A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar vasút építési és fenntartási szervezetének története (1827-2004) I-II.

1827-1944/1945-2004

Szerző
Budapest
Kiadó: MÁV Rt. Vezérigazgatóság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 759 oldal
Sorozatcím: Vasúthistória Könyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-7085-88-2
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar vasút építési és pályafenntartási szervezete történetének első kötetét tartja kezében az olvasó, amely a szakszolgálatunk jelentős eseményeit, változásait ismerteti a kezdeti időtől... Tovább

Előszó

A magyar vasút építési és pályafenntartási szervezete történetének első kötetét tartja kezében az olvasó, amely a szakszolgálatunk jelentős eseményeit, változásait ismerteti a kezdeti időtől 1945-ig, a második világháború végéig.
A vasút szakemberei között örökös vita, hogy melyik a legfontosabb szolgálati ág. Véleményem szerint valamennyi egyformán fontos, de a pálya tervezésével, építésével indul el a vasút léte, és nem kisebb feladat később ennek lelkiismeretes felügyelete és biztonságos fenntartása. Így hát természetes, hogy ennek a szakszolgálatnak a múltja, a története sok érdekességet rejt magában.
A szerző a szervezet történetét dolgozta fel, összegyűjtve a magyar vasút tervezését, engedélyezését, építését és fenntartását irányító és végző szervezetek kialakulását, változásait. A könyv tartalmazza az illetékes minisztériumban a MAV Igazgatóságban (a Vezérigazgatóság elődjében), az üzletvezetőségekben (a területi igazgatóságok elődjében) a vasútépítési és pályafenntartási ügyekkel foglalkozó osztályok, továbbá a kifejezetten építési, fenntartási munkákat ellátó építő-felügyelőségek, osztálymérnökségek, műhelyek és üzemek szervezeti változásait, vezetőinek és irányítóinak neveit, munkásságát. Ismerteti a magyar vasút két nagy múltú hivatalának: a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőségnek és a Vasútépítészeti Igazgatóságnak a történetét.
Remélem, hogy a kötetben összegyűjtött anyag érdeklődésre tart számot, nemcsak a vasutasok, hanem a vasúttal foglalkozó vállalatok és vasútbarátok körében is. Az első kötet megjelenését 2005-ben követi a második kötet, amely az eseményeket 2004-ig tárgyalja. Vissza

Tartalom

I. kötet
Előszó 7
Bevezető 8
1. Vasútépítési szervezetek a reformkorban és a szabadságharc idején (1827-1849) 9
1.1. A Helytartótanács szervezete 9
1.2. Az Országos Építési Igazgatóság létrehozása 10
1.3. A Helytartótanács Közlekedési Bizottmánya 11
1.4. A vasutak építését engedélyező magyarországi törvények és rendeletek 15
1.5. A Magyar Középponti Vasút (MKV) építkezései és szervezete 17
1.6. Sopron-Bécsújhelyi Vasúttársaság 22
1.7. Az első felelős magyar minisztérium intézkedései vasúti ügyekben 23
2. Vasútépítési szervezetek az abszolutisztikus kormányzás időszakában (1850-1866) 25
2.1. Osztrák állami vasútépítkezések (1850-1855) 25
2.2. Fővasúti magántársaságok építkezései 27
2.2.1. Cs. kir. szab. Osztrák Államvaspálya Társaság (OÁVT) (1855-1890) 27
2.2.2. Tiszavidéki Vasúttársaság (1856-1879) 30
2.2.3. Déli Vasút (1858-1931) 32
2.2.4. Mohács-Pécsi Vasúttársaság (1853-1945) 34
2.2.5. Újabb vasúttársaságok alakítása 35
