Görög régiségek

Előszó

Részlet a könyvből:

A GÖRÖG KULTÚRA LEGNEVEZETESEBB HELYEI.
Kréta. Ezen a nagykiterjedésű szigeten, mely három földrész között fekszik, már az őskorban virágzó kultúra fejlődött. Hóborította hegyei a sziget termékeny belső vidékét megvédték mind az északi, mind a déli szelektől; kellemes égalja miatt már Hippokratés is ajánlotta e helyet betegeinek üdülés céljából. Ez a sziget volt a Zeuskultusz ősrégi székhelye, mondai királya pedig, Minos, a görög hőskor emlékeiben nagy szerepet játszott. Az Ilias szerint száz város volt Krétán ; az Odyssea is többször emlegeti e hatalmas szigetet, melynek őslakói káriabeliek lehettek, később pedig dórok, mert a későbbi idők lakossága oly állami és társadalmi intézmények között élt, melyek a dór viszonyokra emlékeztetnek, tudniillik a harcias nemesség uralkodott a leigázott alattvalókon, az ifjúság pedig állami felügyelet alatt nevelkedett hadi célokra.
Azok az ásatások, melyek 1900 óta folynak ezen a szigeten, az ókori kultúra ismeretét jelentékenyen bővítették. Knososban, a mondai Minos király székhelyén és Phaistosban terjedelmes királyi paloták romjait tárták fel a kutatók, melyek hatalmas, gazdag fejedelmek székhelyei voltak, miknek fejlett kultúrájáról a történelem eddig alig sejtett valamit. A kort, melyből ez emlékek valók, a kutatók minosinak nevezik s ezt az időt a romok rétegei és az előkerült leletek alapján 9 szakaszra osztják. Vissza

Fülszöveg

Római Régiségek című könyvem kedvező fogadtatásra talált. Ez bátorított arra, hogy hasonló irányban dolgozzam fel a görög kultúra emlékeit is. Kettős célt szolgál ez a könyv, amennyiben segédeszköz akar lenni a görögpótló tanfolyamot végző ifjúságnak, de másrészt azok számára is összefoglaló ismertetőül akar szolgálni, akik a görög nyelvet tanulják. Éppen ezért lehetőleg rövidre fogva tárgyalom az állami és magánélet főbb megnyilvánulásait, valamint az irodalom és művészetek fokozatos fejlődését.
A görög kultúra iránt való érdeklődés napjainkban nem hogy csökkenne, hanem fokozatosan növekedőben van. Hatalmas nemzetek egymással versenyezve folytatnak ásatásokat a régi görög világ nevezetesebb helyein és az egyre előkerülő régiségek, feliratok újabb és újabb adatokat nyújtva, mindinkább jobban megvilágítják és közelebb hozzák a régi görögök kultúráját; ezért a legújabb kornak ezt a kultúrmunkáját is ismertetni akartam némileg a tanuló ifjúsággal. Eltér ez a könyv a hasonló iskolai régiségtanoktól először abban, hogy a tanulók számára kissé részletesebben rajzolom benne a régi görög világ nevezetesebb helyeit, a görög kultúra központjait s az ott levő emlékeket és újabb felfedezett régiségeket, hogy az utolsó évtizedek nevezetes archeologiai felfedezéseiről a mi tanuló ifjuságunknak is legyen némi ismerete. Szükségesnek láttam ennélfogva, hogy ismertessem röviden a kisázsiai gyarmatvárosokat is, mert ezek virágzása nagy hatással volt az anyaországra: onnan indult ki minden nagyobb jelentőségü, új irányt követő mozgalom úgy az irodalomban és művészetben, mint a filozófiában. Egyiptom pedig és a nyugati gyarmatok a későbbi korban játszottak nevezetes szerepet az ókor történetében.
Mint a Római Régiségekben, úgy itt is felhasználtam több feliratot, mert ezeket bizonyos tekintetben az ókor élő tanúinak nevezhetjük, melyek az ókori életet épp oly meglepően elevenítik meg, mint az írók maguk. Tágabb e könyv tárgyköre azáltal is, hogy figyelembe vettem a Homéros előtti idők emlékeit, de viszont nem hagytam el a hellenisztikus kor ismertetését sem. Az utóbbi idő jelentőségét a kultúra különféle megnyilatkozásaiban iparkodtam feltüntetni, mert a hellenisztikus kor műveltségét érezték közvetlenül a rómaiak, ezt vették át és miután magukévá tették, ők közvetitették az emberiségnek, mely csak a legújabb korban kezdi jobban felismerni és méltányolni a hellenisztikus világ kulturális érdemeit s egyre jobban kiviláglik mindaz, amit a rómaiak a hellenisztikus műveltségből sajátítottak el. Vissza