A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Geofizika

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 226 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 100 példányban, 69 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: J 6-672.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Geofizika című tantárgy a földmérőmérnöki oktatásnak az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre történt áthelyezése során tartalmában lényegesen megváltozott. Korábban a földmérőmérnök... Tovább

Előszó

A Geofizika című tantárgy a földmérőmérnöki oktatásnak az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre történt áthelyezése során tartalmában lényegesen megváltozott. Korábban a földmérőmérnök hallgatók Geofizikai mechanika és Geofizika (megelőzően Országos geofizikai mérések) című tárgyakból merítették geofizikai ismereteiket. Ezek a tárgyak a geofizikus, illetőleg bányamérnök igényeihez igazodva inkább alkalmazott geofizikai ismereteket nyújtottak. Az átszervezés során a potenciál-elméleti fogalmakat és a gravitáció-mérést tárgyaló geofizikai mechanika beleolvadt a felsőgeodézia sokak által fizikai geodéziának nevezett részébe, teljesebbé téve így a Föld alakjára vonatkozó ismeretek tárgyalását. A geofizika című tárgyat pedig teljesen új tartalommal lehetett megtölteni abból indulva ki, hogy ennek a tárgynak az a szerepe a földmérőmérnökök kiképzésénél, hogy kiegészítse a Földre vonatkozó ismereteket, megismertesse azt a kölcsönhatást, amely a Föld geometriáját tárgyaló geodézia és a Föld fizikáját tárgyaló geofizika között fennáll és ismereteink bővülésével egyre szorosabbá válik. Így tehát a geofizikának áttekintő képet kell adni a maga területéről, feltárva mindenütt kapcsolatait a geodéziával. Ez az alapgondolat vezetett ennek a jegyzetnek az összeállításánál. Tartalmának megállapításakor döntő tényező volt az is, hogy a légkör és a vízburok fizikáját, azaz a meteorológia és a hidrológia elemeit, hallgatóink a Vízépítés című tárgy keretébe beépítve kapják meg, így tantárgyunk keretében csak a szűkebb értelemben vett geofizikát, a tellurikus geofizikát kell tárgyalni. A tantárgy aránylag csekély óraszáma (egy félévben heti 3 óra) nem tette lehetővé, hogy vezérfonalként Egyed László professzor Geofizikai alapismeretek című tankönyvét használhassuk. Az elkerülhetetlen rövidítések aránytalanságokra vezettek volna, s egyébként is a tankönyv az ELTE geofizikus hallgatói számára készült, így közel egyenlő terjedelemben tárgyalja mind az elméleti, mind a gyakorlati részeket, míg a mondottak szerint a földmérőmérnököket inkább az elméleti alapokkal kell megismertetni. Mindenesetre a jegyzet összeállításánál Egyed professzor tankönyve szolgált alapul, különösen az I. rész 3. és 5. fejezetében és a II. rész 1. és 4-7. fejezeteiben követtem gondolatmenetét. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ . . 3
BEVEZETÉS 6
1. A FÖLD MÁGNESES TERE 9
1.1. Alapfogalmak 9
1.2. A Föld mágneses terének általános szerkezete 14
1.3. A földmágneses tér regionális és lokális anomáliái 19
1.4. A földmágneses tér időbeli változását 23
1.41. A változások jellege. 23
1.42. A földmágneses tér évszázados változásai 23
1.43. Az évszázados változás magyarázata 28
1.44. A földmágneses tér rövidperiódusú változásai 29
1.45. A rövidperiódusú változások elmélete 32
1.46. A földmágneses tér nem periódusos változásai 33
1.47. A földmágneses tér háborgásainak elmélete 35
1.5. A földmágnesességgel összefüggő jelenségek 35
1.51. A napfoltok 36
1.52. A sarki fény 38
1.53. A földi áramok 39
1. 54. A földmágnesség kapcsolata a földrengésekkel és vulkáni jelenségekkel 40
1.55. A földmágnesség és az időjárás 41
1.6. A Föld mágneses terének oka 42
1.7. A Föld mágneses terének mérése 44
1.71. A földmágneses tér abszolút mérése 45
1.711. A mágneses elhajlás mérése 45
1.712. A mágneses lehajlás mérése 47
1.713. A mágneses térerősség vízszintes összetevőjének mérése; 48
1.72. A földmágneses tér relatív mérése 50
1.721. A földmágneses tér térbeli változásénak mérése 50
1.722. A földmágneses tér időbeli változásának mérése 52
1.8. A földmágnesség geodéziai jelentősége 53
2. A FÖLD ÉS A RUGALMAS HULLÁMOK 57
2.1. A rengési energia és a rengéshullámok 57