3. A magyar vasút építési és a pályafenntartási szervezetei a kiegyezéstől az első világháború végéig (1867-1919) 36
3.1. A közlekedési ügyeket irányító minisztériumok 39
3.2. Közlekedési hatóságok, irányító szervezetek 45
3.2.1. Magyar Királyi Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség 45
3.2.2. Magyar Királyi Vasútépítészeti Igazgatóság 51
3.2.3. Magyar Királyi Vasútépítészeti Főfelügyelőség 56
3.2.4. Kamatbiztosítéki Számvevőség 57
3.3. A Magyar Államvasutak szervezetének változásai 57
3.4. A Magyar királyi Államvasutak közlekedési főnökségei és a területükön működő pályafenntartási szervezetek 71
3.4.1. Hatvani Közlekedési Főnökség 72
3.4.2. Losonci Közlekedési Főnökség 72
3.4.3. A közlekedési főnökségek pályafenntartási szervezetei 72
3.4.4. A külszolgálati pályafenntartási szervezetek feladatai 76
3.5. A Magyar Államvasutak üzletvezetőségei és az alájuk rendelt osztálymérnökségek 78
3.5.1. Zágrábi Üzletvezetőség 80
3.5.2. Kolozsvári Üzletvezetőség 100
3.5.3. Miskolci Üzletvezetőség 117
3.5.4. Szolnoki Üzletvezetőség 129
3.5.5. Budapesti Üzletvezetőség (1880-1892) 130
3.5.6. Szabadkai Üzletvezetőség 138
3.5.7. Losonci Üzletvezetőség 147
3.5.8. Aradi Üzletvezetőség 149
3.5.9. Szegedi Üzletvezetőség 164
3.5.10. Debreceni Üzletvezetőség 185
3.5.11. Budapest Duna-jobbparti Üzletvezetőség (1889-1912) 200
3.5.12. Budapest Duna-balparti Üzletvezetőség (1891-1921) 210
3.5.13. Budapest-déli Üzletvezetőség (1892-1895) 223
3.5.14. Szombathelyi Üzletvezetőség 226
3.5.15. Temesvári Üzletvezetőség (1911-1918) 233
3.5.16. Budapest Központi Üzletvezetőség (1912-1921) 238
3.5.17. Pécsi Üzletvezetőség 242
3.5.18. Nagyváradi Üzletvezetőség (1914) 248
3.5.19. Forgalmi főnökségek 250
3.6. MÁV Építőfelügyelőségek 251
3.6.1. A székelyföldi vasutak építése 252
3.6.2. Déli Határőrvidéki Vasút 255
3.6.3. Budapesti pályaudvarok és összekötő vágányok építőfelügyelősége 256
3.6.4. Duna-Tiszaközi építkezések 258
3.6.5. Budapest Kelenföld-Újszőny vonal építése 258
3.6.6. Kárpátaljai vasútépítkezések 258
3.6.7. Második vágányok építése 259
3.6.8. Fiumei építőfelügyelőségek 263
3.6.9. Észak-balatoni vonal 263
3.6.10. Felvidéki építkezések 264
3.6.11. Magyar-Dalmát Vasút 264
3.6.12. Kisebb vágányépítési munkák 265
3.6.13. Vasúti hidak építése 266
3.6.14. Épületek 267
3.7. Fővasúti társaságok (1867-1919) 267
3.7.1. Mohács-Pécsi Vasúttársaság (1853-1945) 269
3.7.2. Cs. kir. szab. Osztrák Államvasút-társaság (1882-től Osztrák-Magyar Államvasút-társaság) (1855-1890) 270
3.7.3. Tiszavidéki Vasúttársaság (1856-1879) 272
3.7.4. Cs. kir. szab. Déli Vaspályatársaság, Déli Vasút (1858-1931) 273
3.7.5. Cs. kir. szab. Magyar Északi Vasúttársaság (1866-1868) 275
3.7.6. Cs. kir. szab. Kassa-Oderbergi Vasúttársaság (1866-ban alakult, 1920 után a Csehszlovákia államosította) 276
3.7.7. Első Erdélyi Vasút (1866-1883) 282
3.7.8. Pécs-Barcsi Vasút (1867-1945) 283
3.7.9. Magyar Északkeleti Vasút (1868-1890) 283
3.7.10. Magyar Keleti Vasút (1868-1876) 285
3.7.11. Arad-Temesvári Vasút (1868-1890) 287
3.7.12. Alföld-Fiumei Vasút (1868-1884) 288
3.7.13. Első Magyar Gácsországi Vasút (1868-1888) 290
3.7.14. Magyar Nyugoti Vasút (1869-1888) 290
