A műanyagfeldolgozás műveletei és gépei II.

Tartalom

1. Fenoplasztok előállítása 3
1.1. Történeti áttekintés 3
1.1.1. A fenoplasztok termelése 6
1.1.2. A fenolgyanták nyersanyagai 8
1.1.3. A fenolgyanta főzés reakciókinetikája 11
1.1.4. A fenolgyanták gyártása. Nyersanyagok-tárolása 21
1.1.5. Fenoplaszt sajtolóanyagok nyersanyagai. Kötőgyanták 27
1.2. Fenoplaszt sajtolóanyagok gyártása 29
1.2.1. Fenoplaszt sajtolóanyagok pasztillázása 35
1.2.2. A fenoplaszt sajtolóporok előmelegítése 37
1.3. A fenoplaszt formadarabok sajtolása 42
1.4. A fenoplaszt műanyagok zsugorodása 50
1.5. A fenoplasztból sajtolt darabok kikészítése 52
1.6. Feldolgozási hibák keményíthető sajtoló anyagból készült daraboknál 53
1.7. Rétegelt fenoplaszt sajtolóanyagok gyártása 58
1.7.1. Hordozó vázanyagok 58
1.7.1.1. Papir 58
1.7.1.2. Pamutszövet 59
1.7.1.3. Műszálszövet 62
1.7.1.4. Üvegszövet 62
1.7.1.5. Azbeszt 62
1.7.2. Impregnáló fenoplaszt műgyanták 63
1.7.3. A rétegelt fenoplasztok gyártástechnológiája 64
1.7.3.1. Impregnáló gyantalakkok előkészítése 64
1.7.3.2. A hordozó (ül. vázanyag) előkészítése 64
1.7.4. Impregnálás 64
1.7.5. Felvágás 66
1.7.6. Összerakás 66
1.8. Rétegelt fenoplaszt anyagok gyártása 67
1.8.1. Sajtolás 67
1.8.2. Szélezés 68
1.8.3. Termék-fajták 68
1.8.4. Rézfóliával borított rétegelt lemezek gyártása 77
1.9. Egyéb technológiák 80
1.9.1. A pulpfeldolgozás technológiája 80
1.9.2. Hidegsajtolás 80
1.9.3. Rúd- vagy csősajtolás dugattyús eljárással 81
1.9.4. Hőrekeményedő rétegelt termékek utólagos formálása 81
1.9.5. Kisnyomássál készített, erősített fenoplasztok 82
1.9.6. Szendvics szerkezetek 82
1.9.7. Fenolgyanták öntése 82
2. Aminoplaszt és módosított aminoplaszt műanyagok előállítása 84
2.1. Aminoplasztok előállításának elmélete 84
2.1.1. Keményítési reakciók 89
2.1.2. A melamin és formaldehid reakciói 90
2.1.3. A melamin metilol-származékainak kondenzációja 92
2.1.4. Egyéb aminovegyületek reakciója formaldehiddel 95
2.2. Az aminoplaszt gyanták előállítása 97
2.2.1. Metilol vegyületek előállítása 98
2.2.2. Kis molsúlyú gyanták előállítása 99
2.2.3. Nagy molsúlyú gyanták előállítása 100
2.2.4. Módosított aminoplaszt gyanták előállítása 101
2.3. Az aminoplaszt gyanták előállításának gépei és gyártástechnológiája 102
2.3.1. A nyersanyag bemérő edények 102
2.3.2. Reaktorok 104
2.3.3. Homogenizáló tartály 104
2.3.4. Segédberendezések 104
2.3.5. Gyártási eljárás 104
2.3.6. Nyersanyagok 105
2.3.6.1. Karbamid 105
2.3.6.2. Melamin 106
2.3.6.3. Diciándiamid 108
2.3.6.4. Guanidin 109
2.4. Aminoplaszt sajtolóanyagok előállítása 109
2.4.1. A présporok gyártástechnológiája 110
2.4.1.1. Nyersanyagok 110
2.4.1.2. Segédanyagok 111
2.4.1.3. Színezőanyagok 111
2.4.1.4. Katalizátorok 111
2.4.1.5. Lágyítók 112
2.4.1.6. Csúsztatóanyagok 112
2.4.2. Présanyagok előállítása nedves eljárással 112
2.4.2.1. Impregnálás 112
2.4.2.2. Szárit ás 114
2.4.2.3. A sajtolóanyagok Őrlése és előkészítése sajtoláshoz 117
