Az ipari rendszerek szervezése

Az iparszervezés elmélete és gyakorlata

Szerző

Dr. Horváth Iván

Lektor

Dr. Ladó László

Dr. Sipos Aladár

Budapest

'Dr. Horváth Iván: Az ipari rendszerek szervezése ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	377 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-220-666-5
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A szerző a néhány éve Szovjetunióban is megjelent „Az ipari rendszerelmélet" c. könyvében lefektetett elveket fejleszti tovább ebben a munkájában. A rendszerelmélet gyakorlati alkalmazásával a termelési kooperáció és a fejlesztési koordináció zavarait kívánja megszüntetni, amelyek az ipar fejlődését évek óta nagymértékben gátolják, megakadályozzák a termelési szerkezet korszerűsítését és a meglevő anyagi, emberi erőket szükségtelenül szétforgácsolják. A kibontakozóban levő tudományos-technikai forradalom korszakában, a gyors ütemben változó feltételek között új szemléletre és módszerekre van szükség. Az adminisztratív, művi úton létrehozott, szervezetileg széttagolt, de ugyanakkor rendkívül eltérő felszereltségű és sajátos gondokkal küzdő vállalatok mind kevésbé képesek megbirkózni a bel- és külgazdaság által támasztott új követelményekkel. Ugyanakkor nincs kidolgozva kellő mélységben a termelési szerkezet fejlesztésének döntéselőkészítési módszere, és a végrehajtáshoz elengedhetetlen iparszervezési modell sem áll rendelkezésre. Így gyors ütemben erősödik az ipar belső ellentmondása, szélesednek a technikai, kapcsolási és a szervezési rések. A szerző világosan látja, hogy a problémák semmi esetre sem oldhatók meg adminisztratív úton, átszervezésekkel, s még kevésbé középszintű irányító szervek (központok) létrehozásával. Felfogása szerint ezek az ellentmondások a hazai és külföldi tapasztalatok alapján részletesen kimunkált TM (társadalmi mobilitás) modell keretében oldhatók fel. A TM modell lényegi vonása, hogy a jelenlegi szervezeti rendszerre épül, de ugyanakkor feltételezi a termelőegységek (üzemek, ipartelepek stb.) önállóságának jelentős növelését. A tevékenységek összehangolása a termék célfunkcióinak, éspedig a termelési (T) és műszaki (M) célfunkciók segítségével valósul meg. A célfunkciók alkalmazásával olyan intervallumok (gyártási ágak) alakíthatók ki, amelyek eléggé homogén tulajdonságokat mutatnak ahhoz, hogy szervezési és módszertani szempontból egyaránt hatékony iparirányítási rendszer alapjául szolgáljanak. Egyrészt a célfunkciókra alapozott iparszervezési elv segítségével pontosan körülhatárolhatók az alkalmazási és konvertálhatósági intervallumok, kialakíthatók a termelési szerkezet korszerűsítésének döntési alapegységei (gyártási ágak), és megteremthetők a funkcionális fejlesztési és termelési együttműködés iparszervezési feltételei. Másrészt ugyancsak a célfunkciókra alapozott integrált funkcióelemzés segítségével viszonylag nagy pontossággal körülhatárolható a döntési alapegységek összetétele, felépítése, és megalapozottan vizsgálható a műszaki-gazdasági kritériumok megvalósulása. A magyar olvasó számára különösen érdekes lehet a könyv záró része, amely a szovjet gazdaságirányítás eddigi tapasztalatait ismerteti. Ezek világosan mutatják: önmagukban a tudományos felfedezések nem elegendők, gyakorlati megvalósításukhoz korszerű iparszervezési módszerekre van szükség. Vissza