3.7.15. Báttaszék-Dombovár-Zákányi (Duna-Drávai) Vasút (1870-1883) 292
3.7.16. Vágvölgyi Vasút (1872-1890) 292
3.7.17. Budapest-Pécsi Vasúttársaság (1881-1889) 293
3.7.18. Eperjes-Tarnowi Vasúttársaság (1871-1879) 294
3.7.19. Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (1872) 294
3.8. Helyiérdekű vasúttársaságok 296
3.8.1. A helyiérdekű vasutak szervezete 297
3.8.2. Az üzletileg önálló HÉV-ek 297
3.8.3. MÁV kezelésben lévő helyiérdekű vasutak 306
3.8.4. Fővasúti társaságok által kezelt HÉV-ek 314
3.8.5. Nagyobb HÉV társaságok által kezelt helyiérdekű vasutak 314
4. A magyar vasút építési és pályafenntartási szervezetének változásai a két világháború közötti időszakban (1920-1944) 316
4.1. A magyar vasút helyzete a két világháború között 316
4.1.1. A háború befejeztét követő események hatása a magyar vasútra 317
4.1.2. A magyar vasút veszteségei az 1920. évi trianoni békekötés következtében 320
4.1.3. A magyar vasutasság helyzete az első világháború után 323
4.1.4. A vasúti ügymenet rendezése 326
4.1.5. A magyar vasút talpra állítása, a pálya és jármű állag rendbehozatala 329
4.1.6. A magyar vasút fejlődése a két világháború között 330
4.2. A magyar vasutat irányító minisztérium és hatóság szervezeti változásai 335
4.2.1. Kereskedelemügyi, Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium 335
4.2.2. Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség 337
4.3. Magyar Államvasutak Igazgatósága 338
4.4. MÁV Üzletvezetőségek 340
4.4.1. Új üzletvezetőségi vonalbeosztás 1920 után 341
4.4.2. A Déli Vasút államosítása után megváltozott üzletvezetőségi vonalbeosztások 349
4.4.3. Üzletvezetőségi vonalhálózat módosulás a terület-visszacsatolások után 349
4.4.4. Az üzletvezetőségek szervezete és vezetői 354
4.5. Osztálymérnökségek 357
4.5.1. A Budapesti Üzletvezetőségek osztálymérnökségei 371
4.5.2. Debreceni Üzletvezetőség osztálymérnökségei 388
4.5.3. Kolozsvári Üzletvezetőség osztálymérnökségei 394
4.5.4. Miskolci Üzletvezetőség osztálymérnökségei 397
4.5.5. Pécsi Üzletvezetőség osztálymérnökségei 402
4.5.6. Szegedi Üzletvezetőség osztálymérnökségei 408
4.5.7. Szombathelyi Üzletvezetőség osztálymérnökségei 415
4.6. Építőfelügyelőségek, pályafenntartási műhelyek, telepek 422
4.7. Vasúttársaságok 428
4.7.1. Fővasúti társaságok 429
4.7.2. Helyiérdekű vasutak 435
II. kötet
Bevezető 7
1. A magyar vasút pályájának állapota, az építési és pályafenntartási szolgálatának helyzete a második világháborút követő években 9
1.1. A magyar vasút állapota és helyzete 1945-1946. években 9
1.2. A háborús rombolások és helyreállításuk 18
1.3. A kormányzatnak a vasútra vonatkozó közlekedési és gazdaságpolitikai intézkedései 25
1.3.1. Magánvasutak államosítása 25
1.3.2. A tervgazdálkodás bevezetése a magyar vasúton 26
1.3.3. Nemzeti és üzemi vállalatok, később kft-k alapítása 29
1.3.4. A közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása 29
1.4. Új vonalak, második vágányok építése, állomások bővítése, meglévő pályák korszerűsítése 32
1.4.1. Új vonalak építése 32
1.4.2. Második vágányok építése 36
1.4.3. Állomások átépítése, bővítése 37
1.4.4. Vasúti hidak korszerűsítése 37
1.4.5. MÁV épületek, magasépítmények létesítése 40
