1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Egyetemes állam- és jogtörténet

Egységes jegyzet/Kézirat/Állam- és Jogtudományi Karok

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 304 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: J1-140/a. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
Franciaország 1789 előtt Oroszország mellett Európa leghatalmasabb feudális abszolút monarchiája volt, s ugyanakkor itt feszültek a legélesebb ellentétek a régi rendszer... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
Franciaország 1789 előtt Oroszország mellett Európa leghatalmasabb feudális abszolút monarchiája volt, s ugyanakkor itt feszültek a legélesebb ellentétek a régi rendszer (ancien régime) hivatalos, XIV. Lajos uralkodása alatt nagyjából végső formát nyert keretei és a feltörekvő uj társadalmi erők között. A forradalom előestéjén mintegy 25 millió lakosú ország társadalmát, melyet a születés kiváltsága és a földbirtokvagyon határozott meg, aláásta a kapitalizmus fejlődése, mivel a földbirtokos nemesség és papság rovására növelte az ingó vagyon jelentőségét és ezzel együtt a burzsoázia gazdasági hatalmát, illetve társadalmi súlyát is. Az ancien régime terheit hordozó dolgozó osztályok, kivált a parasztság, gazdasági helyzetük és szűk látókörük miatt képtelenek voltak a kezdeményezésre, még inkább az irányításra, ezért természetesnek tartották, hogy fenntartásokkal ugyan, de a burzsoázia vezetése alá rendeljék magukat.
Az ancien régime társadalmában a feudális jog három rendet, a papságot, a nemességet és a harmadik rendet különböztette meg. A királyság első rendje, a papság (mintegy 120 000 személy), jelentős kiváltságokat mondhatott a magáénak és hatalmas bevételekkel rendelkezett a tizedből, valamint az egyházi birtokokból. Tagjainak osztályhelyzetét tekintve fő- és alsó papságra tagozódott. A főpapság mindinkább a nemesség másod- és harmadszülött fiaiból került ki; jellemző, hogy 1789-ben valamennyi (közel másfélszáz) francia püspök nemesi származású volt. Ez a szűk csoport sajátította ki és költötte el leginkább az udvarnál a papi rend évi 200 millió livre-t meghaladó jövedelmeinek nagyobb részét. Több-kevesebb nyíltsággal szemben állt vele a túlnyomó többségében nemnemesi származású alsó papság, amelynek csak morzsák jutottak. Az alsó papság együtt élt a néppel, jelentős hányadában magáévá tette annak gondolkozását és törekvéseit, sorsát a harmadik rendhez kapcsolta, de nem akadályozhatta meg az arisztokráciával összefonódott egyházat abban,hogy ne zárkózzék el minden előremutató kezdeményezés elől. Vissza

