Energiagazdálkodás

Előszó

Egy ország termelésének gazdaságosságát döntő módon befolyásolja az energiagazdálkodás. Az energiagazdász feladata gondoskodni arról, hogy a termelés által szükségelt energiának úgy az előállítása, mint annak az egyes szektorokban történő felhasználása a leggazdaságosabb módon történjék. Ez a feladat két fő szempontból bír fontossággal. Az egyik szempont, hogy az olcsón termelt és célszerűen felhasznált energia csökkenti a termelési költségeket, a másik pedig, hogy kíméli a rendelkezésre álló energiakincseket, így például helyes gazdálkodással a magyar szénkincs cca 50-60 évig fogja fedezni szükségleteinket. Ha nem vigyázunk a helyes energiagazdálkodás alapelveinek keresztülvitelére, akkor természetesen ez az idő akár 30 évre is lecsökkenhet, a helyes energiagazdálkodás leggondosabb megvalósításával viszont elérhetjük, hogy szénkincsünk akár 80 évig is fedezze a szükségletet. Egy ország ipari életében ugyanekkor döntő fontosságú, hogy saját nyersanyag- és energiabázissal rendelkezzék, Minél tovább tart tehát a rendelkezésünkre álló szénmennyiség, annál tovább tart az a periódus, amely a helyes gazdálkodást biztosítja. A helyes energiagazdálkodásnak tehát egyrészt olcsóbbá kell tennie a termelést, és ezzel közvetve az életnívót emelnie, másrészt biztosítania kell a szükséges energiabázist, mint a termelés egyik alapját.
Ahhoz, hogy az energiagazdálkodás feladatait közelebbről megismerhessünk, ismerni kell az ország energiamérlegét. Az energiamérlegnek lényegében két oldala van. Az egyik oldalon vannak a rendelkezésre álló energiaforrások, a másik oldalon a kielégítendő energiaigények, A feladat tehát az igények oly módon való kielégítése, hogy az energiaforrások a lehetőség szerint a legkisebb mértékben vétessenek igénybe. Az energiahordozók átalakításánál és az energia felhasználásánál fellépő veszteségek tehát a minimumra szorítandók. Természetesen ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy az energiaforrások közül elsősorban a kevésbé értékes, vagy könnyebben megszerezhetők kerüljenek felhasználásra. Ugyancsak nem szabad szem elől téveszteni az összgazdaságosság kérdését sem. Nem lenne helyes például az energiaforrásokkal való takarékoskodás akkor, ha az más vonalon több munkát igényelne, mint amennyit energiában megtakaríthatunk. Vissza

Fülszöveg

Egy ország termelésének gazdaságosságát döntő módon befolyásolja az energiagazdálkodás. Az energiagazdász feladata gondoskodni arról, hogy a termelés által szükségelt energiának úgy az előállítása, mint annak az egyes szektorokban történő felhasználása a leggazdaságosabb módon történjék. Ez a feladat két fő szempontból bir fontossággal. Az egyik szempont, hogy az olcsón termelt és célszerűen felhasznált energia csökkenti a termelési költségeket, a másik pedig, hogy kiméli a rendelkezdésre álló energiakincseket. Igy például helyes gazdálkodással a magyar szénkincs cca 50-60 évig fogja fedezni szükségleteinket. Ha nem vigyázunk a helyes energiagazdálkodás alapelveinek keresztülvitelére, akkor természetesen ez az idő akár 30 évre is lecsökkenhet, a helyes energiagazdálkodás leggondosabb megvalósításával viszont elérhetjük, hogy szénkincsünk akár 80 évig is fedezze a szükségletet. Egy ország ipari életében ugyanekkor döntő fontosságú, hogy saját nyersanyag- és energiabázissal rendelkezzék. Minél tovább tart az a periódus, amely a helyes gazdálkodást biztosítja. A helyes energiagazdálkodásnak tehát egyrészt olcsóbbá kell tennie a termelést, és ezzel közvetve az életnívót emelnie, másrészt biztositania kell a szükséges energiabázist, mint a termelés egyik alapját. Vissza