Regionális gazdaságtan

Tartalom

1. A tér és idő a társadalomtudományokban 3
2. A gazdaság térbelisége 9
3. A regionális gazdaságtan tárgya és tudomány - rendszertani helye 14
I. TELEPHELYELMÉLET 19
4. A telephely 21
4.1. A polgári telephelyelmélet kialakulásának és történetének rövid áttekintése 23
4.2. A marxizmus-leninizmus klasszikusainak megállapításai a telephelyről és a szocialista telepítési elmélet fejlődése 26
5. Orientáció a szállításhoz 35
5.1. A távolság és a szállítási költségek 35
5.2. Orientáció a szállítási költségek alapján 38
5.3. A szállítási költségek minimumpontjának meghatározási módszerei 42
5.3.1. A szállítási költségek minimumpontja folytonos térben 42
5.3.2. A szállítási költségek minimumpontja véges ponthalmazban 47
5.4. A szállítási tényező súlya hazánkban és szerepének változása a technikai fejlődéssel 50
6. Orientáció a munkaerőhöz 54
6.1. A munkaigényesség 54
6.2. A munkaerő, mint telepítési tényező 57
6.2.1. A munkaerő, mint telepítési tényező makroszinten 58
6.2.2. A munkaerő, mint telepit és i tényező mikroszinten 62
6.2.3. A munkaerő területi mozgása és ennek népgazdasági, vállalati és egyéni költségei 65
7. Területfelhasználás 68
7.1. Területigényesség 68
7.2. A mezőgazdasági területfelhasználás és a fekvéstől függő járadék elmélete 69
7.2.1. Miért nem érvényesül a Thünen-féle hipotézis a szocialista mezőgazdaságban? 73
7.3. Kereskedelmi és ipari területfelhasználás 74
7.4. Lakóterületi területfelhasználás 78
7.5. A területfelhasználás összegezése és néhány absztrakció feloldása 83
8. Az agglomeratív tényező 85
8.1. A költségviselés és áthárítás problémái az agglomerálódás folyamatában 94
9. Orientáció a piachoz és egyéb telepítési tényezők 98
9.1. A piac, mint telepítési tényező 98
9.2. A kereslet törvényszerűségeinek hatása a telepítésre 98
9.3. Orientáció az eszközökhöz 104
9.4. Egyéb telepítési tényezők 106
10. A telepítési tényezők szintézise és a gyakorlati telephelyválasztás 106
10.1. A gyakorlati telephelyválasztás, az egyes tényezők súlya a döntésben 111
II. A GAZDASÁGI TÉR 115
11. Felfogások a gazdasági térről 117
12. A gazdasági tér, mint költségtér 121
12.1. A gazdasági tér tagolódása 127
12.2. A központi helyek elmélete 129
12.3. A sorrend és nagyság törvénye 135
12.4. A központi helyek elméletének értékelése 139
13. A gazdasági tér, mint erőtér 140
13.1. Gravitációs és potenciál modellek 141
13.2. A statisztikus mechanika és a termodinamika törvényei alapján képzett térszerkezeti modellek 147
14. A gazdasági tér, mint valószínűségi tér 150
14.1. Térbeli struktúrák jellegének meghatározása, a "cellaszámlálási" módszer 151
14.2. A térbeli szerkezet fejlődésének valószínűségi modellje: a Markov-láncok 154
15. Gazdasági jelenségek térbeni terjedése 157
15.1. Új ismeretek, eljárások térbeni terjedése 158
15.2. A kereslet és kínálat, az árak és jövedelmek térbeni terjedése 164
16. Térbeli hálózatok 168
16.1. Különböző gazdasági térszerkezeti modellek és a hozzájuk rendelt térbeli hálózat 169
16.2. Térbeli hálózatok sajátosságainak vizsgálata gráfelméleti módszerekkel 173
16.3. Hálózatok nem-topológiai vizsgálata. Az optimális hálózat közelítésének módszerei 176
III. TERÜLETI GAZDASÁGI SZERKEZET ÉS KAPCSOLATOK 181
17. A területi munkamegosztás 183
17.1. A területi munkamegosztás általános tartalma 183
17.2. A területi munkamegosztás szűkebb tartalma 186
17.3. A területi munkamegosztás formái 191
18. Körzetek, mint a területi munkamegosztás egységei 198
18.1. A homogenitáson alapuló körzet lehatárolások 198
18.2. A funkcionális és gazdasági integráció elvén alapuló körzetlehatárolások 201
18.3. A gazdaságpolitikai, tervezési és fejlesztési célokat szolgáló körzetlehatárolás 203
19. Az újratermelési folyamat térbeli modelljei 205
19.1. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem területi szintű termelése 206
19.2. A nemzeti jövedelem termelésétől a felhasználásáig 209
19.3. A nemzeti jövedelem felhasználása során létrejövő térbeli kapcsolatok 213
19.4. Térbeli kapcsolatok az anyagi termelés folyamatában 214
19.5. Regionális és interregionális sakktáblamérlegek 215
19.6. Hazai eredmények és tapasztalatok a területi AKM mérlegek kidolgozásában 223
20. A területi-gazdasági kapcsolatok jellemzői és hatásai 224
20.1. A területen-körzeten belüli gazdasági kapcsolatok hatásai 225
20.2. A területközi-körzetközi gazdasági kapcsolatok hatásai 229
20.2.1. A területközi gazdasági kapcsolatok a folyó termelés és fogyasztás szférájában 230
20.2.2. Területközi gazdasági kapcsolatok a beruházási eszközök szférájában 233
20.2.3. Területközi gazdasági kapcsolatok az újraelosztási-pénzügyi szférában 235
IV. A TERÜLETI GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS 241
21. A kiegyensúlyozott területi növekedés elméleti kérdései és modelljei 243
21.1. A területi gazdasági növekedés problémafelvetése és megközelítése 244
21.2. Az egyensúlyi területi növekedés értelmezése 244
21.3. A beruházási és felhalmozási követelményekből 245
21.4. A termelési tényezők növekedéséből kiinduló területi egyensúlyi növekedési modell 249
21.5. A regionális közeledés kérdése 251
22. A területi növekedés nem-egyensúlyi elméletei és modelljei 256
22.1. A területi növekedés iparosítási megközelítése 257
22.2. A területi növekedés iparszerkezet oldaláról való megközelítése 258
22.3. A növekedési pólusok és növekedési centrumok elmélete 261
22.3.1. Melyek a fő tartalmi elemei a növekedési centrum koncepciónak? 262
22.3.2. Mi a növekedési centrum koncepció funkciója? 264
22.3.3. A növekedési centrum koncepció alkalmazhatósága és értékelése 264
22.4. Néhány további területi növekedési koncepció 266
23. A gazdasági fejlődés hatása a gazdasági tér szerkezetére 267
23.1. A népességnövekedés és a gazdaság térszerkezete 267
23.2. A nemzeti jövedelem és életszínvonal emelkedésének hatása a térszerkezetre 269
23.3. A technikai haladás hatása a gazdaság térszerkezetére 270
23.3.1. A közlekedés sebességének növekedése és költségének csökkenése, és a gazdaságos üzemnagyság alakulása 271
23.3.2. A technikai fejlődés hatása a területfelhasználás térbeli szerkezetére 272
23.4. A gazdasági fejlődés döntő hatása a térszerkezetre: az urbanizáció 273

Témakörök