Előszó
Olyan könyvecskét bocsát útjára a Tanulmányi Osztály, mely a sorozat eddigi kiadványaitól bizonyos fokon eltér. Sajátos, egyéni hangvételű írás. Nem egyszerűen aforizmák, hanem gondolatok...
Tovább
Előszó
Olyan könyvecskét bocsát útjára a Tanulmányi Osztály, mely a sorozat eddigi kiadványaitól bizonyos fokon eltér. Sajátos, egyéni hangvételű írás. Nem egyszerűen aforizmák, hanem gondolatok gyűjteménye, viszont ezt a szerző nem másoktól gyűjtötte, hanem maga írta. Benne születtek meg és most másokat akar vele megajándékozni. E gondolatok elindítója az öröm volt, hogy a szerző felfedezte magában ezt az Istentől adott képességet, és most ezt az örömöt másokban is szeretné felébreszteni sorainak olvasása által.
A szerző kérése alapján elmondom, hogy az 1994-ben otthonunkban tett látogatása volt a "Gondolatok" születésének pillanata. Egy gondolatcsokrot beszéltünk meg, és ez indítást adott neki arra, hogy "effélét csinálni maga is próbáljon".
A szerző egyházunk doktora, hosszú időn át esperese, és mindenek előtt 50 éven át gyülekezeti lelkipásztora volt. Igehirdetéseiben mindig nemes veretet, theologiai színvonalat mutatott fel. Nyugalomba vonult, de ez a nyugalom nem a munkától való megválást jelentette. Könyvet írt, számtalan tanulmányt és cikkeket jelentetett meg. Jelenlegi munkája emberbaráti, segítő, lelkigondozói jellegű. Emberek sokaságával érintkezik, és ez magyarázza gondolatainak sokféleségét: "rendszerezetlenségét". Miután felismerte, hogy gondolatait mások is igénylik, a Szentesi Élet című hetilapban állandó rovatot kapott, ahol hetenként több gondolatot közöl. Akik ezeket olvassák, elsősorban azok keresik ezeknek az összegyűjtött formáját. Gondolatait a humánum határozza meg, de a krisztiánum átüt rajta, hiszen az a célja, hogy a krisztusi emberség nemességét adja át, mint megélhető életformát. A lutheri felismerés vezeti: "Légy a másik ember Krisztusává", a hitet azonban senkire nem akarja ráerőltetni: "Mert nem akarunk uralkodni hiteken, hanem munkatársai vagyunk örömötöknek"
Vissza