Pulmonológia

Tartalom

Előszó XXVII
Rövidítések XXIX
1. A légzőrendszer anatómiája és funkciója
1.1. A tüdő és a légzőrendszer anatómiája 3
1.1.1. Tüdőlebenyek, segmentumok 3
1.1.2. A hörgőfa elágazási rendszere, szöveti szerkezete 4
1.1.3. A légutak falszerkezete, szövettana, sejttípusai 5
1.1.4. Alveolaris septalis interstitium 8
1.1.5. A tüdő vérellátása 9
1.1.6. A tüdő nyirokrendszere 10
1.1.7. A tüdő és a légutak beidegzése 12
1.2. A légzés élettana 14
1.2.1. Ventilatiós pumpa, a légzés mechanikája 14
1.2.1.1. A tüdő-mellkasrendszer rugalmassága: térfogat-nyomás összefüggések 15
1.2.1.2. A levegő áramlása, áramlási ellenállás 17
1.2.1.3. Az azonos nyomású pont (equal pressure point - EPP) koncepciója 18
1.2.2. Ventilatio, perfusio és gázcsere 19
1.2.2.1. Oxigénfogyasztás és szén-dioxid-termelés 19
1.2.2.2. Anatómiai és élettani holttér, alveolaris ventilatio 20
1.2.2.3. Gázcsere 21
1.2.2.3.1. Alveoloarterialis oxigéngrádiens 21
1.2.2.4. Ventilatio-perfusio eloszlás 22
1.2.2.4.1. A ventilatio regionalis eloszlása 22
1.2.2.4.2. Egyenlőtlen ventilatio-perfusio eloszlás 23
1.3. A légzőtractus nonrespiratoricus funkciói 25
1.3.1. Általános funkciók 25
1.3.1.1. A tüdő mint vérszűrő 25
1.3.1.2. Illó anyagok eliminálása 26
1.3.1.3. A tüdő szerepe a véralvadásban 26
1.3.1.4. A tüdő mint vérrezervoár 26
1.3.2. Metabolicus funkciók 26
1.3.2.1. A tüdő oxigénfogyasztása 27
1.3.2.2. Víz és elektrolitok cseréje a tüdőben 27
1.3.2.3. Biológiailag aktív anyagok metabolizmusa a tüdőben 27
1.3.2.4. Lipidek metabolizmusa a tüdőben 28
1.3.3. Védő funkciók 28
1.3.3.1. Fizikai védekező mechanizmusok a proximalis légutakban 28
1.3.3.1.1. Légkondicionálás, gázok absorptiója 28
1.3.3.1.2. Aerodinamikus filterfunkció 29
1.3.3.1.3. Légúti reflexek 29
1.3.3.1.4. Tracheobronchialis mucociliaris transzport 29
1.3.3.2. Humoralis védekező mechanizmusok 30
1.3.3.2.1. Aspecifikus humoralis faktorok 30
1.3.3.2.2. Specifikus humoralis faktorok 31
1.3.3.3. Sejtes védekező mechanizmusok 31
1.3.3.3.1. Aspecifikus sejtes mechanizmusok 31
1.3.3.3.2. Specifikus sejtes mechanizmusok 32
1.4. Légzésszabályozás 33
1.4.1. Afferens rendszer 33
1.4.1.1. Perifériás kemoreceptorok 34
1.4,12. Centrális kemoreceptorok 34
1.4.1.3. Pulmonalis vagusreflexek 35
1.4.2. Központi idegrendszeri légzésszabályozó kozpontok 36
14.3. Leszállópályák 36
1.4.4 Légzésszabályozás egészséges és kóros körülmények között 37
1.4 4.1. Légzésszabályozás hypoxiás körülmények között 37
1.4.1.1. Légzésszabályozás magaslati körülmények között 37
1.4.4.1.2. Légzésszabályozás terhelés alatt 38
1.4.1.3. Légzésszabályozás légzési elégtelenségben 38
1.4.4.1.4. Légzésszabályozás alvás alatt 38
1.4.5. Patológiás légzéstípusok 38
2. Pulmonológiai diagnosztikai eljárások
2.1. Betegfelvétel és fizikális vizsgálatok 43
2.1.1. Tüdőbetegségekkel összefüggésbe hozható panaszok 43
2.1.2. Családi anamnesis és környezet 46
2.1.3. Fizikális vizsgálat 46
2.1.3.1. A beteg megtekintése (inspectio) 46
2.1.3.2. Kopogtatás (percussio) 47
2.1.3.3. Hallgatózás (auscultatio) 48
2.1.3.4. Járulékos légzési hangok 49
2.1.3.5. Tapintás (palpatio) 51
2.2. Képalkotó eljárások és a tüdőbetegségek röntgendiagnosztikája 52
2.2.1. Röntgendiagnosztika 53
2.2.1.1. „Hagyományos" vagy „klasszikus" röntgendiagnosztika 53
2.2.1.1.1. Mellkasi röntgenmorfológia 55
2.2.1.2. Computertomographia (számítógépes rétegfelvétel - CT) 63
2.2.1.3. Angiographia, digitális subtractiós angiographia (DSA) 67
2.2.2. A mágneses magrezonancia alapján működő vizsgálóberendezés (NMR) 67
2.2.3. Intervencionális radiológia a tüdő vascularis betegségeiben 67
2.2.4. Mellkasi ultrahang-diagnosztika 68
2.2.4.1. A pleurabetegségek ultrahangvizsgálata 68
2.2.4.2. A tüdő ultrahangvizsgálata 70
2.2.4.3. A mediastinum ultrahangvizsgálata 71
2.2.4.4. Ultrahangvezérelt punctiók 71
2.2.5. Izotópdiagnosztika a tüdőgyógyászatban 72
2.2.5.1. Perfusiós tüdőscintigraphia 72
2.2.5.1.1. Pulmonalis embolia 75
2.2.5.1.2. Sorozatperfusiós vizsgálat 76
2.2.5.2. Ventilatiós és inhalatiós tüdőscintigraphia 76
2.2.5.2.1. Xenon ventilatiós és inhalatiós scintigraphia 76
2.2.5.2.2. Kripton ventilatiós és inhalatiós vizsgálat 78
2.2.5.2.3. Radioaeroszolok 78
2.2.5.3. Gallium-scintigraphia
2.2.5.4. Pozitronemissziós tomographia 80
2.2.5.5. Egyéb izotópdiagnosztikai eljárások szerepe a tüdőgyógyászatban 80
2.3. Endoscopos és biopsiás vizsgálatok 82
2.3.1. Bronchológia 82
2.3.1.1. Műszerezettség 82
2.3.1.2. Indikációk és kontraindikációk 842.3.1.3. A beteg előkészítése, technikai kérdések, intubatiós módszerek 85
2.3.1.4. Szövődmények 86
2.3.1.5. Mintavételi eljárások 87
2.3.1.5.1. Kimetszés 87
2.3.1.5.2. Bronchoscopos kefebiopsia 87
2.3.1.5.3. Transbronchialis tűaspiratio 87
2.3.1.5.4. Transbronchialis (bronchoscopos) tüdőbiopsia 88
2.3.1.5.5. Bronchoalveolaris lavage 89
2.3.1.5.6. Bronchoscopos anyagvételi módszerek infectiókban 91
2.3.1.6. A hörgőrák bronchoscopos képe 91
2.3.1.7. Bronchographia 92
2.3.1.8. Diagnosztikus bronchoscopia vérköpés esetén 94
2.3.1.9. Terápiás bronchoscopia 94
2.3.1.9.1. Lézerkezelés (photoresectio) 94
2.3.1.9.2. A hörgőrák ún. közeibesugárzása (intraluminalis brachyterápia) 95
2.3.1.9.3. Stent-beültetés (endobronchialis prothesis beültetése) 96
2.3.1.9.4. Idegentest-eltávolítás 97
2.3.1.9.5. A tüdőrák korai, rejtett formáinak bronchoscopos lokalizálása és kezelése 98
2.3.2. A tüdő percutan transthoracalis tűbiopsiája 99
2.3.3. Tapintható nyirokcsomók, subcutan metastasisok stb. aspiratiója 101
2.3.4. Mellkascsapolás 101
2.3.5. A pleura tűbiopsiája 102