1.4.6. A hazai vasúti pályák felépítményének korszerűsítése, felépítménycserék 44
2. A hazai vasúti közlekedést irányító minisztériumok 52
2.1. A minisztérium nevének változásai és a minisztérium vezetői 52
2.2. A minisztérium szervezetének változásai 1945-1949. között 53
2.3. A minisztérium szervezetének változásai 1949-1984. között 58
2.4. A minisztérium szervezetének változásai 1984-2004. között 60
2.5. Közlekedési hatóság 64
3. MÁV Igazgatóság - Vezérigazgatóság szervezetének változásai 69
3.1. MÁV Igazgatóság (1945-1949) 69
3.2. I. Vasúti Főosztály - MÁV Vezérigazgatóság (1949-1984) 71
3.3. MÁV Vezérigazgatóság (1985-2004) 78
4. Egyéb vasúti szervezetek, magán és gazdasági vasutak 83
4.1. Győr-Sopron-Hberifurti vasút 83
4.2. Gazdasági Vasutak 89
4.3. Keskeny-nyomtávolságú magánvasutak 90
4.4. Budapesti Helyiérdekű Vasutak 92
5. A MÁV vasútépítési és pályafenntartási mnnkáját irányító legfelsőbb szervezetek a MÁV Vezérigazgatóságban 93
5.1. MÁV Igazgatóság D. és H. Főosztálya 93
5.2. MÁV Vezérigazgatóság 6. és 10. Szakosztálya (1949-1984) 95
5.3. MÁV Vezérigazgatóság Szakigazgatósága 102
5.4. MÁV Pályagazdálkodási Központ, MÁV PMLI Technológiai Központ 110
6. A Magyar Vasút középszintű, területi irányító szervezetei 113
6.1. Üzletvezetőségek és vasútigazgatóságok vonalhálózatának változásai 113
6.2. Az üzletvezetőségi, igazgatósági szervezet változásai 131
6.3. Az üzletvezetőségek, vasútigazgatóságok vezetői 137
6.4. Az üzletvezetőségek, vasútigazgatóságok II. Pályafenntartási és Építési Osztályainak munkatársai 140
6.5. Az építési és pályafenntartási szolgálat területi központjai 143
7. A MÁV pályafenntartási és építési végrehajtó szolgálata 155
7.1. A MÁV pályafenntartási szervezetei !55
7.1.1. Osztálymérnökségek (1945-1952) 156
7.1.2. Pályafenntartási főnökségek (1952-1996) 163
7.1.3. Épület és hídfenntartó főnökségek (1975-1993) 173
7.1.4. Pályagazdálkodási főnökségek (1996-2003) 175
7.1.5. Osztálymérnökségek, másodízben (2003-2004) 177
7.1.6. Mérnöki szakaszok (2005-től) 177
7.1.7. Budapesti Üzletvezetőség, Igazgatóság, Területi Központ pályafenntartási külszolgálati helyei 179
7.1.8. Debreceni Üzletvezetőség, Vasútigazgatóság, Területi Központ pályafenntartási külszolgálati helyei 194
7.1.9. Miskolci Üzletvezetőség, Vasútigazgatóság, Területi Központ pályafenntartási külszolgálati helyei 205
7.1.10. Pécsi Üzletvezetőség, Vasútigazgatóság, Területi Központ pályafenntartási külszolgálati helyei 214
7.1.11. Szegedi Üzletvezetőség, Vasútigazgatóság, Területi Központ pályafenntartási külszolgálati helyei 223
7.1.12. Szombathelyi Üzletvezetőség, Vasútigazgatóság, Területi Központ pályafenntartási külszolgálati helyei 234
7.1.13. Záhonyi Üzemigazgatóság pályafenntartási külszolgálati helyei 244
7.1.14. Épület és hídfenntartó főnökségek vezetői 246
7.2. MÁV építési szervezetek 247
7.2.1. Új vasúti építési szervezetek alapítása a MÁV-nál (1945-1949) 248
7.2.2. Vasútépítő Nemzeti Vállalatok, Üzemi Vállalatok alapítása a MÁV-nál (1950) 249
7.2.3. Újabb MÁV építőipari vállalatok alapítása és működése (1953-1954) 250
7.2.4. MÁV Építési Főnökségek (1955-1993) 251
MÁV Budapesti Építési Főnökség 253
MÁV Debreceni Építési Főnökség 254
MÁV Dombóvári Építési Főnökség 255
MÁV Celldömölki Építési Főnökség 256
MÁV Miskolci Építési Főnökség 258
MÁV Szentesi Építési Főnökség 259
7.2.5. Sínhegesztő telepek 260
7.2.6. MÁV hídépítő szervezetek 261
Hídépítő felügyelőség 261
MÁV Hídmühely 261
MÁV Hídépítő Nemzeti Vállalat (1950. január - 1950. június)
MÁV Hídépítő Üzemi Vállalat (1950 június - 1954 december) 262
MÁV Hídépítési Főnökség (1955-1992) 263
7.2.7. MÁV magasépítési vállalatok 263
MÁV Magasépítő Üzemi Vállalat (1950-1952) 264
MÁV Budapesti Magasépítési Üzemi Vállalat (1953-1955) 264
MÁV Magasépítési Főnökség (1955-1990) 264
MÁV Épületszerelő és Előregyártó Üzemi Vállalat (1953-1955) 265
MÁV Épületelemgyártó Főnökség (1955-1966) 266
MÁV Szak- és Szerelőipari Főnökség (1966-1993) 266
7.3. A MÁV építőanyag és gépellátó üzemei 267
MAV Központi Pályafenntartási Műhely, MAV Felépítményi Vasanyagjavító Nemzeti Vállalat, Üzemi Vállalat, MÁV Gépjavító Üzem 267
MÁV Fatelítő Vállalat 268
MÁV Kitérőgyártó Üzem 269
MÁV Építési Géptelep Főnökség 270
MÁV Jászkiséri Építőgépjavító Üzem 271
7.4. Vasúti tervező, kutató és felügyeletet ellátó szervezetek 272
MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat, MÁV Tervező Intézet (MÁVTI) 273
Vasúti Tudományos Kutató Intézet (VTKI) 274
MÁV Rt. Fejlesztési és Kísérleti Intézet (FKI) 276
MÁV Központi Felépítmény vizsgáló Főnökség (KFF) 276
MÁV Pályagazdálkodási Központ szervezetében működő felépítményvizsgáló részleg 278
8. MÁV építési szervezetekből alakult kft.-k 279
MÁV Hajdú Vasútépítő-, Mélyépítő Kft. (Debrecen) 279
MÁV-Ép Kft., MÁV BK Kft., Pannon Vasútépítő-, Fenntartó-, és Szolgáltató Kft. (Dombóvár) 280
MÁVÉPCELL Kft. (Celldömölk) 281
MÁV Magas és Mélyépítő, Tervező, Kereskedelmi és ügyviteli Szolgaltato Kft. (MÁV MTM Kft.) (Miskolc), MÁV MTM Mélyépítő-, Tervező-, Magasépítő-, Kereskedelmi és Ügyviteli Szolgáltató Kft. (Miskolc) 283
MÁV Vasút-, Híd- és Mélyépítő Kft. (Szentes), Szentesi Vasútépítő Kft 284
MÁV Hídépítő Kft 285
MÁV Magasépítő és Szerelőipari Kft. (Budapest), MÁV Epszer Kft. (Budapest) 286
MÁV Thermit hegesztő Kft. (Érd) 286
MÁV-SÍN Kft. (Gyöngyös) 287
VAMAV Kft. (Gyöngyös) 287
MÁV FAVÉD Kft 288
MÁV Vasútépítő- Gépellátó és Szolgáltató Kft. (MÁVGÉP Kft.) (Budapest) 290
MÁV Felépítmény-karbantartó és Gépjavító Kft. (MÁV FKG Kft.) (Jászkisér) 290
Központi Felépítményvizsgáló Kft 291
Vasúti Kertészeti Kft-k 292
9. A magyar vasút építési és fenntartási munkáiban résztvevő nem MÁV vállalatok 294
Út és Vasútépítő Nemzeti Vállalat 294
Vasútépítő Vállalat 294
Betonútépítő Vállalat 295
Hídépítő Vállalat 297
Magyar királyi Államvasutak Gépgyár, MÁVAG, Ganz-MÁVAG, Ganz Acélszerkezet Rt. Vállalat Hídmühelye, Hídosztálya 298
ÚT-VASÚT Tervező Vállalt (UVATERV) 300
Vasútépítő Kft. Győr 301
Plasser és Theurer cég magyarországi működése 302
STRABAG Építő Rt 303
KRAIBURG Gumimüvek, a STRAIL burkolat szállítója 303
GANTRY Hungária Darusínrögzítő Kft 305
ORTEC Hungária Síntechnikai rendszerek Kft 305
10. Pótlás, kiegészítés és helyesbítés az első kötethez 306
A szerző utószava 313
Irodalomjegyzék 315

Dr. Horváth Ferenc

Dr. Horváth Ferenc műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Horváth Ferenc könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem