Fejezetek a gyakorlati termodinamika köréből

Előszó

Az utóbbi időben egy új termodinamikai szemlélet alakult ki, amely megítélésem szerint sokkal alkalmasabb arra, hogy munkafolyamatainkat helyesen meg tudjuk ítélni és ezen keresztül - ami még fontosabb - azok hatásfokát fokozni tudjuk. ez az új szemlélet szakít azzal a régi gyakorlattal, amely a körfolyamatok javításánál az elvesző hőmennyiségeket igyekszik csökkenteni és a folyamatokat mindig aszerint ítéli meg, hogy a befektetett energiának mily hányadát hasznosítják a kívánt célra és mily hányada megy hulladékhőként veszendőbe. Mivel a termodinamika második főtétele világosan és egyértelműen megszabja, hogy a bevezetett hőenergiának mely része alakítható át legjobb esetben munkává és mely része vész el hulladékként mindenképpen, figyelmünket nem ezekre az elvesző mennyiségekre kell fordítani, hanem arra, hogy a második főtétel által "hasznosíthatónak" definiált részből minél nagyobb részt hasznosítsunk. Ez viszont annál nagyobb mértékben sikerül, minél nagyobb mértékben tudjuk kiküszöbölni az irreverzibilitásokat a folyamatokból.
Minden irreverzibilitás ugyanis veszteséget jelent és minden veszteség végső fokon valamely meg nem fordíthatóságból ered. Feladatunk tehát ennek megfelelően mindenkor az irreverzibilitások felkutatása, majd azoknak a lehetőség szerinti kiküszöbölése, illetve csökkentése. Vissza

Fülszöveg

Az utóbbi időben egy új termodinamikai szemlélet alakult ki, amely megítélésem szerint sokkal alkalmasabb arra, hogy munkafolyamatainkat helyesen meg tudják ítélni és ezen keresztül - ami még fontosabb - azok hatásfokát fokozni tudjuk. Ez az új szemlélet szakít azzal a régi gyakorlattal, amely a körfolyamatok javításánál az elvesző hőmennyiségeket igyekszik csökkenteni és a folyamatokat mindig aszerint ítéli meg, hogy a befektetett energiának mily hányadát hasznosítják a kívánt célra és mily hányada megy hulladékhőként veszendőbe. Mivel a termodinamika második főtétele világosan és egyértelműen megszabja, hogy a bevezetett hőenergiának mely része alakítható át legjobb esetben munkává és mely része vész el hulladékhőként mindenképpen, figyelmünket nem ezekre az elvesző mennyiségekre kell fordítani, hanem arra, hogy a második főtétel által hasznosíthatónak definiált részből minél nagyobb részt hasznosítsunk. Ez viszont annál nagyobb mértékben sikerül, minél nagyobb mértékben tudjuk kiküszöbölni az irreverzibilitásokat a folyamatokból. Minden irreverzibilis ugyanis veszteséget jelent és minden veszteség végső fokon valamely meg nem fordíthatóságból ered. Feladatunk tehát ennek megfelelően mindenkor az irreverzibilitások felkutatása, majd azoknak a lehetőség szerinti kiküszöbölése, illetve csökkentése.
Előadásomban azokat a módszereket kívánom ismertetni, melyek alkalmasak az irreverzibilitások gyors felismerésére, valamint azokat a lehetőségeket kívánom majd ismertetni, amelyek lehetővé teszik számunkra az irreverzibilitások gyakorlati kiküszöbölését. Mivel az irreverzibilátok felismerésére rendkívül kényelmes lehetőséget nyújt az entrópia-változások követése, előadásomban röviden megismétlem előbb magával az entrópiának fogalmával kapcsolatos kérdéseket, majd ismertetem a gyakorlatilag használatos entrópiadiagrammok felépítését és végül az új termodinamikai szemlélet ismertetése kapcsán gyakorlati példákon keresztül kívánok rámutatni az új szemlélet alkalmazása során adódó nemzetgazdasági lehetőségekre. Vissza