2.11. Alapfogalmak. A rengési energia keletkezése. 57
2.12. A földrengéshullámok keletkezése és fajai 59
2.2. A rengések hatásainak megállapítása. A rengések eloszlása 62
2.21. Földrengéserősségi fokozatok 62
2.22. A földrengések mérete és időbeli eloszlása 64
2.23. A földrengések eloszlása Földünk felszínén 66
2.3. A földrengéshullámok műszeres megfigyelése 67
2.31. A földrengésjegyző műszerek szerkezete 67
2.32. A szeizmográfok elmélete 69
2.33. A földrengéshullámok jelölése 74
2.34. A szeizmogramok 75
2.35. A mikroszeizmikus nyugtalanság 76
2.36. A földrengési obszervatóriumok 78
2.4. A rengéshullámok terjedése. 79
2.41. A földrengéshullámok sebessége a mélység függvényében 79
2.42. A rengés epicentrumának és hipocentrumának meghatározása 82
2.5. Következtetések a Föld szerkezetére a rengéshullámok alapján 85
2.51. A Föld felépítése 85
2.52. A rengéshullámok a földkéregben 87
2.53. A Föld belsejének fizikai tulajdonságai a földrengések alapján 90
2.6. A földrengéskutatás és a geodézia. 93
. 3. A FÖLD ÉS A SUGÁRZÁSI JELENSÉGEK 95
3.1. A Földet érő külső sugárzások. 95
f 3.2. A Föld hőjelenségei 96
3.21. A földfelszín és a felszínközeli rétegek hőviszonyai . 96
3.22. A földkéreg hőmérséklete, a geotermikus gradiens.. 101
3.23. A hőmérséklet a Föld belsejében 102
3.3. A Fold rádioaktivitása 104
3.31. A rádioaktív bomlás. 104
3.32. A Föld rádioaktív hőtermelése. 105
3.33. Kor meghatározás a rádioaktivitás alapján 106
4. A FÖLD SZERKEZETE ÉS KIALAKULÁSA 111
4.1. Az anyag viselkedése erőhatások alatt. 111
4.11. Az alakváltozások és a rugalmassági együtthatók ... 111
4.12. A kőzetek viselkedése nagy nyomás esetén 112
4.2. A földkéreg egyensúlya 115
4.21. Az izosztatikus egyensúly 115
4.22. Néhány terület izosztatikus egyensúlya 117
4.3. A Föld anyagi felépítése 120
4.31. A földkéreg kőzettani felépítése 120
4.32. Földmodellek 122
4.4. A Föld kialakulása 124
4.41. A Föld keletkezése 124
4.42. A földkéreg kialakulása 126
4.43. A szárazulatok tagolódása Wegener szerint 127
4.44. A tektonikai erők 129
4.45. A lánchegységeket képező erők 131
5. A FÖLD ÉS A TÖMEGVONZÁS 133
5.1. A Fold külső nehézségi erőtere 133
5.11. A potenciál alapösszefüggései 133
5.12. A nehézségi erő potenciálja. 138
5.13. A potenciál sorbafejtése 140
5. 2. A nehézségi erőtér időbeli változásai 144
5.21. A nehézségi erőtér évszázados és hosszú periódusú változása 144
5.22. A nehézségi erőtér rövid periódusú változása 146
5.221. Az árapálykeltő erő és potenciálja 146
5.222. Az árapálykeltő erő hatása merev földtömeg esetében 152
5.223. Az árapálykeltő erő hatása folyékony, illetve rugalmas földtömeg esetében 156
5.224. A Föld rugalmasságának meghatározása . 159
5.23. A Föld forgási sebességének változása 164
5.3. A nehézségi erőtér vizsgálata 166
5.31. A nehézségi erőtér vizsgálata földfelszíni mérésekkel 166
5.311. A nehézségi gyorsulás mérések. 167
5.311.1. A graviméterek néhány szabályos hibaforrása 168
5.311.2. A graviméteres mérés végrehajtása 169
5.311.3. A graviméteres mérés feldolgozása 170
5.312. A nehézségi erő gradienseinek mérése 173
5.312.1. Terepmérés az E ötvös-ingával 175
5.312.2. Az Eötvös-ingával végzett mérések feldolgozása 175
5.32. A nehézségi erőtér tanulmányozása kozmikus módszerekkel 180
5.321. Égitestek mozgása centrális erőtérben 180
5.322. Égitestek mozgása a Föld nehézségi erőterében 181
5.323. A természetes és mesterséges égitestek mozgásának megfigyeléséből levonható
következtetések 183
5.4. A Föld normálalakja és a geodéziai alapfelület fizikai felfogásban 187
5.41. A normál nehézségi erőtér felvétele a potenciálfüggvény véges tagszámig történő sorbafejtésével 188
5.42. Az alapfelület önkényes felvétele. Szintellipszoid 194
5.43. A normálalak és az alapfelület meghatározása az egyensúlyi alakok vizsgálatával 196
5.431. A Föld egyparaméteres normálszferoldja 199
5.432. Többparaméteres egyensúlyi alakok. 201
5.5. A Föld tengely körüli forgása 206
5.51. A merev Föld tengely körüli forgása. 206
5.52. A sarkmagasság változásának észlelése 212
5.53. A póluspálya és a pólusingadozás valódi periódusa 215
5.54. A pólusingadozás hatása a földrajzi helymeghatározás eredményeire 218
5.55. A pólusvándorlás 221
TARTALOM . . 223
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem