I. kötet: | |
Közgazdaság és közgazdaságtan | |
A gazdálkodás | 5 |
A gazdasági élet elemi folyamatai | 6 |
A közgazdaság | 8 |
A közgazdság kialakulása | 9 |
A piac szerepe a közgazdaságban | 11 |
A közgazdaság és az állam | 14 |
A közgazdaságtan keletkezése | 15 |
Újabb áramlatok a közgazdaságtanban | 19 |
A közgazdaságtan módszere | 22 |
Törvényszerűségek a közgazdaságban | 25 |
Az egyéni gazdaság | |
Az egyén mint a gazdálkodás alanya | 28 |
Az értékelés feladata | 28 |
A határhaszon | 29 |
A határhasznok szinteződése | 31 |
A hozadéki érték | 33 |
A csereérték | 34 |
A forgalmi gazdaság | |
Az ár | |
A piaci egyensúly | 36 |
A határpárok törvénye | 38 |
A kereslet | 39 |
A kínálat | 40 |
A termelési költségek | 42 |
A piac tökéletlenségei | 45 |
A korlátozott verseny | 46 |
Az árak befolyásolhatósága | 48 |
A monopolár | 49 |
Az árak változása | 52 |
A termelékenység törvénye | 53 |
A piaci járadékok | 55 |
Az árak rendszere | 56 |
A jövedelemelosztás | |
A jövedelemelosztás, mint közgazdasági folyamat | 58 |
A jövedelem fajai | 60 |
A termelési javak piaca | 61 |
A munkakínálat | 62 |
A munkások iránti kereslet | 64 |
A munkabér magassága | 65 |
A bérfizetés módjának hatása a munkások keresetére | 66 |
Az általános bérszínvonal | 68 |
A tisztviselői fizetés | 68 |
A tulajdoni járadékok | 70 |
A tőkepiac | 71 |
Kereslet és kínálat a tőkepiacon | 71 |
A tőkekamat tényezői | 73 |
A rövidlejáratú tőkekihelyezések kamatlába | 74 |
A hosszúlejáratú tőkeelhelyezések kamatlába | 76 |
A vállalkozói nyereség | 76 |
A vállalkozói nyereség irányzata | 78 |
A földjáradék | 79 |
A földjáradék magassága | 81 |
A pénz | |
A pénz keletkezése | 83 |
A fizetési közösség | 84 |
A számolási közösség | 85 |
A pénz lényege és szerepe | 86 |
A fizetési közösség további kiépülése | 88 |
A bankfizetési közösség kifejlődése | 89 |
A készpénz és a bankszerű fizetés egymáshoz való viszonya | 91 |
A papírpénz | 92 |
Reálfolyamatok és pénzfolyamatok | 92 |
A pénz értéke | 94 |
A pénzérték tényezői | 95 |
A pénz mennyiségi elmélete | 96 |
A pénzérték változása | 99 |
A pénzérték változásának mérése | 101 |
Névleges és tényleges jövedelem | 103 |
Az árollók | 105 |
A nemzetgazdaság | |
A nemzet mint gazdasági alany | 107 |
A nemzeti vagyon | 110 |
A nemzeti jövedelem | 111 |
A tőkeképződés | 113 |
A tőke szerepe a közgazdaságban | 116 |
A tőke hatása a termelésre | 118 |
A tőke áramlása a közgazdaságban | 120 |
A tőke szerepe a vállalatban | 121 |
A vállalati formák | 122 |
A vállalati tőke biztosítása | 125 |
Az értékpapírok | 126 |
A bankok szerepe a vállalatok finanszírozásában | 128 |
Vállalati kapcsolatok és tőketömörülések | 129 |
A kartellek | 131 |
A külkereskedelem | |
A nemzetközi munkamegosztás | 134 |
A nemzetközi munkamegosztás előnyei | 136 |
A világpiac | 137 |
Eltolódások a nemzetközi munkamegosztásban | 138 |
A kereskedelmi és a fizetési mérleg | 140 |
A nemzetközi fizetési közösség | 141 |
A pénzérték a nemzetközi fizetési közösségben | 143 |
A váltóárfolyam | 144 |
A külforgalom önszabályozódása | 146 |
A gazdasági élet hullámzása | |
A közgazdaság egyensúlyának bizonytalan volta | 149 |
A közgazdasági élet hullámzásai | 151 |
A konjuktúraváltozás | 153 |
A fellendülés | 154 |
A fellendülés megakadása | 156 |
A pangás | 156 |
A gazdasági válságok | 158 |
II. kötet: | |