2.3.6. Pleuroscopia 104
2.3.7. Diagnosztikus műtétek 106
2.3.7.1. Videóval ellenőrzött thoracoscopos sebészet 106
2.3.7.2. Mediastinoscopia 106
2.3.7.3. Sebészi („nyitott") tüdőbiopsia (kis thoracotomia, Klassen-féle ablakkimetszés) 106
2.3.7.4. Diagnosztikus, illetve próbathoracotomia 106
2.4. Légzésfunkciós vizsgálatok 108
2.4.1. A ventilatio vizsgálata 108
2.4.1.1. Statikus térfogatok 109
2.4.1.2. Dinamikus térfogatok 110
2.4.1.3. BTPS korrekció 112
2.4.1.4. Áramlás-térfogat viszonyok, maximális áramlások 112
2.4.1.5. Légúti áramlási ellenállás 113
2.4.1.6. Egyszeri kilégzési N2-teszt 114
2.4.1.7. A tüdő rugalmas összehúzó ereje és tágulékonysága 115
2.4.1.8. Maximális respiratoricus nyomások 116
2.4.1.9. A légzésfunkciós lelet értékelése 117
2.4.1.10. Kislégúti obstructio 120
2.4.2. Ismételt légzésfunkciós vizsgálat, légzésfunkciós monitorozás 120
2.4.2.1. Gyógyszerek hörgőrendszeri hatásának vizsgálata 120
2.4.2.2. Légzésfunkciós profilvizsgálat 122
2.4.2.3. Bronchialis provokációs tesztek 123
2.4.2.4. Antigénekkel végzett (specifikus) provokáció 126
2.4.2.5. Terheléses provokációs teszt 127
2.4.3. Distributiós zavar 127
2.4.3.1. A ventilatio distributiója 127
2.4.3.2. A circulatio distributiója 127
2.4.4. Diffúziós zavar 128
2.5. Vérgázelemzés 131
2.5.1. Vérgáztensiók 131
2.5.1.1. A vér oxigéntensiója 132
2.5.1.2. A vér szén-dioxid-tensiója és összefüggése a sav-bázis egyensúllyal 133
2.5.2. Sav-bázis háztartás 133
2.5.2.1. A sav-bázis egyensúlyzavarok terápiája 135
2.5.3. A vérgázok mérése 135
2.5.3.1. Vérgázvizsgálat artériás és „arterializált" capillarisvérből 136
2.5.3.2. A vérgázmeghatározás noninvazív módszerei 136
2.5.3.2.1. Oxymetria 136
2.5.3.2.2. Transcutan vérgázmérés 137
2.5.3.3. Vérgázokkal összefüggő egyéb vizsgálatok 137
2.5.3.3.1. Capnographia 137
2.5.3.3.2. Terheléses vérgázvizsgálat 137
2.5.3.3.3. Vérgázanalízis pulmonalis arteriovenosus shuntök vizsgálatában 137
2.5.4. Vérgázvizsgálatok indikációja a tüdőgyógyászati gyakorlatban 138
2.6. Terheléses vizsgálatok 139
2.6.1. A terheléses vizsgálatok célja 139
2.6.2. Fiziológiai áttekintés 140
2.6.2.1. Vázizomzat 140
2.6.2.2. Energetika 141
2.6.2.3. Anaerob küszöb 141
2.6.3. Terhelés kapcsán mért főbb fiziológiai paraméterek és jellemzőik 142
2.6.3.1. Maximális O2-fogyasztás 142
2.6.3.2. EKG - szívfrekvencia 143
2.6.3.3. Anaerob küszöb 143
2.6.3.4. Vérnyomás 477
2.6.3.5. Légzési tartalék (BR) 144
2.6.3.6. Pulmonalis gázcsere 145
2.6.3.7. Légzési ekvivalens 145
2.6.4. Terhelési típusok 146
2.6.4.1. Kerékpár-ergométeres terhelés 146
2.6.4.2. Futószőnyeg 146
2.6.4.3. Karergometria 146
2.6.4.4. Tizenkét perces gyaloglás 146
2.6.4.5. Lépcső terhelési tesztek 146
2.6.5. Előkészítés vizsgálatra 147
2.6.6. A terhelés módszerei 147
2.6.6.1. Lépcsőzetes terhelés 147
2.6.6.2. Konstans munkaintenzitású terhelés 147
2.6.7. Terhelés a légzési rendszer betegségeiben 148
2.6.7.1. Obstructiv tüdőbetegségek 148
2.6.7.2. Interstitialis tüdőbetegségek (fibrosisok) 148
2.6.7.3. Légzési pumpaelégtelenség (mellkasi deformitások) 148
2.6.7.4. Pulmonalis vascularis megbetegedések 148
2.6.7.5. A betegek műtéti teherbíró képességének vizsgálata 149
2.7. Preoperatív tüdőfunkció-kivizsgálás 151
2.7.1. Anaesthesia és tüdőfunkció 151
2.7.2. Nem mellkasi műtét előtti funkcionális kivizsgálás 152
2.7.3. Mellkasi műtét előtti tüdőfunkció értékelése 152
2.7.4. Tüdőfunkciót javító műtétek 154
2.8. Mikrobiológiai diagnosztika 156
2.8.1. Mintavétel és mintakészítés 156
2.8.2. Kórokozó-izolálás és -identifikálás 158
2.8.2.1. A minta direkt vizsgálata 161
2.8.2.2. Tenyésztés 159
2.8.3. Szerológiai vizsgálatok 160
2.8.4. Az antibiotikum-érzékenység vizsgálata 161
2.8.5. A kapott lelet értékelése 162
2.8.6. A mycobacteriosisok laboratóriumi diagnosztikája 164
2.8.6.1. Mintanyerés, mintaszállítás, mintaelőkészítés 164
2.8.6.2. Festés és a kenet mikroszkópos vizsgálata 165
2.8.6.3. Izolálás táptalajon való tenyésztéssel 1652.8.6.4.
2.8.6.4. Tenyésztési rendszerek 166
2.8.6.5. Identifikációs módszerek 167
2.8.6.5.1. Mycobacterium sejtfalalkotók kimutatás chromatographiával 167
2.8.6.5.2. Szerológiai és immunológiai identifikációs módszerek 167
2.8.6.5.3. Molekuláris biológiai identifikációs módszerek 167
2.8.6.6. Az antituberculoticumokkal szembeni rezisztencia meghatározásának módszerei 169
2.8.6.7. Mikobakteriológiai epidemiológia 170
2.9. Immunbiokémiai vizsgálatok a pulmonológiai gyakorlatban 172
2.10. A kisvérköri keringés vizsgálata 174
2.11. Hisztológiai vizsgálatok 176
2.11.1. Hörgőbiopsiás anyagok
2.11.2. Transbronchialis tüdőbipsia (TBTB) 176
2.11.3. Sebészeti biopsiák 177
2.11.3.1. Sebészi, ún. nyitott tüdőbiopsia (open lung biopsy - OLB) 177
2.11.3.2. Műtéti anyagok 178
2.11.3.3. Video asszisztált thoracoscopos tüdőbiopsia (VATS) 178
2.11.4. Mediastinoscopos nyirokcsomó-biopsia 178
2.11.5. Néhány hasznos gyakorlati tanács a kis anyagok feldolgozásához 179
2.12. Citológiai vizsgálatok a pulmonológiában 180
2.12.1. A citológia fogalma. A rosszindulatúság citológiai kritériumai 180
2.12.1.1. Technikai kérdések, festések 180
2.12.2. A tüdő megbetegedéseinek citodiagnosztikája 181
2.12.2.1. Az élettani sejtes kép. A köpet citológiai vizsgálata 181
2.12.2.2. Reaktív eltérések 181
2.12.2.3. Tüdődaganatok 182
2.12.2.3.1. Sejttípus-meghatározás, immunocitokémia 184
2.12.3. A pleuralis folyadék citodiagnosztikája 185
2.12.3.1. Mintavétel 185
2.12.3.2. Jóindulatú folyadékgyülemek 185
2.12.3.3. Daganatos eredetű fluidumok 186
2.12.4. A nyirokcsomó-punctatumok citodiagnosztikája 186
2.12.5. A leletek értelmezése 187
3. A légutak betegségei
3.1. Krónikus obstructiv tüdőbetegség 191
3.1.1. Krónikus bronchitis 192
3.1.1.1. Definíció 192
3.1.1.2. Etiológia 192
3.1.1.2.1. Bizonyított rizikófaktorok 192
3.1.1.2.2. További rizikófaktorok 194
3.1.1.3. Patomechanizmus 195
3.1.1.3.1. Interakciók a légúti epithel- és gyulladásos sejtek között 196
3.1.1.3.2. Proteázok és oxidánsok szerepe a gyulladásban 197
3.1.1.4. Patológia 198
3.1.1.5. Strukturális elváltozások szerepe az áramláskorlátozottságban 198
3.1.1.6. Epidemiológia 199
3.1.1.7. Klinikai és funkcionális jellemzők 199
3.1.1.8. Diagnózis 201
3.1.1.8.1. Légzésfunkciós vizsgálatok 202
3.1.1.8.2. Mellkasröntgen 202
3.1.1.8.3. Köpet bakteriológiai vizsgálat, antibiogram 202
3.1.1.9. Prognózis 202
3.1.2. Emphysema 202
3.1.2.1. Definíció 202
3.1.2.2. Etiológia 203
3.1.2.2.1. Öröklött alfa-l-antitripszin-hiány 203
3.1.2.3. Patomechanizmus 203
3.1.2.4. Patológia 205
3.1.2.5. Epidemiológia 205
3.1.2.6. Klinikai és funkcionális jellemzők 205
3.1.2.7. Diagnózis 206
3.1.2.7.1. Légzésfunkciós vizsgálatok 206
3.1.2.7.2. Mellkasröntgen és CT-vizsgálat 206
3.1.2.8. Prognózis 206
3.1.3. A krónikus obstructiv tüdőbetegség kezelésének elvei 207
3.1.3.1. A kezelés eredményességét befolyásoló tényezők 207
3.1.3.2. A kezelés célja 207
3.1.3.3. Gyógyszeres kezelés 207
3.1.3.3.1. Bronchodilatatorok 207
3.1.3.3.2. Kortikoszteroidok 210
3.1.3.3.3. Antibiotikumok 210
3.1.3.3.4. Mucolyticumok, mucoregulansok 210
3.1.3.3.5. Légzésstimulánsok 211
3.1.3.3.6. Antiproteáz-kezelés 211
3.1.3.3.7. A cardiovascularis szövődmények kezelése 211
3.1.3.3.8. Oxigénkezelés 211
3.1.3.4. Rehabilitáció 211
3.1.3.5. Sebészi kezelés 211
3.2. Bronchiectasia 213
3.2.1. Definíció, patogenezis 213
3.2.2. Prevalencia 213
3.2.3. Etiológia 213
3.2.4. Patológia 214
3.2.4.1. Lokalizált bronchiectasia 214
3.2.4.2. Diffúz bronchiectasia 215
3.2.5. Klinikai tünetek 215
3.2.6. Diagnosztika 215
3.2.6.1. Labortóriumi vizsgálatok 215
3.2.6.2. Köpetvizsgálat 216
3.2.6.3. Röntgenvizsgálat, CT 217
3.2.6.4. Bronchographia 217
3.2.6.5. Fiberoscopia 217
3.2.6.6. Légzésfunkciós vizsgálatok 217
3.2.7. A bronchiectasia kezelése 218
3.2.7.1. A kezelés alapjai 218
3.2.7.2. Antibiotikus kezelés és/vagy kemoterápia 218
3.2.7.3. Kortikoszteroid-kezelés 218
3.2.7.4. Hörgtágítók adása 218
3.2.7.5. Mucolyticus kezelés 218
3.2.7.6. Sebészeti beavatkozás 218
3.2.8. Prognózis 219
3.3. Reversibilis légúti obstructióval járó megbetegedések 220
3.3.1. Asthma bronchale 220
3.3.1.1. Definíció 220
3.3.1.2. Etiológia 221
3.3.1.3. Genetikai vonatkozások 221
3.3.1.4. Patológia 222
3.3.1.5. Patomechnaizmus 222
3.3.1.6. Epidemiológia 229
3.3.1.7. Klinikai jellemzők 230
3.3.1.8. Kiváltó tényezők 231
3.3.1.9. Diagnosztika 231
3.3.1.10. Differenciáldiagnózis 232
3.3.1.11. A betegség osztályozása 232
3.3.2. Az asthma bronchiale kezelése 233
3.3.2.1. Kezelési terv 234
3.3.2.1.1. A kiváltó tényezők elkerülése 234
3.3.2.1.2. Gyógyszeres kezelés 235
3.3.2.2. Betegoktatás 242
3.3.2.3. Speciális kezelési problémák 243
3.3.2.3.1. Akut súlyos asthma bronchiale 243
3.3.2.3.2. Terheléses asthma 243
3.3.2.3.3. Asthma kezelése terhességben 243
3.3.2.3.4. Asthmás beteg kezelése sebészeti beavatkozások alkalmával 244
3.3.3. Foglalkozási asthma 244
3.3.3.1. Definíció 244
3.3.3.2. Etiológiai tényezők 245
3.3.3.3. Patogenezis 245
3.3.3.4. Epidemiológia 246
3.3.3.5. Klinikai tünetek - asthmás reakciótípusok 246
3.3.3.6. Diagnózis 247
3.3.3.7. Differenciáldiagnózis 247
3.3.3.8. Terápia, prognózis 248
3.3.4. Rhinitis allergica 248
3.3.4.1. Definíció 248
3.3.4.2. Etiológia 248
3.3.4.3. Patogenezis, patomechanizmus 249
3.3.4.4. Epidemiológia 251
3.3.4.5. Klinikai jellemzők 251
3.3.4.6. Diagnózis 251
3.3.4.7. Differenciáldiagnózis 252
3.3.5. Az allergiás rhinitis kezelése 253
3.3.5.1. Allergénmentesítés 253
3.3.5.2. Gyógyszeres kezelés 254
3.3.5.3. Specifikus immunterápia 255
3.3.5.4. Betegoktatás 257
3.3.5.5. A rhinitis allergica lépcsőzetes kezelése 257
3.3.5.6. Speciális helyzetek 257
3.3.5.6.1. Rhinitis sportolóknál 257
3.3.5.6.2. Rhinitis és terhesség 257
3.4. Byssinosis 259
3.4.1. Definíció 259
3.4.2. Kóroki tényezők 259
3.4.3. Patogenezis 259
3.4.4. Prevalencia 260
3.4.5. Kinikai tünetek és súlyossági fokozatok 260
3.4.6. Diagnózis 261
3.4.7. Differenciáldiagnózis 261
3.4.8. Terápia, prognózis 261
3.5. A felső légutak gyulladásos betegségei 262
3.5.1. Epiglottitis acuta 262
3.5.1.1. Etiológia 262
3.5.1.2. Epidemiológia 262
3.5.1.3. Klinikai kép és diagnózis 262
3.5.1.4. Terápia és megelőzés 263
3.5.1.5. Szövődmény és prognózis 263
3.5.2. Laryngo-tracheobronchitis acuta 263
3.5.2.1. Etiológia 264
3.5.2.2. Epidemiológia 264
3.5.2.3. Klinikai kép és diagnózis 264
3.5.2.4. Terápia 264
3.5.3. Sinobronchialis szindróma 264
3.5.4. Tracheobronchitis acuta 265
3.5.4.1 Etiológia 265
3.5.4.2. Epidemiológia 265
3.5.4.3. Klinikai kép és diagnózis 265
3.5.4.4. Terápia 265
3.6. A centrális légutak funkcionális és organikus eredetű szűkületei. A tracheooesophagealis sipoly 266
3.6.1. A centrális légutak funkcionális és organikus eredetű szűkületei 266
3.6.1.1. A trachea dyskinesise és a tracheomalacia 266
3.6.1.2. Tracheobronchopathia osteoplastica 268
3.6.1.3. Polychondritis recidivans 268
3.6.2. A felnőttkori tracheooesophagealis fistula 269
3.7. Cysticus fibrosis (mucoviscidosis) 270
3.7.1. Definíció 270
3.7.2. Patomechanizmus 270
3.7.3. Epidemiológia 270
3.7.4. Klinikai jellemző 271
3.7.5. Diagnosztika 271
3.7.6. Klasszifikáció 274
3.7.7. Prognózis 274
3.7.8. Terápia 274
