Mohammad élete és tana

Előszó

Mohammad életét s tanát, a Korán, továbbá keleti és nyugati irók adataiból, saját felfogásom szerint feldolgoztam. A mekkai prófétának megítélésében nagy súlyt fektettem a vallásos elemre. A vallásos kinyilatkoztatást, s egyedüli üdvezítő egyházat hivő ember természete, gondolkozás, cselekvés módja sajátszerű eltéréseket mutat más közönséges halandó természetétől, gondolkozás- s cselekvésmódjától. Annak egészen más logikája van, s más morálja, más esze és más szive, melyek nem a közönséges józan ész, nem a természetes emberszeretet törvényét követik, hanem vallásos eszméik szerint alakulnak; ő nálok felekezetivé lesz a józan ész, felekezetivé az örök morál.
Azért az ő eszükkel és lelkiismeretükkel megférnek oly elvek és tettek, melyektől a mi természetes józan eszünk s tisztán emberiségi alapon nyugvó erkölcsi érzetünk visszariadnak. Azért a mi Istenünk is más természetű, mint az ő Istenük. Az övéké felekezeti, a mienk felül áll, határtalan emberszeretetével, minden felekezeten!...
Ezen eltérő felfogás, szükségkép a politikai és társadalmi viszonyokra is kiható.
A politikában a káté minősége szerint méri a polgári jogokat, az egyedül üdvezitő vallást követőknek fölényt ad az eretnekek hitetlenek felett. Ezek csak türetnek, mert ki nem irthatok, de legalább korlátolandók a polgári szabadság élvezetében.
Aki az uralkodó vallás kátéját vallja: az polgár az államban ; akinek pedig más kátéja van, az nem nyerhet igényt a polgári egyenjogúságra.
Igy nevelték, ily eszmékkel töltötték el s ily törvényekkel, a kinyilatkoztatást az egyedül üdvezitő egyházat hivők, mindegyik a maga körében, az államot!... Vissza