2.5. Aminoplasztok sajtolása 119
2.5.1. Aminoplasztok zsugorodása 125
2.6. Aminoplaszt rétegelt anyagok 132
2.6.1. Dekor lemezek előállítása 132
2.6.1.1. Gyanta előállítás sajátosságai 132
2.6.1.2. A felhasznált papírok jellemzése 132
2.6.1.3. A gyártás a következő műveletekből áll 133
2.6.1.3.1. Impregnálás, szárit ás 134
2.6.1.3.2. Az impregnáló berendezések 134
3. Üvegvázas- telítetlen poliészter gyanták feldolgozása 140
3.1. Telítetlen poliésztergyanták (TP gyanták) 140
3.1.1. Alapanyagok 140
3.1.1.1. Dikarbonsavak 140
3.1.1.1.1. Telítetlen dikarbonsavak 140
3.1.1.1.2. Telített dikarbonsavak 141
3.1.1.1.3. Három és több funkciós savak 142
3.1.1.2. Dialkoholok 143
3.1.1.3. Bifunkciós monomerek 144
3.1.1.4. Polifunkciós monomerek 145
3.2. Összefüggések a TP felépítése és sajátságai között 146
3.2.1. Viszkozitás 146
3.2.2. A reaktivitás 146
3.2.3. Térfogati zsugorodás 146
3.2.4. Vízérzékenység 146
3.2.5. Elszappanosíthatóság 146
3.2.6. A mechanikai tulajdonságok 146
3.2.7. A dielektromos tulajdonságok 147
3.3. A TP gyanták előállítása 147
3.3.1. Készülék 147
3.3.1.1. A keverő típus 147
3.3.1.2. A páraelvezető-cső 148
3.3.1.3. Inert-gáz 148
3.3.1.4. A betápláló nyílás 148
3.3.1.5. Az üst 148
3.4. A gyanta előállítási technológiája 148
3.4.1. Reakció hőmérséklet 148
3.4.2. Reakcióidő 148
3.4.3. Gyártásközi ellenőrzés - ellenőrzés savszámméréssel 149
3.4.4. Inhibitorok alkalmazása a TP gyanta előállítása során. Inhibitorok 149
3.4.5. Homogenizálás 149
3.5. A folyékony telítetlen poliésztergyanta tulajdonságai, minőség ellenőrzése 149
3.6. Telítetlen poliészter öntőgyanták kikeményítési módszerei: a kikeményítési mechanizmus 152
3.6.1. "Meleg" és "hideg" kikeményítés 152
3.6.2. Az iniciátor ill. gyorsító mennyiségének hatása a térhálós telítetlen poliészter gyanta tulajdonságaira 154
3.6.3. A térhálósodási folyamat mechanizmusa 154
3.6.4. Iniciátor és gyorsító mennyiségének hatása a keményedési folyamatra 155
3.7. Üvegszálvázas telítetlen poliészter gyanták 156
3.7.1. Üveg és elemi üvegszálak 156
3.7.2. Az üvegszálak tulajdonságai és szerkezete 156
3.7.3. Üvegszál anyagok előállítása 157
3.7.4. Üvegvázanyagok típusai 158
3.7.4.1. Az üvegselyem 159
3.7.4.2. Roving (üvegselyemnyaláb) 159
3.7.4.3. Üvegrost paplan ("Matté") 159
3.7.4.3.1. Kémiai kötőanyagú paplan 160
3.7.4.3.2. Mechanikai paplan 160
3.7.4.3.3. A fátyol 160
3.7.4.4. Üvegszövetek 160
3.7.4.4.1. A vászonkötésű szövetek 161
3.7.4.4.2. A köperkötésű szövetek 161
3.7.4.4.3. Az egyirányban erősített 161
3.7.4.5. Szövettípusok alkalmazása 161
3.7.5. Irező és utókezelő ("finish") anyagok 161
3.7.5.1. Irezés 163
3.7.5.2. Műanyag irezés "finish" 164
3.7.5.2.1. A filmképző 164
3.7.5.2.2. A ragasztóanyag 164
3.7.5.2.3. A lágyító 164
3.7.5.2.4. "Hálósító" anyag 164
3.7.5.2.5. Antisztatikus anyagok 164
3.7.6. A "finish" anyagok hatásmechanizmusa 165
3.7.6.1. Krómklorid-metakrilát alapú finish (Volán) 165
3.7.6.2. A triklórvinilszilán (Bjorksten vagy VTCS) "finish" 166
3. 7.7. A töltőanyagok 167
3.7.8. A színezékek 167
3.7.9. Lágyítók 168
3.8. A telítetlen poliészter gyanták feldolgozási eljárásai 168
3.8.1. Egyrészes szerszámban történő előállítási módszerek 168
3.8.1.1. Kézifelviteli (kontakt) eljárás 168
3.8.1.2. A vákuumzsákos módszer 170
3.8.1.3. Túlnyomásos eljárások (nyomásvákuumeljárás) 171
3.8.2. Kétszeres szerszámban történő előállítási módszerek
3.8.2.1. Előformázási eljárások 172
3.8.2.1.1. A szórási eljárás 172
3.8.2.1.2. Előformázógép ("Preforming") 174
3.8.2.1.3. Nedves előformázási eljárás 174
3.8.3. Gumibélyeges (zsákos eljárások) 176
3.8.3.1. Vákuum-befröccsöntési vagy "Marco" eljárás / 176
3.8.4. Préselés. 176
3.8.4.1. A préselés technológiai adatai 177
3.8.4.2. Présszerszám ok 177
3.8.4.3. Meleg préselésnél alkalmazott gyantarendszerek. Alkalmazási terület és elérhető vázanyagtartalom 178
3.8.5. Előimpregnált ("Pregreg") anyagok előállitása 178
3.8.6. Poliészter üvegvázas présanyagok ("Premix") anyagok 178
3.9. Folyamatos eljárások 179
3.9.1. Rudak és profilok előállítása 179
3.9.2. Csövek előállítása 180
3.9.2.1. Tekercselési eljárás 180
3.9.2.2. Centrifugál eljárás 180
3.9.3. Üvegvázas sík és hullámlemezek előállítása 181
4. Epoxi gyanták 182
4.1. Az epoxi gyanták elmélete 182
4.1.1. A dián előállítása 186
4.1.2. Gyantaképződési reakciók 187
4.1.3. Az epoxi gyanták keményítési reakciói 188
4.2. Az epoxi gyanták előállítása 192
4.3. Epoxi gyanták feldolgozása 193
4.3.1. Epoxi gyanták öntése 193
4.4. Az öntőformák 195
4.4.1. Az öntőformák konstrukciója 196
4.4.2. Az öntőformák előkészítése 198
4.5. Az öntés kivitelezése 198
4.5.1. Az öntött tárgyak keményítése (térhálósitás) 200
4.5.2. A keményített tárgyak hűtése 201
5.6. Epoxi sajtoló-szerszámok készítése 202
4.7. Epoxi rétegelt anyagok 204
5. Habszivacs és pórusos szerkezetű anyagok előállítása 205
5.1. A három társított rendszer jellemzése 205
5.1.1. Habok 205
5.1.2. Szivacs szerkezet 205
5.1.3. Pórusos anyagok 205
5.1.4. A habszerkezet kialakulásának elmélete 206
5.1.5. A habok és szivacsos szerkezetű anyagok gyártástechnológiájának rövid összefoglalása 208
5.1.5.1. Sajtoló eljárás 208
5.1.5.2. Beoldó eljárás 208
5.1.5.3. Mechanikus habelőállítás 208
5.1.5.4. Telítő eljárás 208
5.1.5.5. Olvadékos eljárás 208
5.1.5.6. Kioldó eljárás 209
5.1.5.7. Kémiai habosítás 209
5.1.6. Gázfejlesztő anyagok és tulajdonságaik 209
5.1.6.1. Szervetlen gázfejlesztő anyagok 210
5.1.6.2. Szerves gázfejlesztő anyagok 211
5.1.7. Lágy és kemény PVC habok és szivacsok előállítása 211
5.1.7.1. Szivacsszerkezetű PVC habok 211
5.1.7.1.1. Eljárás CO2 alkalmazásával 211
5.1.8. Polietilén habok előállítása 214
5.1.9. Fenoplaszt habok 214
5.1.9.1. Novolak gyantából kiindulva 214
5.1.9.2. Rezol-gyantából kiindulva 215
5.2. Aminoplaszt habok előállítása 215
5.2.1. Aminoplaszt gyanták előállítása 215
5.2.1.1. Felületaktív anyagok és katalizátorok 216
5.2.2. A hab előállítás módszerei 216
5.2.2.1. Szakaszos eljárás 216
5.2.2.2. Folyamatos eljárás 216
5.2.2.3. Műanyaghab előállítás a felhasználás helyén 218
5.3. Polisztirol hab előállítása 219
5.3.1. Pihentetés 220
5.3.2. Utóhabosítás 220
5.4. Poliuretán habok 222
5.4.1. A poliuretán habok nyersanyaga 222
5.4.1.1. Kemény poliuretán habok előállítása 225
5.4.1.2. Félkemény habok 226
5.4.1.3. Rugalmas poliuretán habok 226
6. Műanyagok ragasztása 230
6.1. A ragasztás elmélete 230
6.1.1. Molekulanagyság 234
6.1.2. Polaritás 234
6.2. A műanyagok előkezelése 240
6.2.1. Tisztán mechanikai előkezelési módszerek 240
6.2.2. Vegyi előkezelési módszerek 241
6.2.3. Fizikai előkezelési módszerek 244
6.3. Ragasztók 246
6.3.1. Tapadó ragasztók 246
6.3.2. Kontakt ragasztók 246
6.3.3. Szilárd ragasztók térhálósod ás nélkül 246
6.3.4. Szilárd ragasztók térhálósodással 246
6.4. Hőre lágyuló műanyagok ragasztása 250
6.4.1. Poliolefinek ragasztása 250
6.4.1.1. Polietilén 250
6.4.1.2. Polipropilén 251
6.4.1.3. Poliizobutilén 252
6.4.2. Halogén tartalmú polimerek ragasztása 252
6.4.2.1. Polivinilklorid és kopolimerek 252
6.4.2.2. Polivinilidénklorid és kopolimerjei 254
6.4.2.3. Polivinilfluorid 254
6.4.2.4. Polifluorkarbonok ragasztása 254
6.4.3. Polisztirol és sztirol kopolimerek ragasztása 255
6.4.3.1. Polisztirol (komopolimer) 256
6.4.3.2. Sztirol kopolimerek 256
6.4.3.3. Ütésálló polisztirol 257
6.4.3.4. ABS műanyagok 257
6.4.3.5. Polisztirol habanyagok 257
6.4.4. Polimetakrilsavészterek ragasztása 257
6.4.5. Poliamidok ragasztása 259
6.4.6. Cellulózszármazékok ragasztása. Celluloid 259
6.4.6.1. Cellulózacetát és cellulózacetobutirát 259
6.,4.7. Polikarbonátok ragasztása 260
6.5. Szilikonkaucsuk ragasztása 260
6.6. Kaucsuk és gumicikkek ragasztása 260
6.7. Kondenzációs műanyagok ragasztása 261
6.7.1. Aminoplasztok 261
6.7.2. Fenoplasztok 261
7. Műanyagdiszperziók feldolgozása 263
7.1. Polimerizációval előállitott diszperziók 264
7.1.1. Vinil-klór vegyületek 264
7.1.2. Akrilátok 264
7.1.3. Vinilészterek 265
7.1.4. Sztirolszármazékok 267
7.1.4.1. Sztirol 267
7.1.4.2. Butadién/sztirol kopolimer 267
7.1.4.3. Sztirol/butadién kopolimer 267
7.1.4.4. Butadién és butadién/sztirol polimerek 269
7.1.5. Butadién/akrilnitril kopolimer 270
7.1.6. Butadién/vinilpiridin kopolimer 270
7.1.7. Kloroprén 271
7.1.8. Fluorozott olefinek 271
7.2. Szilárd polimerek emulgálásával előállított diszperziók 271
7.2.1. Polietilén 271
7.2.2. Poliizobutilén 272
7.2.3. Poliviniléter 272
7.2.4. Sztereó-kaucsuk: Poliizoprén és polibutadién 272
7.3. Regenerált diszperziók 273
7.3.1. Újra diszpergálható por 273
7.3.1.1. Polisztirol 273
7.3.1.2. Polivinilacetát 273
7.4. A diszperziók alkalmazástechnikai tulajdonságai 273
7.4.1. A diszperziók alkalmazásának előnyei 273
7.4.2. A diszperziók alkalmazásának hátrányai 274
7.4.3. A részecske nagysága 274
7.4.4. Viszkozitás 274
7.5. Stabilitási kérdések 275
7.5.1. Tárolási stabilitás 275
7.5.2. Mechanikus stabilitás 276
7.5.3. Termikus stabilitás 276
7.5.4. Töltőanyaggal és pigmenttel való összeférés 276
7.5.5. Vegyi stabilitás 276
7.5.6. Keverési stabilitás 277
7.5.7. Stabilizátorok 277
7.5.8. Koaguláció 277
7.6. A műanyag diszperziók feldolgozása 278
7.6.1. Segédanyagok. 278
7.6.1.1. Nedvesítő-és diszpergáló szerek 278
7.6.1.2. Habzásgátlók 278
7.6.1.3. Hidrofobizáló szerek 279
7.6.1.4. Konzerválószerek 279
7.6.1.5. Inhibitorok 279
7.6.2. Előkészítő műveletek 279
7.6.2.1. Hígítás 279
7.6.2.2. Diszperziók keverése egymással 279
7.6.2.3. Oldószer hozzáadás 279
7.6.2.4. Lágyítás 280
7.6.2.5. Viszkozitás - beállítás 280
7.6.2.6. Filmképzés 280
7.6.2.7. Vulkanizáció 281
7.6.2.8. Pigmentálás 281
7.6.2.9. Töltőanyagok keverése 282
7.7. Organoszólok és plasztiszólok készítése 282
7.7.1. Organoszólok készítése 282
7.8. PVC diszperziók feldolgozása 286
7.8.1. Feldolgozás kenéssel 280
7.8.2. Filmöntés 286
7.8.3. Feldolgozás mártással 286
7.8.4. Öreges testek gyártása 288
7.9. Vizes műanyag diszperziók feldolgozása 287
7.9.1. Kenés és rétegelés 287
7.9.2. Kasirozás és melegen pecsételés 290
7.9.3. Impregnálás 291
7.9.4. Kötőanyagként történő alkalmazás 291
7.9.5. Műanyag bélések, bevonatok, burkolatok készitése 291
7.9.5.1. Diszperziók 292
7.9.5.2. Hideg ragasztás 293
7.9.5.3. Meleg ragasztás 293
7.9.5.4. Epoxi gyanta bevonatok 295
7.9.5.5. Poliészter bevonatok 295
8. Gyantakészítés
8.1. Gyantafőzők 297
8.1.1. Az üst felépítése 300
8.1.1.1. Az üst palást feladata 300
8.1.2. A fedél mélydomborított lemezből 300
8.1.3. Tartószerkezetek, hőszigetelés 300
8.1.4. Az üst anyagai
8.2. Gyantaoldó
8.3. Tárolók 312
8.4. Segédberendezések 313
8.4.1. Melegítők 313
8.4.2. Kimérők 314
8.4.3. Hűtők 314
8.4.4. Vákuumszivattyúk 315
8.4.5. Szállítóberendezések 315
8.4.6. Műszerek 317
8.4.7. Egyéb segédberendezések 318
9. Hőre keményedő műanyagok anyagelőkészítőgépei 319
9.1. Aprítók 319
9.1.1. Kalapácsos őrlők 319
9.1.2. Fogas törő 320
9.1.3. Szálasanyag vágógépek 320
9.1.4. Kollerjárat 321
9.1.5. Malmok 322
9.2. Keverők 322
9.2.1. Előkeverők 323
9.2.2. Belsőkeverők 324
9.2.3. Hengerszék 325
9.2.4. Homogenizál 326
9.3. Előmelegít ők 327
9.3.1. Gőz üzemi előmelegítők 327
9.3.2. Infrasugárzós üzemi előmelegítők 328
9.3.3. Nagyfrekvenciás előmelegítők 329
9.4. Impregnálógépek 331
9.4.1. Oldószeres impregnálógépek 331
9.4.2. Oldószer nélküli impregnálógépek 333
9.4.3. Szakaszos impregnálógépek 336
9.5. Szárítók 336
9.5.1. Szakaszos szárítok 352
9.5.2. Folyamatos szárítás 354
9.5.3. Tálcás szárítás 354
9.5.4. Függőleges szárító 355
9.5.5. Vízszintes szárító 357
9.6. Adagolók 357
9.6.1. Rezgővályus sulyadagoló 358
9.6.2. Tablettázó gépek 358
9.6.3. Méretrevágó gépek 360
9.6.3.1. Motollázó vágó 360
9.6.3.2. Forgókéses vágó 301
9.6.3.3. Adagolóvágó 361
9.6.4. A szalagvasalás és vágás 362
9.6.5. Mángorlógép 362
10. Hőre keményedő műanyagok feldolgozó gépei 303
10.1. Sajtológépek 363
10.1.1. Mechanikus sajtológépek 364
10.1.2. Motorhajtású mechanikus sajtológépek 375
10.1.3. Hidraulikus sajtológépek 379