4. A tüdő infectio okozta gyulladásos megbetegedései
4.1. Pneumoniák 279
4.1.1. Definíció 279
4.1.2. Patogenezis és etiológia
4.1.3. Klinikai tünetek 280
4.1.4. Diagnózis 281
4.1.5. A területen szerzett pneumoniák kezelése 284
4.1.6. A nosocomialis tüdőgyulladás kezelése 285
4.1.7. Streptococcus-pneumonia 287
4.1.7.1. Klinikum 287
4.1.7.2. Diagnózis 288
4.1.7.4. Prognózis, terápia 288
4.1.8. Streptococcus pyogenes pneumonia 290
4.1.8.1. Klinikai kép 290
4.1.8.2. Diagnózis 290
4.1.8.3. Terápia 290
4.1.9. Staphylococcus aureus pneumonia 291
4.1.9.1. Klinikai tünetei 291
4.1.9.2. Laboratóriumi leletek, radiológiai kép 291
4.1.9.3. Diagnózis 291
4.1.9.4. Terápia 291
4.1.10. Mycoplasma pneumoniae pneumonia 292
4.1.10.1. Klinikum 292
4.1.10.2. Laboratóriumi leletek, radiológiai kép 293
4.1.10.3. Diagnózis, prognózis 293
4.1.10.4. Terápia 293
4.1.11. Legionella-pneumonia 293
4.1.11.1. Klinikum 294
4.1.11.2. Laboratóriumi leletek, radiológiai kép 294
4.1.11.3. Diagnózis 295
4.1.11.4. Terápia 295
4.1.12. Chlamydia pneumoniae pneumonia 295
4.1.12.1. Klinikai tünetek 295
4.1.12.2. Laboratóriumi leletek, radiológiai kép 295
4.1.12.3. Diagnózis, terápia 296
4.1.13. Ornithosis (korábbi nevén psittacosis, papagájkór) 296
4.1.13.1. Klinikai tünetek 296
4.1.13.2. Laboratóriumi értékek, radiológiai kép 296
4.1.13.3. Diagnózis, terápia 296
4.1.14. Haemophilus influenzae pneumonia 297
4.1.14.1. Klinikai kép 297
4.1.14.2. Laboratóriumi értékek, radiológiai kép 297
4.1.14.3. Diagnózis 297
4.1.14.4. Terápia 298
4.1.15. Klebsiella pneumoniae pneumonia 298
4.1.15.1. Klinikai kép 298
4.1.15.2. Laboratóriumi leletek, radiológiai kép 298
4.1.15.3. Diagnózis 298
4.1.15.4. Terápia, prognózis 299
4.1.16. Az Enterobacteriaceae családba tartozó más kórokozók okozta pneumoniák 299
4.1.16.1. Klinikai tünetek 299
4.1.16.2. Laboratóriumi leletek, radiológiai kép 299
4.1.16.3. Terápia 300
4.1.17. Moraxella (Branhamella) catarrhalis pneumonia 300
4.1.17.1. Klinikai kép, laboratóriumi leletek, radiológiai kép 300
4.1.17.2. Diagnózis 200
4.1.17.3. Terápia 300
4.1.18. Pseudomonas aeruginosa pneumonia 300
4.1.18.1. Klinikai kép 301
4.1.18.2. Laboratóriumi leletek, radiológiai kép 301
4.1.18.3. Diagnózis 302
4.1.18.4. Terápia, prognózis 302
4.1.19. Acinetobacter-pneumonia 302
4.1.19.1. Klinikai kép 302
4.1.19.2. Radiológiai kép, laboratóriumi leletek 303
4.1.19.3. Diagnózis és terápia 303
4.1.20. Aspiratiós/anaerob pneumonia 303
4.1.20.1. Klinikai kép 304
4.1.20.2. Radiológiai kép 304
4.1.20.3. Diagnózis 305
4.1.20.4. Terápia 305
4.1.21. Víruspneumoniák 306
4.1.21.1. Respiratory syncytial vírus (RSV, RS-vírus) 306
4.1.21.2. Adenovírus 306
4.1.21.3. Influenza-A és -B vírus 306
4.1.21.4. Herpesvírus varicellae 306
4.1.21.5. Cytomegalovírus- (CMV) pneumonia 307
4.1.21.6. Herpes simplex vírus (HSV) pneumonia 307
4.2. Tüdőtályog 308
4.2.1. Etiopatogenezis 308
4.2.2. Klinikum 308
4.2.3. Radiológiai kép 309
4.2.4. Diagnózis 309
4.2.5. Terápia 309
4.3. A tüdőgümőkór 312
4.3.1. Történeti áttekintés 312
4.3.2. A betegség terjedése 313
4.3.3. A tuberculosis patológiája 313
4.3.4. A tuberculosis immunológiája 317
4.3.5. A tuberculosis járványtana 318
4.3.6. A gümőkór elleni küzdelem ma Magyarországon 320
4.3.6.1. A nemzeti tuberculosis program 322
4.3.7. A tuberculosis és az AIDS-pandémia 322
4.3.8. A tuberculosis klinikai formái 323
4.3.8.1. A gyermekkori tuberculosis 323
4.3.8.2. A felnőttkori tuberculosis 324
4.3.8.3. Extrapulmonalis gümőkór 327
4.3.9. A gümőkór gyógykezelése 328
4.3.9.1. A gümőkór gyógyszerei 328
4.3.9.2. A gyógyszeres kezelés stratégiája 332
4.3.9.2.1. Dormans baktériumok 332
4.3.9.2.2. A bakteriális rezisztencia 333
4.3.9.3. A tüdőgümőkór sebészi kezelése 334
4.3.10. A multirezisztens törzsekkel történő fertőzés 334
4.3.11. Előrejelzés 335
4.4. A tüdő gombás betegségei 337
4.4.1. Mikológia 337
4.4.1.1. Az invazív mycosisok epidemiológiája 338
4.4.1.2. Prediszponáló tényezők 338
4.4.1.3. Diagnosztika 338
4.4.1.4. A gombabetegségek terápiája 339
4.4.2. Cryptococcosis 339
4.4.3. Bronchopulmonalis aspergillosisok 340
4.4.3.1. Hypersensitiv kórképek 340
4.4.3.1.1. Aspergillus-asthma 340
4.4.3.1.2. Exogen allergiás alveolitis 340
4.4.3.1.3. Allergiás bronchopulmonalis aspergillosis (ABPA) és bronchocentricus granuloma 341
4.4.3.2. Szaprofitacolonisatio 341
4.4.3.2.1. Aspergillus-bronchitis 341
4.4.3.2.2. Aspergilloma 341
4.4.3.3. Invazív aspergillosis 342
4.4.3.3.1. Krónikus nekrotizáló pulmonalis aspergillosis (CNPA) 342
4.4.3.3.2. Tracheobronchialis pseudomembranosus invazív aspergillosis 342
4.4.3.3.3. Invazív pulmonalis aspergillosis (IPA) 342
4.4.4. Mucormycosis 343
4.4.5. Pulmonalis Candida-infectiók 343
4.4.6. Immundeficiens szervezetben előforduló ritka pulmonalis invazív opportunista mycosisok 344
4.4.7. Európán kívül endémiás dimorf gombák okozta mycosisok 344
4.4.8. Sugárgombák okozta betegségek 344
4.4.8.1. Actinomycosis 344
4.4.8.2 Nocardiosis 345
4.5. AIDS-hez társuló tüdőbetegségek 346
4.5.1. Akut HIV-fertőzés 346
4.5.1.1. HIV-1-fertőzés okozta patogenetikai eltérések a tüdőben 346
4.5.1.2. A HIV-fertőzést követő immunológiai eltérések a tüdőben 347
4.5.1.3. Funkcionális eltérések a tüdő HIV-fertőzésekor 347
4.5.1.4. Infectiós szövődmények 347
4.5.1.5. Nem fertőzéses szövődmények 348
5. Vascularis tüdőbetegségek
5.1. Tüdőembolia 353
5.1.1. Definíció 353
5.1.2. A thromboembolusok forrásai 353
5.1.3. Patogenezis 353
5.1.4. Patofiziológia 355
5.1.5. Epidemiológia 355
5.1.6. Klinikai tünetek és fizikális jelek 355
5.1.7. A pulmonalis thromboembolia klinikai formái 356