A gazdasági politika lényege és irányai | |
A gazdasági politika feladata | 5 |
Gazdaságpolitikai eszmények | 7 |
A gazdasági liberalizmus | 7 |
A szocializmus alapjai | 9 |
A szocializmus kezdetei | 10 |
Az anarchizmus | 11 |
A tudományos szocializmus | 13 |
A tudományos szocalizmus kifejlődése | 13 |
A marxizmus továbbfejlődése | 16 |
Egyéb szocialista és rokon rendszerek | 18 |
A társadalmi reform | 20 |
Szervezési politika | |
Szervezés és gazdasági szabadság | 22 |
Földbirtokpolitika | 24 |
Az iparszabadság | 26 |
A monopóliumok szabályozása | 27 |
A közüzemek térfoglalása | 30 |
A termelés fejlesztése | 31 |
A termelés irányítása | 34 |
A kollektív gazdaság | 36 |
Hitelpolitika | |
A magánvállalkozás szerepe a hitelszervezetben | |
A hitelpolitika feladatai | 41 |
A bankok keletkezése és a letéti üzlet | 42 |
A bankok eredeti üzletköre | 44 |
A váltószámítolás | 45 |
A lombard-hitel | 47 |
A folyószámlahitel | 48 |
A hosszúlejáratú hitel és a bankok | 49 |
A hitelbankok fejlődése | 50 |
Alapító társaságok és alapító bankok | 52 |
A bankszervezet átalakulása a kapitalizmus továbbfejlődésével | 53 |
A közületi és rokon hitelintézetek | |
Közületi hitelintézetek keletkezésének okai | 55 |
A földhitelintézetek | 56 |
A jelzáloghitelbankok | 59 |
A takarékpénztárak | 61 |
A hitelszövetkezetek | 63 |
A zálogházak | 66 |
A hitelintézetek szerves összeműködése | 67 |
A közületi befolyás növekedése a hitelszervezetben | 69 |
A hitelintézetek szabályozása | |
A szabályozás irányai és határai | 70 |
A takarékbetétek védelme | 74 |
A bankletétek biztosítása | 75 |
Az értékpapírletétek szabályozása | 77 |
A bankvezetőség felelőssége | 78 |
A záloglevelek és a kötvények biztosítása | 79 |
A részvénykibocsátás és a részvénytársaságok szabályozása | 80 |
Kereskedelmi politika | |
Belkereskedelmi politika | |
A kereskedelem tagozódása | |
A kereskedelmi politika feladatköre | 83 |
A termelő és fogyasztó viszonya | 84 |
A kereskedelem válfajai | 85 |
Munkamegosztás a kereskedelemben | 86 |
A kereskedelem vállalati formái | 88 |
Újabb mozzanatok a kereskedelem szervezetében | 90 |
A kereskedelem költségei | 91 |
Állami beavatkozás a kereskedelem vállalati formáinak küzdelmébe | 94 |
A kereskedelem intézményei | |
A vásárok | 96 |
A tőzsde | 97 |
A tőzsdei ügyletek | 98 |
A határidőügyletek | 100 |
A tőzsde szervezete | 102 |
A tőzsde szabályozása | 103 |
A közraktárak | 105 |
Külkereskedelmi politika | |
A külkereskedelmi politika fejlődése és eszközei | |
A külkereskedelmi politika feladata | 107 |
A külkereskedelmi politika eszközei | 109 |
A vámok | 111 |
A vámtarifa | 114 |
A kikészítési eljárás és vámvisszatérítés | 116 |
A kereskedelmi szerződések | 117 |
A kivitel fejlesztése | 119 |
A külkereskedelmi politika fejlődése | 122 |
A külkereskedelmi politika elmélete | |
A szabadkereskedelmi elmélet | 125 |
A védvámelmélet | 125 |
A szabadkereskedelmi elmélet alapfeltevései | 127 |
A nemzeti lét vámpolitikai követelményei | 128 |
A nemzeti követelmények és a gazdaságosság szempontja | 129 |
A vámok és az áralakulás | 130 |
A vámok hatása a termelésre | 132 |
A vámok hatása a fogyasztásra | 135 |
A vámok hatása a jövedelemeloszlásra | 136 |
A védvámok hátrányai | 136 |
A védvám alkalmazásának határai | 138 |
A kiegyenlítő vámok mellett felhozott érvek | 139 |