10.2. Hidrodinamikai alapfogalmak 382
10.2.1. Szivattyúk 388
10.2.1.1. Dugattyús szivattyúk 388
10.2.1.2. Lapátos szivattyúk 400
10.2.1.3. Fogaskerékszivattyúk 401
10.2.1.4. Csavar szivattyúk 402
10.2.2. A közös akkumulátor telepről táplált hidraulikus sajtológépek 402
10.2.3. Akkumulátorok. 403
10.2.3.1. Az akkumulátorok vezérlése 407
10.2.4. Nagynyomású csővezetékek és elzáró szerkezetek 416
10.2.5. Vízgyűjtőtartály 418
10.2.6. Saját szivattyús hidraulikus sajtológépek működése és vezérlése 420
10.2.6.1. A hidraulikus vezérlés elemei 431
10.2.6.2. Hidraulikus sajtológépek szerkezeti elemei 438
10.2.6.3. Hidraulikus sajtológépek biztonsági berendezései 448
10.3. Etagesajtolás 449
10.3.1. Etagesajtó 450
10.3.2. Be- és kiszedő gépi berendezések 451
10.3.2.1. Görgős asztal 452
10.3.2.2. Vákuumos emelő 452
10.3.2.3. Berakó hevederes kocsi 453
10.3.2.4. Berakó lift 453
10.3.2.5. Betoló kocsi 454
10.3.2.6. Kihúzó kocsi 455
10.3.2.7. Kiszedő lift alakja 456
10.3.2.8. Kiszedő oldali hevederes kocsi 456
10.3.3. Kisegítőgépek 456
10.4. Cső- és rúdgyártás gépei 456
10.4.1. Csőtekercselőgép 456
10.4.2. Csőmaghuzógép 457
10.4.2.1. Láncos kihúzó 457
10.4.2.2. Függőleges kihúzó 458
10.5. Hőre keményedő műanyagok feldolgozásának automatizálása 458
10.5.1. Automatizáló folyamatok 460
10.5.1.1. A hőfokszabályozás leggyakrabban használt módszerei 461
10.5.1.2. Időmérésen alapuló szabályozás 465
10.5.1.3. Helyzettől függő szabályozás 466
10.5.1.4. Anyagi tulajdonságokkal történő szabályozás 469
10.5.1.5. Egy sajtológép automatizálásának ismertetése 471
10.5.2. Automatizálás elemei 474
10.5.2.1. Mechanikai elemek 474
10.5.2.2. Elektromos elemek 476
10.5.2.3. Pneumatikus elemek 479
10.5.2.4. Rádióaktív sugárzással működő elemek 480
10.6.Öntő és szóró berendezések 481
11. Műanyagok mechanikai megmunkálása (utómegmunkálás) 490
11.1. Sorjázás, polírozás 491
11.1.1. Beömlési csap eltüntetése 491
11.1.2. Darabolás 492
11.1.3. Méretre munkálás 492
11.2. Az utómegmunkálás gépei 492
11.2.1. Szalagfűrészgép 492
11.2.2. Körfűrészek 496
11.3. Fúrógépek 498
11.3.1. Asztali fúrógép 501
11.3.2. Kétorsós állófúrógép 501
11.3.3. Állófúrógép 501
11.3.4. Egyéb fúrógépek 501
11.4. Esztergapadok 505
11.4.1. Egyetemes asztali eszterga 507
11.4.2. Egyetemes közepes eszterga 507
11.4.3. Egyetemes közepes eszterga nagypontosságú 508
11.4.4. Egyetemes asztali teljesítményeszterga 510
11.4.5. Egyetemes közepes teljesítményeszterga 510
11.4.6. Egyetemes közepes simítóeszterga 511
11.4.7. Revolvereszterga 514
11.5. Marógépek 519
11.5.1. Konzolos marógép 521
11.5.2. Vízszintes marógép 522
11.5.3. Függőleges marógép 522
11.5.4. Egyetemes marógép 522
11.6. Gyalugépek 524
11.7. Fényesítő (polírozó) gép 529
11.8. Műanyagok forgácsolása 529
11.8.1. Hőre lágyuló műanyagok forgácsolása 537
11.8.2. Hőre keményedő műanyagok forgácsolása 543
12. Tervszerű megelőző karbantartás (TMK) 552
13. Áruátvétel, gépfelállítás, üzembehelyezés 569

Témakörök