5.1.7.1. Akut masszív pulmonalis embolisatio 356
5.1.7.2. Akut minor pulmonalis embolisatio 356
5.1.7.3. Krónikus recurrens pulmonalis embolisatio 357
5.1.8. Diagnózis 357
5.1.9. Prognózis 358
5.1.10. Terápia 358
5.1.10.1. Thrombolysis 358
5.1.10.2. Anticoagulatio 359
5.1.10.3. Supportiv terápia 359
5.1.10.4. Sebészi kezelés 360
5.1.11. Profilaxis 360
5.1.12. A tüdőembolia ritkább formái 360
5.1.12.1. Zsírembolia 360
5.1.12.2. Septicus embolisatio 360
5.1.12.3. Légembolia 360
5.1.12.4. Magzatvíz-embolia 360
5.2. Pulmonalis hypertonia 362
5.2.1. A pulmonalis hypertonia fogalma 362
5.2.1.1. A kisvérkör hypoxiára, drogokra, idegi és környezeti hatásokra adott válaszai 362
5.2.2. Szekunder pulmonalis hypertoniák 363
5.2.2.1. Pulmonalis venoocclusiv betegség 363
5.2.2.2. A tüdő artériás keringését érintő kórképek 364
5.2.3. Primer pulmonalis hypertonia 365
5.2.3.1. Klinikai kép 367
5.2.3.2. A pulmonalis hypertonia kezelése 368
5.3. Cor pulmonale 370
5.3.1. Definíció 370
5.3.2. A cor pulmonale chronicum prevalenciája és etiológiája 370
5.3.3. A cor pulmonale chronicum patomechanizmusa és hemodinamikája 371
5.3.4. Klinikum 372
5.3.5. Terápia 374
6. Légzési elégtelenség, légzési intenzív ellátás
6.1. Légzési elégtelenség és az ARDS 379
6.1.1. Légzési elégtelenség 379
6.1.1.1. Definíció 379
6.1.1.2. Patofiziológia 379
6.1.1.2.1. Hypoxaemiához és hypercapniához vezető mechanizmusok 379
6.1.1.3. A hypoxaemia és a C02-retentio hatásai 382
6.1.1.3.1. Hypoxaemia 382
6.1.1.32. CCVretentio 382
6.1.1.4. Klinikai tünetek 382
6.1.1.5. Klasszifikáció 383
6.1.1.6. Terápia 384
6.1.1.6.1. Akut légzési elégtelenség 384
6.1.1.6.2. Krónikus légzési elégtelenség 385
6.12. A felnőttkori respiratiós distress szindróma (ARDS) 386
6.1.2.1. Definíció 386
6.1.2.2. Etiológia 386
6.1.2.3. Patogenezis 387
6.1.2.4. Patofiziológiai elváltozások 387
6.1.2.5. Epidemiológia 388
6.1.2.6. Klinikai jellemzők 388
6.1.2.7. Diagnózis, differenciáldiagnózis 388
6.1.2.8. Az ARDS prognózisa 389
6.1.2.9. Terápia 389
6.1.2.9.1. Antiinflammatiós terápia 390
6.1.2.9.2. Egyéb terápiás lehetőségek, próbálkozások 390
6.1.3. A légzőizmok szerepe légzési elégtelenségben 391
6.1.3.1. C02-retentio és légzőizom-kifáradás 391
6.1.3.2. A légzőizom-gyengeség és -kifáradás megállapítása 392
6.1.3.3. A légzőizom-gyengeség és -kifáradás kezelése 393
6.2. Légzési intenzív ellátás 394
6.2.1. Bevezetés 394
6.2.2. A légzés monitorozása akut légzési elégtelenségben 395
6.2.3. A keringés monitorozása akut légzési elégtelenségben 396
6.2.3.1. Noninvazív módszerek 396
6.2.3.2. Invazív módszerek 397
6.2.4. A légutak biztosítása 399
6.2.5. Gépi lélegeztetés 401
7. A pleura rendellenességei
7.1. Pleuritis sicca 407
7.2. Pleuralis folyadékgyülem 408
7.2.1. A pleuralis folyadék képződése 408
7.2.2. A pleuralis folyadék patogenezise 410
7.2.3. A pleuralis folyadékgyülem hatása 410
7.2.4. Diagnosztika 410
7.2.4.1. Röntgendiagnosztika 410
7.2.4.2. A mellkaspunctatum vizsgálata 411
7.2.5. A pleuralis folyadékgyülem terápiája 412
7.2.5.1. Mellkasi szívókezelés 412
7.2.5.2. Kémiai pleurodesis 414
7.2.6. Bakteriális eredetű parapneumoniás pleuritis és empyema 415
7.2.6.1. Patológia 416
7.2.6.2. Klinikum 416
7.2.6.3. Diagnózis 416
7.2.6.4. Terápia 417
7.2.7. Tuberculoticus empyema 418
7.2.8. Vírus okozta pleuritisek 418
7.2.9. Pleuralis mycosisok 419
7.2.9.1. Aspergillus fumigatus pleuritis 419
7.2.9.2. Cryptococcus-pleuritis 419
7.2.9.3. A tengerentúli endémiás mycosisok 419
7.2.10. Pulmonalis embolia 419
7.2.11. Gastrointestinalis és hasi eredetű mellkasi folyadékok 419
7.2.11.1. Oesophagusperforatio 419
7.2.11.2. Májcirrhosis 420
7.2.11.3. Pancreas eredetű mellkasi folyadék 420
7.2.11.4. Subphrenicus abscessus 420
7.2.11.6. Májtályog 420
7.2.11.7. Meigs-szindróma 420
7.2.11.8. Pleuralis endometriosis 420
7.2.11.9. Vese eredetű mellkasi folyadék 421
7.2.12. Kollagén-vascularis betegségek 421
7.12.1 Rheumatoid arthritis 421
7.2.12.2. Szisztémás lupus erythematodes (SLE) 421
7.2.12.3. Egyéb, kollagén-vascularis betegségek 421
7.2.13. Iatrogen eredetű mellkasi folyadékok 421
7.2.13.1. Gyógyszer indukálta pleuralis folyadékok 421
7.2.13.2. Ovarium-hyperstimulatiós szindróma 422
7.2.13.3. Gyógyszer indukálta SLE miatti folyadék 422
7.2.13.4. Postirradiatiós pleuralis folyadék 422
7.2.13.5. Iatrogen haemothorax 422
7.2.13.6. Intrapleuralis infúzió 422
7.2.13.7. Translumbalis aortographia 422
7.2.13.8. Iatrogen pneumothorax 422
7.2.13.9. Peritonealis dialysis 422
7.2.13.10. Iatrogen oesophagusperforatio miatti hydropneumothorax vagy empyema 422
7.2.13.11. Endoscopos oesophagusvarix-sclerotisatio utáni pleuritis 422
7.2.13.12. Postcardiotomiás és postinfarctusos Dressler-szindróma 422
7.2.13.13. Hasi műtét utáni pleuritis 423
7.2.13.14. Tüdőtransplantatio utáni pleuritis 423
7.2.13.15. Májtransplantatio utáni pleuritis 423
7.2.13.16. Szilikon emlőprothesis rupturája 423
7.2.14. Chylothorax 423
7.2.15. Pseudochylothorax 424
7.2.16. Haemothorax (Htx) 424
7.2.16.1. Traumás haemothorax 424
7.2.16.2. Iatrogen haemothorax 425
7.2.16.3. Spontán haemothorax 425
7.2.16.4. Tumoros eredetetű mellkasi folyadékgyülem 425
7.2.17.1. Etiológia 425
7.2.17.2. Patofiziológia 425
7.2.17.3. Diagosztika 425
7.2.17.4. Kezelés 426
7.3. Pleuracallus és fibrothorax 428
7.4. A pneumothorax 429
7.4.1. Primer spontán pneumothorax 429
7.4.1.1. Epidemiológia 429
7.4.1.2. Etiológia és patogenezis 429
7.4.1.3. Panaszok és tünetek 429
7.4.1.4. Kezelés 431
7.4.1.5. A pneumothorax komplikációi 432
7.4.2. Szekunder spontán pneumothorax 433
7.4.2.1. Etiológia 433
7.4.2.2. Tünetek 433
7.4.2.3. Kezelés 433
7.4.2.4. AIDS-szel szövődött szekunder spontán mothorax 433
7.4.2.5. Pneumothorax cysticus fibrosisban 434
7.4.2.6. Neonatalis pneumothorax 434
7.4.3. Traumás pneumothorax 434
7.4.4. Iatrogen pneumothorax 434
7.5. A pleura primer daganatos megbetegedései 436
7.5.1. Benignus fibrosus mesothelioma 436
7.5.2. Malignus mesothelioma 436
7.5.2.1. Patológia 436
7.5.2.2. Tünetek 437
7.5.2.3. Terápia 437
8. A mellkasfal rendellenességei
8.1. A mellkasfali rendellenességek pulmonológiai vonatkozásai 441
8.1.1. Kyphoscoliosis 441
8.1.2. Sternumdeformitások 442
8.1.3. Thoracoplastica 443
8.1.4. Spondylarthrosis ankylopoetica (Bechterew-kór) 443
8.1.5. Obesitas 444
8.1.6. Instabil mellkas .444
8.2. Gerincvelői szindrómák 445
8.2.1. Funkcionális harántlaesio (a harántlaesio pulmonológiai vonatkozásai) 445
8.2.2. A gerincvelő mellsőszarv-betegségeinek tüdőgyógyászati vonatkozásai 445
8.2.2.1. Amyotrophyás lateralsclerosis 445
8.2.2.2. Poliomyelitis 445
8.2.3. Diffúz neuromuscularis betegségek .446
8.2.3.1. Guillain-Barré-szindróma 446
8.2.3.2. Myasthenia gravis 446
9. A tüdő daganatos betegsegei
9.1. Jóindulatú primer tüdőtumorok 449
9.2. Rosszindulatú primer tüdődaganatok 450
9.2.1. Tüdőcarcinomák 450
9.2.1.1. A tüdőrák epidemiológiája 450
9.2.1.2. Etiológiai tényezők, rizikófaktorok 451
9.2.1.2.1. Dohányzás 451
9.2.1.2.2. Levegőszennyeződés 452
9.2.1.2.3. Ionizáló sugárzás 452
9.2.1.2.4. Foglalkozási inhalativ carcinogenek 452
9.2.1.2.5. Táplálkozás és a tüdőrák 452
9.2.1.2.6. A tüdő nem daganatos megbetegedései 452
9.2.1.2.7. Genetikai tényezők 452
9.2.1.3. A tüdőrák molekuláris biológiája 453
9.2.1.3.1. Genetikai károsodások tüdőrákban 453
9.2.1.3.2. Növekedési faktorok (growth faktorok) 454
9.2.1.3.3. Tumormarkerek 454
9.2.1.3.4. Monoclonalis antitestek 455
9.2.1.4. A tüdőrák patológiája 455
9.2.1.4.1. Laphámsejtes carcinoma 456
9.2.1.4.2. Adenocarcinoma 456
9.2.1.4.3. Kissejtes carcinoma 458
9.2.1.4.4. Kevert kis- és nagysejtes carcinoma 458
9.2.1.4.5. Nagysejtes carcinoma 458
9.2.1.4.6. A tüdő neuroendocrin tumorai 459
9.2.1.5. A tüdőrák klinikai tünetei és paraneoplasticus szindrómák 459
9.2.1.5.1. Tumor okozta ún. lokális compressiós tünetek 459
9.2.1.5.2. Metastasis okozta tünetek 460
9.2.1.5.3. Paraneoplasticus szindrómák 460
9.2.1.6. Kivizsgálás, diagnózis, staging 463
9.2.1.6.1. Daganat kimutatására irányuló vizsgálatok 463
9.2.1.6.2. Metastasis kimutatására irányuló vizsgálatok 465
9.2.1.6.3. A tüdőrák stádiumai 465
9.2.1.6.4. Prognosztikai faktorok 467
9.2.1.7. A tüdőrák kezelése 467
9.2.1.7.1 Nem kissejtes tüdőrák kezelése 467
9.2.1.7.2. Kissejtes tüdőcarcinoma kezelése 468
9.2.1.7.3. PCI (profilaktikus cranialis irradiatio) - igen vagy nem? 469
9.2.1.7.4. Sebészi kezelés 469
9.2.1.7.5. Sugárterápia 471
9.2.1.7.6. Kemoterápia 473
9.2.1.7.7. Supportiv és palliativ kezelés 477
9.2.1.7.8. A tüdőrák kezelésének elméleti lehetőségei, a kezelés jövője 478
9.2.1.8. Szűrés, kemoprevenció 478
10. A mediastinum betegségei
10.1. A mediastinalis térszűkítő folyamatok összefoglaló, általános tünettana 483
10.2. Az elülső mediastinum betegségei 485
10.2.1. A thymus tumorai 485
10.2.1.1. Thymomák 485
10.2.1.2. Thymuscarcinoma 486
10.2.2. Teratomák 486
10.2.3. Struma intrathoracalis 487
10.2.4. Elülső mediastinumban ritkán előforduló mesenchymalis tumorok 488
10.3. A középső mediastinum betegségei 489
10.3.1. Nyirokcsomó-megnagyobbodással járó kórképek 489
10.3.1.1. Lymphoid hyperplasia 489
10.3.1.2. Angioimmunoblastos lymphadenopathia 489
10.3.1.3. Nyirokcsomók granulomás betegségei 489
10.3.1.4. Angiofollicularis lymphoid hyperplasia (Castelman-kór) 489
10.3.1.5. A nyirokcsomók rosszindulatú daganatai 490
10.3.1.5.1. Hodgkin-kór 490
10.3.1.5.2. Non-Hodgkin-lymphoma 491
10.3.1.6. Áttétes daganatok a mediastinalis nyirokcsomókban 493
10.3.1.7. Tracheaelváltozások 493
10.3.1.7.1. Tracheatumorok 493
10.3.1.8. A középső mediastinum cystái 494
10.3.1.8.1. Bronchogen cysták 494
10.3.1.8.2. Pleuropericardialis cysta 494
10.3.1.9. Értágulatok a középső mediastinumban 494
10.3.1.9.1. Pulmonalis erek tágulata 494
10.3.1.9.2. Az aorta tágulata 494
10.4. A hátsó mediastinum betegségei 495
10.4.1. Neurogen tumorok 495
10.4.1.1. Perifériás idegrostokból kiinduló daganatok 495
10.4.1.2. Sympathicus ganglionokból kiinduló tumor 495
10.4.1.3. Primitív neuroectodermalis tumor - „Askin-tumor" 496
10.4.2. Neuroendocrin tumor 496
10.4.3. A hátsó mediastinum cystái 496
10.4.3.1. Enteralis cysták 496
10.4.3.2. Lymphaticus cysták 497
10.4.3.3. Meningokele 497
10.4.4. Nyelőcső-diverticulumok 497
10.4.5. A nyelőcső daganatai 497
10.5. Diffúz mediastinalis kiszélesedés 498
11. A rekeszizom betegségei
11.1. A rekeszmozgás zavarai 503
11.1.1. Féloldali rekeszbénulás 503
11.1.2. Kétoldali rekeszbénulás 505
11.1.3. Csökkent rekeszmozgás 505
11.1.4. Csuklás 505
11.1.5. Rekeszgörcs 506
11.1.6. Remegés és tic 506
112. Rekeszsérvek 507
11.2.1. Hiatus hernia 507
11.2.2. Foramen Morgagni-sérv 507
11.2.3. Foramen Bochdalek-sérv 508
1.3. A rekesz ritkább betegségei 509
11.3.1. Subphrenicus abscessus 509
11.3.2. Trichinosis 509
11.3.3. Rekeszdaganat 509
11.3.4. Traumás rekeszsérülés 510
12. Diffúz parenchymás megbetegedések
12.1. Tüdőoedema 513
12.1.1. A tüdőoedema patomechanizmusa 513
12.1.2. A tüdő folyadékcirkulációs rendszerének funkcionális anatómiája 514
12.1.2.1. A tüdő microvascularis rendszerének permeabilitasi viszonyai 514
12.1.2.2. A tüdő microvascularis rendszerének nyomásviszonyai 515
12.1.3. Tüdőoedemák osztályozása patomechanizmusuk alapján 515
12.1.3.1. Nyomásváltozás által kiváltott (cardiogen) tüdőoedema 516
12.1.3.1.1. Akut cardiogen tüdőoedema 516
12.1.3.1.2. Krónikus cardiogen tüdőoedema 516
12.1.3.2. Permeabilitasváltozás miatt kialakuló (tüdő eredetű) pulmonalis oedema 517
12.1.3.3. Egyéb (bizonytalan patomechanizmusú) tüdőoedemák 517
12.1.3.3.1. Neurogen tüdőoedema 517
12.1.3.3.2. Heroin eredetű tüdőoedema 517
12.1.3.3.3. Magaslati tüdőoedema 517
12.2. Idült diffúz infiltrativ tüdőbetegség 518
12.2.1. A fibrosis kialakulásásnak patogenezise 518
12.2.1.1. A citokinek szerepe 519
12.2.1.2. Inflammatio és szöveti sérülés 519
12.2.1.3. Immunválasz 520
12.2.1.4. Extracellularis mátrixdepositio 520
12.3. Ismert kóreredetű diffúz infiltrativ tüdőbetegségek 521
12.3.1. Pneumoconiosisok 521
12.3.1.1. Silicosis 522
12.3.1.2. Asbestosis 526
12.3.1.2.1. Az azbeszt okozta malignus megbetegedések 529
12.3.1.2.2. Az azbeszt indukálta pleuralis kórképek 529
12.3.1.3. Berillosis 530
12.3.2. Hypersensitiv pneumonitis (extrinsic allergiás alveolitis) 531
12.3.3 Gyógyszer okozta tüdőbetegségek 534
12.3.3.1. Gyógyszer okozta interstitialis pneumonitis/fibrosis 534
12.3.3.1.1. Cytotoxicus gyógyszerek (kemoterápiás szerek) okozta pneumonitis/fibrosis 534
12.3.3.1.2. Nem cytotoxicus gyógyszerek okozta pneumonitis/fibrosis 535
12.3.3.2. Gyógyszer okozta egyéb tüdőbetegségek 535
12.3.4. Irradiatio okozta tüdőbetegség (irradiatiós pleuropneumonitis, sugárfibrosis) 536
12.3.5. Malignus diffúz infiltrativ tüdőbetegségek 537
12.4. Ismeretlen eredetű diffúz infiltrativ tüdőbetegségek 538
12.4.1. Sarcoidosis (morbus Boeck-Besnier-Schaumann) 538
12.4.2. Az idiopathiás tüdőfibrosis (diffúz fibrotizáló alveolitis) 544
12.4.3. Bronchiolitis obliterans szervülő pneumoniával 547
12.4.4. A tüdő Langerhans-scjtes granulomatosisa (primer pulmonalis histiocytosis-X, a tüdő eosinophil granulomatosisa) 547
12.4.5. Alveolaris proteinosis 548
12.4.6. Alveolaris microlithiasis 549
12.4.7. A tüdő és a légutak amyloidosisa 549
12.4.8. A tüdő lymphangio-leiomyomatosisa 550
12.4.9. Lymphomatoid granulomatosis (angio-immunoproliferativ laesio) 551
12.4.10. A Goodpasture-szindróma és az idiopathiás pulmonalis haemosiderosis 551
12.4.11. Churg-Strauss-szindróma 553
12.4.12. Wegener-granulomatosis 554
12.5. Eosinophiliás tüdőbetegségek 558
12.5.1. Egyszerű pulmonalis eosinophilia 559
12.5.2. Krónikus eosinophiliás pneumonia 560
12.5.3. Akut eosinophiliás pneumonia 561
12.5.4. Idiopathiás hypereosinophiliás szindróma 562
12.5.5. Allergiás bronchopulmonalis aspergillosis 563
12.5.6. Allergiás angiitis és granulomatosis (Churg-Strauss) 564
12.5.7. Bronchocentricus granulomatosis 564
12.5.8. Parazitás eredetű pulmonalis eosinophilia 565
12.5.9. Gyógyszer okozta pulmonalis eosinophilia 565
12.5.10. Néha pulmonalis eosinophiliával társuló tüdőbetegségek 566
12.5.10.1. Interstitialis tüdőbetegségek 566
12.5.11. Az eosinophiliás tüdőbetegségek differenciáldiagnózisa 566
12.6. Szisztémás immunpatológiai kórképekhez társuló tüdőbetegségek 568
12.6.1. Rheumatoid arthritis 568
12.6.1.1. Pleuritis 568
12.6.1.2. Intrapulmonalis rheumás csomók 569
12.6.1.3. Kaplan-szindróma (rheumatoid pneumoconiosis) 569
12.6.1.4. Interstitialis fibrosis 569
12.6.1.5. Bronchiolitis obliterans 569
12.6.2. Szisztémás lupus erythematosus 569
12.6.3. Scleroderma (progressiv szisztémás sclerosis) 570
12.6.4. Sjögren-szindróma 571
12.6.5. Bechterew-kór (spondylarthrosis ankylopoetica) 571
12.6.6. Dermatomyositis-polymyositis 572
12.6.7. Periarteritis nodosa (polyarteritis nodosa) 572
12.6.8. Neurofibromatosis 572
13. Alvás alatti légzészavarok
13.1. Légzésszabályozás egészséges alvás alatt 577
13.2. Alvási apnoe-hypopnoe szindrómák 578
13.2.1. Obstructiv alvási apnoe 579
13.2.1.1. Az obstructiv alvási apnoe patomechanizmusa 579
13.2.1.1.1. A pharyngealis occlusio, neuromuscularis elégtelenség 579
13.2.1.1.2. Az obstructiv alvási apnoe szindrómában szenvedők anatómai jellegzetességei 579
13.2.1.1.3. Egyéb hajlamosító tényezők 579
13.2.1.2. Az obstructiv alvási apnoe epidemiológiája 580
13.2.1.3. Az obstructiv alvási apnoe klinikuma 580
13.2.1.3.1. Akut jelenségek 580
13.2.1.3.2. Hosszú távú hatások 584
13.2.1.4. Az obstructiv alvási apnoe diagnosztikája 585
13.2.1.4.1. Nappali tünetek 585
13.2.1.4.2. Éjszakai tünetek 586
13.2.1.5. Az obstructiv alvási apnoe vizsgálata 586
13.2.1.6. Az obstructiv alvási apnoe kezelése 588
13.2.2. Felső légúti rezisztencia szindróma 589
13.2.3. Obstructiv alvási apnoe gyermekkorban 589
13.2.4. Centrális alvási apnoe és hypoventilatio 590
13.2.4.1. A légzésszabályozás kiesése - agytörzsi laesiók 590
13.2.4.2. A pumpafunkció és a ventilatio zavarai 590
13.2.4.2.1. Neuromuscularis betegségek 590
13.2.4.2.2. A mellkasfal deformációja 590
13.2.4.2.3. A ventilatio zavarai - krónikus légúti megbetegedések 591
13.2.4.2.4. Cheyne-Stokes-légzés 591
13.2.4.2.5. Látszólagos centrális alvási apnoe 591
13.2.4.3. A centrális alvási apnoe kezelése 591
14. A tüdő fejlődési rendellenességei
14.1. Hörgő eredetű fejlődési rendellenességek 595
14.1.1. A trachea agenesise, stenosisa 595
14.1.2. A pulmonalis agenesia, aplasia, hypoplasia 596
14.1.3. Bronchopulmonalis sequestratio 597
14.1.4. A congenitalis bronchogen cysta 597
14.1.5. Polycystás tüdő 598
14.1.6. Tracheooesophagealis, bronchooesophagealis fistula 598
14.1.7. Tracheomegalia, bronchomegalia 599
14.1.8. Tracheadyskinesis, a hörgők dyskinesise 599
14.1.9. Congenitalis adenomatoid malformatio 599
14.1.10. Congenitalis lobaris emphysema 600
14.1.11. Congenitalis bronchiectasia 600
14.1.12. A trachea és a bronchusok oszlási rendellenességei 600
14.1.13. Patkó alakú tüdő 600
14.1.14. Bronchobiliaris fistula 600
14.2. Ér eredetű fejlődési rendellenességek 601
14.2.1. Artéria pulmonalis törzs aplasia 601
14.2.2. Artéria pulmonalis stenosis 601
14.2.3. Artéria pulmonalis aneurysma 601
14.2.4. Jobb pulmonalis artéria és a bal pitvar közötti direkt összeköttetés 601
14.2.5. Pulmonalis véna stenosis, atresia 602
14.2.6. A pulmonalis vénák tágulata (varicositasa) 602
14.2.7. Vena pulmonalis transpositio 602
14.2.8. Azygos lebeny (lobus venae azygos) 602
14.2.9. A tüdő congenitalis arteriovenosus fístulája 603
14.3. A nyirokutak fejlődési rendellenességei 604
14.3.1. Congenitalis pulmonalis lymphangiectasia 604
15. Egyéb, a pulmonológia tárgykörébe tartozó megbetegedések
15.1. Irritáló mérges gázok, gőzök és füst belégzése 607
15.1.1. Szén-monoxid-mérgezés 607
15.1.2. Szén-dioxid- (fojtógáz-) mérgezés 608
15.1.3. Ciánhidrogén- (kéksav-) mérgezés 608
15.1.4. Kén-dioxid- (SO2-) mérgezés .609
15.1.5. Kénsav- (H2S04-) mérgezés 609
15.1.6. Kénhidrogén- (H2S-) mérgezés 609
15.1.7. Klórgáz- (Cl2-) mérgezés 610
15.1.8. Akrolein- (CH2=CO-CHO-) mérgezés 610
15.1.9. Ammónia- (NH3-) mérgezés 610
15.1.10. Fluorgázmérgezés 611
15.1.11. Formaldehid- (CH20-) mérgezés 611
15.1.12. Foszgén- (COCl2-) mérgezés 611
15.1.13. Nitrózus gáz okozta mérgezés 612
15.1.14. Trilonok (Sárin, Tabun, Somán) 612
15.1.15. Pszichogén mérgek 612
15.1.16. Füstbelégzés 612
15.1.16.1. Füstbelégzés-szindróma 612
15.1.17. A légszennyezés hatása a légutakra 613
15.2. Vízbefulladás és fuldoklás 615
15.3. Magaslati betegség 617
15.3.1. Adaptáció 617
15.3.1.1. Légzésfunkció és légzésmechanika magaslaton 618
15.3.1.2. Magaslati légköri viszonyok hatására kialakuló gázcsere-változások 618
15.3.1.3. Cardiovascularis adaptáció 618
15.3.1.4. Szöveti adaptáció 618
15.3.1.5. A központi idegrendszer adaptációs képessége 619
15.3.1.6. Folyadékhomeostasis 619
15.3.1.7. Terhelés hatása a magaslati adaptációra 619
15.3.2. Adaptációs zavarok 619
15.3.2.1. Tengerszinten élők nagy magasságokba utazása során előforduló megbetegedései 620
15.3.2.1.1. Akut hegyibetegség 620
15.3.2.2. Magaslati agyoedema 620
15.3.2.3. Magaslati tüdőoedema 620
15.3.2.4. Magaslati retinopathia 621
15.3.2.5. Véralvadási zavarok 621
15.3.3. A hegylakók megbetegedése 621
15.4. A búvárkodás tüdőgyógyászati vonatkozásai 622
15.4.1. A merülés során előforduló veszélyek 622
15.4.1.1. Mehanikus sérülés 622
15.4.1.2. Inert gáz narcosis 622
15.4.2. A felmerülés orvosi problémái 622
15.4.2.1. Tüdőruptura 622
15.4.2.2. Decompressiós (keszon) betegség 623
16. Légzőszervi betegek rehabilitációja
16.1. A betegek kiválasztása és a rehabilitációs program 627
16.1.1. Betegek kiválasztása 627
16.1.2. Rehabilitációs program 627
16.1.2.1. Oktatás, nevelés 627
16.1.2.2. Leszokás a dohányzásról 628
16.1.2.3. Fizikoterápia 628
16.1.2.4. A légzési technika javítása 628
16.1.2.5. Belégzőizom-tréning 629
16.1.2.6. Terhelési tréning 629
17. Pulmonológiai kórképek pszichológiai aspektusai
17.1. Pszichológiai komponensek az asthma terápiájában 633
17.1.1. Edukációs és self-management programok 633
17.1.2. Fatalis kimenetelű esetek psychés háttere 634
17.1.3. Az orvos-beteg kapcsolat változása 634
17.1.4. Emotiók jelentősége és mérése 634
17.2. Pszichoonkológia 636
17.2.1. A gyógyíthatatlan és haldokló betegek psychés támogatása 637
17.2.1.1. Psychés tennivalók agónia és terminális stádium idején 637
17.2.1.2. A hozzátartozók psychés támogatása 637
17.2.2. A tüdődaganatos betegek pszichoszociális problémái 638
17.3. Mentálhigiéné a tüdőgyógyászatban 640
17.3.1. A tuberculosis szociálpszichológiai aspektusai 640
17.3.1.1. Szociodemográfiai tényezők 640
17.3.1.2. Szocializációs devianciák 640
17.3.1.3. Ösztönző kezelési stratégiák 641
17.3.2. Dohányzás - nikotinfüggőség 641
17.3.3. Pánikszindróma - hyperventilatio 641
18. A légzőtraktus autonóm idegellátása
18.1. Autonóm idegi szabályozás 645
18.1.1. Cholinerg mechanizmusok 646
18.1.1.1. A cholinerg neurotransmissio modulációja 647
18.1.1.2. Muszkarinreceptorok 647
18.1.1.3. A fokozott cholinerg idegaktivitás mechanizmusa asthmában és krónikus obstructiv tüdőbetegségben 649
18.1.2. Adrenerg mechanizmusok 649
18.1.3. Nonadrenerg-noncholinerg (NANC) rendszer 650
18.1.3.1. Inhibitoros NANC (iNANC) mechanizmusok 651
18.1.3.2. Excitatoricus NANC (eNANC) mechanizmusok 651
19. A köhögés
19.1. A köhögés 657
19.1.1. A köhögés tulajdonságai 657
19.1.1.1. A köhögés jellege 657
19.1.1.2. A köhögés hangja 658
19.1.1.3. A köhögést provokáló környezeti tényezők 659
19.1.1.4. A köhögés napszaki ingadozása 659
19.1.1.5. A testhelyzet hatása a köhögésre 659
19.1.2. A köhögés komplikációi 659
19.1.3. A köhögés diagnosztikája 659
19.1.4. A köhögés terápiája 660
20. Tüdőtranszplantáció és a tüdő volumenredukciós műtétei
20.1. Tüdőtranszplantáció 665
20.1.1. Indikációk, kontraindikációk, recipiensválogatás 665
20.1.2. Donorszelekció 667
20.1.3. A graft konzerválása és a műtéti technnika 667
20.1.4. Szövődmények és kezelésük 668
20.1.4.1. Sebészeti szövődmények 668
20.1.4.2. Korai belgyógyászati szövődmények 668
20.1.4.3. Késői belgyógyászati szövődmények 668
20.1.5. Poszttranszplantációs kezelés és gondozás 669
20.2. A tüdő volumenredukciós műtétei 671
20.2.1. Műtéti indikációk, kontraindikációk és a műtét előtti kivizsgálás 671
20.2.2. A volumenredukciós műtét rövid és hosszú távú hatásai 672
Tárgymutató 673

Témakörök