Valutapolitika | |
Belső valutapolitika | |
A valutapolitika feladatköre | 142 |
A fémvaluta kialakítása | 143 |
A valutarendszerek | 145 |
Az aranyvaluta | 147 |
A bankjegyfedezeti rendszerek | 149 |
A pénzmennyiség szabályozása | 152 |
A pénzmennyiség szabályozásának eszközei | 153 |
Külső valutapolitika | |
Aranyvaluta és váltóárfolyam | 158 |
Az aranytartalék biztosítása | 159 |
A váltófolyam megszilárdításának erősebb eszközei | 162 |
Az aranyvaluta megrendülése | 164 |
Az aranyvaluta megrendülésének okai | 168 |
Az infláció és a valutarendezés | |
Az infláció | 172 |
A valutarendezés | 175 |
A defláció | 176 |
A devalváció | 177 |
A valutarendezés lebonyolítása | 178 |
A nemzetközi pénz | 181 |
Közlekedési politika | |
A közúti, vízi és légi közlekedés | |
A közgazdság és a közlekedés | 184 |
A közutak | 187 |
A közúti közlekedés | 189 |
A víziutak | 190 |
A hajózás | 192 |
A hajótarifák | 194 |
A légiforgalom | 195 |
A vasutak | |
A vasutak építése | 197 |
A vasutak finanszirozása | 199 |
A vasúti üzem | 201 |
A vasúti politika kialakulása | 202 |
A vasutak államosítása | 204 |
A vasúti politika újabb irányai | 208 |
A vasúti tarifa | 210 |
A közlekedési utak versenye | 215 |
A hírszolgálat | 219 |
Biztosítási politika | |
A biztosítás lényege | 222 |
A biztosítás tárgyköre | 224 |
A biztosítás jelentősége | 227 |
A biztosítás üzemi jellege | 228 |
A biztosítás vállalati formái | 231 |
Az állam feladatai a biztosításügy terén | 233 |
Szabad- vagy kényszerbiztosítás | 235 |
Társdalmi politika (szociálpolitika) | |
A szociálpolitika lényege és fejlődése | |
A szociálpolitika lényege | 237 |
A szociálpolitika jelentősége | 239 |
A szociálpolitika fejlődése | 240 |
A szociálpolitika ágai | 242 |
A szociálpolitika szervei | 243 |
A szociálpolitika határai | 244 |
Törvényes munkásvédelem | |
A gyermekmunka | 245 |
A nőimunka | 247 |
A maximális munkanap | 249 |
A nyolcórás munkanap | 251 |
A túlórák és a csapatváltás | 253 |
A munkarend | 254 |
A munkaszünetek | 255 |
Az üzemi védelem | 257 |
Az iparfelügyelet | 259 |
A munkásvédelem a különböző foglalkozási ágakban | 260 |
Nemzetközi munkásvédelem | 262 |
Jövedelemeloszlási politika | |
A jövedelemeloszlási politika feladatköre | 264 |
A bérpolitika elmélet alapjai | 266 |
Az anyagi bérvédelem | 268 |
A lakáspolitika feladatai | 271 |
A lakásépítés nehézségei | 273 |
A lakásépítés előmozdítása | 274 |
A munkanélküliség | 277 |
A munkaközvetítés | 278 |
Munkaalkalmak teremtése és védelme | 278 |
A munkanélküliek segélyezése | 282 |
A szegényügy és a népgondozás | 284 |
A munkások önsegélye | |
A politikai munkásmozgalom | 287 |
A szakszervezetek | 289 |
A szakszervezetek szabályozása | 293 |
A munkaadói egyesületek | 296 |
A munkaviszályok tartalma | 297 |
A munkások harci eszközei | 297 |
A sztrájk szabályozása | 300 |
A kollektív szerződések | 301 |
A békéltetés és a döntőbíráskodás | 303 |
A munkaügyi bíróságok | 305 |
Az üzemi választmányok és az üzemi tanácsok | 306 |
A munkásbiztosítás | |
A munkásbiztosítás rendszerei | 308 |
A munkásbiztosítás szervezete és teljesítményei | 310 |
A betegsegélyezés | 311 |
A balesetbiztosítás | 312 |
A rokkantbiztosítás és a hártamaradottak biztosítása | 314 |
A munkanélküliek biztosítása | 315 |
A munkásbiztosítás jelentősége | 316 |
Névmutató | 319 |
Tárgymutató | 321 |
| |