Tartalom

Első rész
Változó feltételek
1. Új követelmények és lehetőségek a vállalatközi kapcsolatok fejlesztésében 11
1.1. A kutatások elméleti megalapozása 13
1.2. Az új követelmények értelmezése a szakirodalomban 17
1.3. A vállalat és környezete az intenzív fejlődési szakaszban 23
1.4. A problémák feltárásának és a kérdések megválaszolásának logikai rendje 29
2. Vállalatközi kapcsolatok a tudományos-technikai forradalom korszakában 31
2.1. Az elemzések kiindulási pontjai: a termelési egység 33
2.2. Gazdasági érdekelkülönültség és technikai érdekazonosság 34
2.3. Méretkritériumok és a szervezeti keretek 40
2.4. Termelési stabilitás és fejlesztési mobilitás 45
2.5. Megválaszolásra kijelölt kérdések; a háromszintű irányítási modell koncepciója 47
Második rész
A vállalat és környezete
3. A vállalatok az ipari szerkezetváltozások kettős irányú kölcsönhatásrendszerében 57
3.1. A vállalat kettős irányú függősége 59
3.1.1. A fogalmak pontosítása 59
3.1.2. Az ellentmondás megjelenése; az önellátásra berendezkedett ősi indiai faluközösségek 61
3.2. A környezeti változások vállalati magatartást formáló kényszerítő ereje; az ellentmondás kibontakozása 71
3.2.1. A fogalmak pontosítása 71
3.2.2. A fejlesztési és termelési koordináció eltérő jellege; objektív feltételek és azok hatása 74
3.2.3. A termelési koordináció kettős iránya; objektív feltételeken alapuló szubjektív korlátok 84
4. Új jelenségek és tényezők az ipari rendszerek szervezésében; a szerkezetváltozások modellezésének alapvonásai 97
4.1. Az ipari szerkezetváltozás alapvető irányai és összefüggései 99
4.1.1. Az ipari szerkezet fogalma 100
4.1.2. A funkcionális integráció kettős iránya; a szelektíve nyitott és ciklikusan zárt rendszerek 105
4.2. Új tényezők a termelési kooperáció kettős kölcsönhatásrendszerében 110
4.2.1. A funkcionális együttműködés mint a termelési kooperáció és a fejlesztési koordináció minőségileg új formája 111
4.2.2. A termelési kooperáció és fejlesztési koordináció funkcionális viszonyformáinak kialakulása és fejlődése 114
5. A makro- és mikroszintű ipari szerkezetváltozások összehangolásának módszertani problémái 131
5.1. A statikus ipari szerkezet felépítése; a makro- és mikrostruktúra alapvető összefüggései 131
5.1.1. Az ipari szerkezet összetételének és minőségi-mennyiségi jellemzőinek ellentmondása 132
5.1.2. Az ipari szerkezet „feltérképezésének" rendező elve 136
5.2. A mikrostruktúra belső ellentmondása 142
5.2.1. A szervezési és technikai rések 142
5.2.2. A szervezési rések különös megjelenési formája makroszinten: a kapcsolási rés 150
5.3. A makro- és mikroszintű szerkezetváltozások összehangolásának gazdaságmatematikai problémái, és egy lehetséges megoldása (írta: Filep György) 154
5.3.1. A modell felépítésének alapfeltevései 155
5.3.2. A modell szerkezete 158
5.3.3. A modell gyakorlati felhasználása 170
Harmadik rész
A vállalat és a népgazdaság
6. A vállalati együttműködés új formái és feltételei 177
6.1. A funkcionális együttműködés alapvonásai 178
6.1.1. Érdekegységet megteremtő funkcionális együttműködési formák; a fogalmak pontosítása 178
6.1.2. Funkcionális termelési együttműködés 184
6.1.3. Funkcionális fejlesztési együttműködés 194
6.2. A funkcionális termelési és fejlesztési együttműködés feltételei és lehetőségei 202
6.2.1. Az önállóság és a felelősség összhangja 204
6.2.2. A funkcionális fejlesztési és termelési együttműködés tapasztalatai és lehetőségei 211
7. A TM rendszerű iparirányítási modell fontosabb összetevői, elméleti és gyakorlati kérdései 223
7.1. TM rendszerű iparirányítási modell alapvonásai 223
7.1.1. A K+F+B+T vállalati rendszerek fontosabb összefüggései 223
7.1.2. Az integrált funkcióelemzés és a beruházási célú fővállalkozások néhány fontosabb összefüggése 227
7.2. Alrendszerek, kapcsolatok és érdekviszonyok az integrált (K+F+B+T) vállalati rendszerben 237
8. Az integrált (K+F+B+T) rendszerek kialakítása; iparirányítás és iparszervezés tudományos megalapozása 257
8.1. A fogalmak pontosítása 257
8.2. A rendszerszervezés feladatai és a rendszerirányítás alapelvei 264
8.3. Rendszerszervezés és rendszerirányítás feltételei 285
9. Egy új kutatási és irányítási módszer kibontakozása 291
9.1. Általános rendszerelmélet 294
9.2. Az ipari rendszerelmélet 300
9.2.1. Az ipari rendszerkutatások módszere 302
9.2.2. Az ipari rendszerkutatások jellege és célja 305
Negyedik rész
Szovjet tapasztalatok
10. A szovjet gazdaságirányítási reform eddigi tapasztalatai és továbbfejlesztésének iránya 315
10.1. Komplex rendszerszemléletű tervezési módszerek 320
10.2. Az irányítási rendszerek automatizálása, az egységes össz-szövetségi információs rendszer kialakítása 325
10.3. Az irányításszervezési rendszerek továbbfejlesztése 329
10.4. A tudomány és a termelés integrálása 336
Irodalomjegyzék 343
Névmutató 361
Tárgymutató 363