Tartalom

A francia burzsoá állam és jog kialakulása és megszilárdítása (1789-1814)3
A francia polgári forradalom és a kapitalizmus megszilárdulsa3
Az ancien regime társadalami és pénzügyi válsága3
A nagy polgári forradalom (1789-1794)6
A thermidori ellenforradalom és Napóleon kora11
A burzsoá államszervezet kiépítése és megszilárdítása Franciaországban13
Az ancien regime államszervezetének válsága és a burzsoá állam alapjainak lerakása13
Az 1791. évi polgári monarchikus alkotmány16
Az 1793. évi jakobinus, burzsoá demokratikus alkotmáeny19
A jakobinus diktatura forradalmi államberendezkedése21
A thermidori ellenforradalom 1795. évi alkotmánya23
A konzulátos és a császárság államberendezkedése25
A francia burzsoá jogfejlődés 1789-181428
A francia burzsoá magánjog kialakulása28
A Code Civil és a Kereskedelmi Törvénykönyv30
A francia burzsoá büntetű- és büntető eljárásjog alapjainak lerakása33
A francia burzsoá állam és joga restaurációtól a második császárság felbomlásáig (1814-1870)
Franciaország a restaurációtól a második császárság bukásáig37
A restauráció és a juliusi monarchia politikai viszonyai37
A második köztársaság és a második császásrság39
A burzsoá államszervezet módosulása Franciaországban (1814-1870)42
A restauráció és a juliusi monarchia államszervezete42
A második köztársaság alkotmánya44
Bonaparte Lajos alkotmánymódosításai47
A francia magán- és büntetőjog fejlődése a napóleoni kodifikációktól a második császárság bukásáig49
A német állaom fejlődése a XIX. sz. elejétől a német egység megteremtéséig51
Történeti áttekintés51
A napoleoni háboruk és a Szentszövetség korában (1806-1848)56
A frankfurti parlament tevékenysége 1848-49-ben, a porosz alkotmányfejlődés a német polgári forradalom és az ellenforradalom időszakában59
Az Észak-Német Szövetség államszervezete, alkotmánya64
A német jogfejlődés65
A burzsoá állam és jog kifejlődésének útja az olasz államokban Itália egyesítése73
Történeti áttekintés73
Az olasz államszerveet fejlődése az Olasz Királyság megteremtéséig79
Az 1848 előtti fejlődés áttekintése79
A Szárd Királyság 1848-as Alkotmánya. A római köztársaság államszervezete81
Az olasz jog fejlődése 1861-ig84
A jogfejlődés a fancia forradalmat megelőző időszakban84
Az olasz jogfejlődés fő irányai a francia forradalom és az egységes Itália megteremtése közötti időszakban87
Az angol parlamentáris burzsoá állam és jog a XIX. század elejétől a monopolkapitalizmus kialakulásáig92
Angila, mint a vezető tőkés nagyhatalom92
Államszervezete96
Az angol burzsoá jog fejlődése100
Az állam- és a jog fejlődése az Amerikai Egyesület Államokban a polgárháború befejezéséig104
Az Egyesült Államok a függetlenségi harc után104
Az USA alkotmányberendezkedése a 18. sz. végétől a polgárháboru befejezéséig108
Az alkotmány változásai és a demokratikus szabadságjogok108
Változások az USA álamberendezkedésének alakulásában a polgárháboru hatása alatt111
Jogintézmények fejlődése a 19. században112
Oroszország állam- és jogfejlődése a feudalizmus válsága idején (XVIII. sz. végétől az 1860-as évek végéig)114
A cári Oroszország a feudalizmus bomlása és a tőkés viszonyok kialakulása idejében114
Államszervezet. A cári feudális abszolutizmus államszervezetének átalakítására irányuló törekvések114
A cári feudális abszolutizmus válsága116
A cári feudális abszolutizmus erőszakos uralma120
Polgári reformok szerepe az államberendezkedés átalakításában122
Oroszország jogfejlődése a feudalizmus válsága és a jobbágyreformok korában125
Cári törvényhozás a feudalizmus fenntartása érdekében125
A polgári társadalom jogi viszonyainak kibontakozása, jobbágyreformok127
Az 1861. február 19-i manifesztum és a polgári reformok hatása a jogfejlődésre131
A Párizsi Kommün állama és joga137
Franciaország a sedani vereségtől a Párizsi Kömmün bukásáig141
A Párizsi Kommün államsezrvezete143
A Párizsi Kommün szociális, kulturális és büntető jogalkotása145
A Párizsi Kömmün tanulságai és jelentőségei146
A burzsoá állam és jog a Párizsi Kömmüntől a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig147
Az imperializmus kialakulása és szerepe a burzsoá állam és jog fejlődésében147
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka; fő jellegzetességei147
A monopolkapitalizmus kialakulásának hatása a burzsoá állam fejlődésére149
Az imperializmus hatása a burzsoá jog fejlődése151
A francia burzsoá állam és jog az imperializmus kialakulása korában153
Franciaország társadalmi és politikai viszonyai a Párizsi Kömmüntől az I. világháborúig157
A francai III. köztársaság államszervezete160
A francia magán- és büntetőjog a III. köztársaság korában
Az angol burzsoá állam és jog (1870-1917)161
Anglia az imperializmus korszakában161
Államszervzet az imperilalizmus korszakában165
A parlamentarizmus válsága165
A parlament belső szervzete és jogköre166
A helyi önkormányzat reformja167
A bírósági szervezet alakulása 1870 után168
A jogfejlődés fővonásai az imperializmus korszakában169
A választójog alakulása169
Jogforrások170
A polgári és büntetőjog alakulása174
A német burzsoá állam és jog az imperializmus kialakulása időszakában (1871-1917)177
Történeti áttekintés177
A német birodalom államszervezete181
A jogfejlődés forrásai188
A burzsoá államszervezet és jog fejlődése Itáliában az imperializmus kialakukása időszakában192
Történeti áttekintés192
Az államszervzet fejlődése195
Az egységes Olaszország jogfejlődésének jellemzése196
Az USA állam- és jogfejlődése az imperializmusba történő átmenet időszakában205
Az Amerikai Egyesült Államok a polgárháború befejezése után205
Az államszervezet és a politikai viszonyok alakulása a polgárháború után205
alapvető változások az USA államberendezkedésében a polgárháború eredméyneként206
Az államszervezet társadalmi és politikai bázisai208
Jogfejlődés a polgárháború után210
A monopolkapitalizmus joga, a monopóliumok hatása az USA jogfejlődésére210
Az alkotmánymódosítások hatása a jogfejlődésre210
Szociális reformok, a munkásarisztokrácia kifejlesztésének jogi eszközei211
Oroszország a kapitalizmus korszakában, áttérés az imperializmusra (1871-1917)
Oroszország 1870-1914 között213
Államszervezet és a politikai viszonyok alakulása Oroszországban217
Oroszország államberendezkedésének fejlődése a polgári reformok után217
A cárizmus állama az 1905-1907 évi polgári demokratikus forradalom és a sztolipini reakció időszakában221
Az 1917. évi polgári demokratikus forradalom állama, a kettős hatalom226
Oroszország jogfejlődése a jobbágyfelszabadulás és a polgári reformok után229
Az orosz jogfejlődés főbb jellemzői229
A burzsoá jog szerepének fokozódása, monopóliumok233
Az első orosz polgári demokratikus forradalom hatása a jogfejlődésre235
A burzsoá állam és jog története a kapitalizmus általános válsága periódusában (1917-1945)239
A burzsoá állam és jog a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után (1918-1945)239
Bevezető megjegyzések239
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása és jelentősége és burzsoá állam és jog fejlődésében239
A nemzeti felszabadító harcok a gyarmatokon240
A burzsoá versailles-washingtoni rendszer240
A fasizmus uralomra jutása az imperialista államokban242
A versailles-washingtoni rendsezr felbomlása250
Az állam- és jogfejlődés a vezető imperialista országokban
Az Amerikai Egyesült Államok (USA) állam- és jogfejlődése251
Az angol burzsoá állam és jog a két világháború között257
A francia burzsoá állam és jog a két világháború között262
A német állam és jog változásai akét világháború között270
Az olasz burzsoá állam és jog a két világháború között279
A közép- és délkelet európai államok a két világháború között
A lengyel állam284
A csehszlovák állam a két világháború között286
Bulgária a két világháború között290
Románia a két világháború között292
Jugoszlávia a két világháború között296
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem