Ungarische Bäder

Előszó

Előhang

A Magyar Fürdőszövetség feladatának tekinti, - többek között, - a hazai gyógy- és termálvizek, a fürdőkultúra ápolása mellett történelmi hagyományainak megismertetését is. Földünk gyógyító kincsére épültek a római-, majd törökkori fürdők, melyeket nem csak előszeretettel használtak, de a népek országútjain hírét is vitték a világba. A Budáról megjelent egy korai metszet Sebastian Münster, Basel, „Cosmographia" (1628) c. munkájában is már a vár szomszédságában, fontosságának megfelelően ábrázolja a „therme"-t, a rangos fürdőt. A felvilágosodás kora felé haladva mind több írásos emlék jelzi a fürdők kultuszát, majd egyedi monográfiák is foglalkoznak egy-egy gyógyvizünk mirákulumával. A polgári társadalom keretei között a kiművelt, szakosodott tudományok magasabb fokán a természetadta gyógyvizek és gyógyító munka ötvözte balneológia, - később a hozzá kapcsolódó farmatológia, - majd fizioterápia, - méltán kerültek a gyógyulást keresők, illetve a gyógyítani akarók figyelmébe, s váltak hasznos terápiává. A szájhagyomány „beterelő propagandája" mellett mind több tudományos elemzés, szakleírás, majd az idegenforgalom sajátos ága a gyógyidegenforgalom tette közkeletűvé, mind ismertebbé a gyógy- és termálvizeket, a gyógy- és üdülőhelyeket, gyógy- és üdülőszállásokat, s a köréjük települt szolgáltatásokat. Az első fontos könyvemlékünk a tárgyban a Török József munkáját dicsérő „A két magyarhaza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei" című, - mely 1859-ben, Debrecenben látott napvilágot. A vonzó kínálatra alapozott tömegméretű érdeklődés, igény fejlesztette igazi rangra a gyógyfürdőket, - üdülőhelyeket, s ezek fejlődése hozta létre már századunk első negyedétől azokat a szervezeteket, melyek hidat kívántak verni a gyógyulást keresők és a gyógyulást kínálók között a vízgyógyászat segítségével. A hazai gyógyidegenforgalom elősegítőinek, fejlesztőinek, - sajátosan - kerek évfordulói kínálták a lehetőséget e 60 éve megjelent könyv újbóli közreadásának, annak figyelembevételével is hogy éppen most 75 éve, - 1922-ben - alakult meg a Budapest Fürdővárosi Egyesület, 70 éve, i 1927-ben létesült az Országos Idegenforgalmi Tanács, s akkor nyitotta meg kapuit a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő, 1937-ben, ugyancsak 60 esztendeje, alakult meg a Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság. Az 1937-es esztendő volt hazánkban a II. Világháború előtti legemlékezetesebb idegenforgalmi „csúcs év". Ezen esztendő október 7-14.-e között Budapest rendezhette meg 30 állam 342 külföldi vendége jelenlétében az első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszust. Ennek egyhangú határozatával alakult meg a Nemzetközi Fürdőszövetség, Budapest állandó székhellyel E döntést Heinrich Vogt professzor, a Reichanstalt für das Deutsche Badenwesen Bresslau igazgatója a Kongresszuson az alábbiakkal indokolta: „...egyetlen város sem tarthat igényt erre több joggal, mint Budapest, amelyet a természet pazar bőkezűséggel halmozott el kitűnő hatású gyógyvizekkel, páratlan természeti szépségekkel, amellett Budapestet magas orvosi felkészültsége, gyógyintézeteinek kitűnő felszerelése, a tudományos kutatás magas színvonala méltóvá teszi, hogy a gyógyfürdők nemzetközi ügyeit innen intézzék..." - mondotta. A nemzetközi Fürdőszövetség neve időközben megváltozott: Federation International du Thermalisme et du Climatizme (FITEC). Jelenleg is a fürdőügy legjelentősebb nemzetközi szervezete és Magyarország továbbra is aktívan vesz részt munkájában. A FITEC 1982-ben kongresszusát Budapesten tartotta. A kronológiához tartozik még egy szerényebb, fiatalabb,- de reményeink szerint Ígéretes - évforduló is. Most öt esztendeje igyekszik betölteni feladatát a Magyar Fürdőszövetség. Az az igyekezet indította, serkentette munkánkat, hogy gyógy-és termálvízkincseink természeti értéke, a gyógyulni, pihenni, üdülni akarók igényeivel szerencsésen, hasznosan, mind szervezettebben találkozzanak, mind szélesebb legyen az egészséges életet igénylők köre. Az 1995-ben és 1997. évben közreadott Magyar Fürdőkalauz a hazai fürdők, gyógyüdülőhelyek teljes keresztmetszetét, kínálatát törekszik közreadni és a jelen, 1937. évi Magyar Fürdőkalauz reprint kiadásával együtt pedig elődeink nagyszerű törekvéseit és eredményeit kívánja örökíteni, fürdőkultúránk hagyományait megismertetni, - az évfordulók emlékezete kapcsán is-.

Budapest, 1997. október

Dr. Horváth Gábor
elnök
Magyar Fürdőszövetség Vissza