Növényszervezettan és növényélettan

Szerző

Dr. Haraszty Árpád

Dr. Hortobágyi Tibor

Dr. Fridvalszky Loránd

Dr. Kiss István

Dr. Pólya László

Szerkesztő

Haraszty Árpád

Budapest

'Dr. Haraszty Árpád: Növényszervezettan és növényélettan ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	798 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-17-3309-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 42230/1.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

1953-ban jelent meg először a tanárképző pedagógiai főiskolák számára írt Növénytan c. könyv, mint az egész botanika területét átfogó felsőoktatási tankönyv. Azóta - mindig javítva, átdolgozva, a tudomány újabb eredményeit magábafoglalóan - 8 kiadást ért meg. Most három kötetben jelenik meg ez a már szinte klasszikusnak nevezhető magyar nyelvű tankönyv, amely már negyedszázada rögzíti a tanárképző főiskolák biológus hallgatóinak s a megfelelő tanárszakos egyetemi hallgatóknak botanikai ismereteit.
Ebben az évben - az egyetemi és a főiskolai tanárképzés igényeinek közelítése céljából - egységes főiskolai és egyetemi tankönyv formájában lát napvilágot. A könyv szerzői a főiskolai és az egyetemi oktatás több évtizedes gyakorlattal rendelkező szakemberei, akik az ismeretanyagot az oktatási folyamat logikus menetében tárgyalják, s figyelembe veszik a botanikának mezőgazdasági, ipari, kertészeti, gyógyászati stb. vonatkozásait is. Így a könyvet, bár elsősorban a főiskolai és egyetemi hallgatók számára készült, haszonnal forgathatják az említett munkakörökben dolgozó szakemberek is, és a növénytan tudománya iránt érdeklődő minden művelt olvasó.
A megértést segíti a 400-nál több ábra, fénymikroszkópos, elentronmikroszkópos és scanning-mikroszkópos felvétel, amelyek csaknem kivétel nélkül a szerzők saját munkái.
A tankönyv a botanikai ismereteket a sejttan, szövettan, szervtan és élettan klasszikus fejezeteinek sorrendjében tárgyalja, figyelembe véve mindenhol a szaktudomány legújabb eredményeit. Ezzel biztosítja tanárjelöltjeinek és olvasóinknak a korszerű, tudományos szemléletet.
Eme első kötet mellett a második kötet a növényrendszertani ismereteket, a harmadik kötet a növényföldrajzot és a korszerű környezetbiológiát foglalja magában. Vissza

Tartalom

Bevezetés	25
Sejttan
A sejtelmélet	35
A sejtstruktúra kialakulása	36
A növényi sejt felépítése	40
A sejt molekuláris organizációja	45
A víz és az ionok jelentősége	45
A fehérjék	46
A nukleinsavak	49
A szénhidrátok	52
A lipidek	54
A sejtmembránok ultrastuktúrája	55
A citoplazma	57
A citoplazma kémiai és fizikai sajátosságai	57
A citoplazma általános struktúrája	58
A citoplazma határhártyái, a plazmalemma és a tonoplaszt	60
Az endoplazmatikus retikulum	61
A riboszómák	63
A Golgi-appartus vagy diktioszóma	65
A mitokondriumok	67
A mikrotestek	70
A mikrofilamentumok. A citoplazma áramlása	71
A mikrotubulusok	71
A centriólumok	73
A csillangók és az ostorok	75
A citoplazma vakuólumrendszere	75
A sejtnedv-vakuólum és a sejtnedvanyagok	76
A lizoszómák	81
A szferoszómák	82
A tejnedv	83
A lüktető vakuólumok	83
Biokatalizátorok, enzimek, vitaminok, hormonok	83
A citoplazma zárványai	84
Fehérjezárványok	85
Szénhidrátzárványok	86
Zsír- és olajzárványok	86
Illóolajok, gyanták, balzsamok	87
Kristályzárványok	88
A színtestek (plasztiszok)	90
A kloroplasztiszok	91
A fotoszintetikus organellum ősi típusai	92
A lemezes kloroplasztiszok	93
A gránumos kloroplasztiszok	95
A tilakoid-membránok ultrastruktúrája	99
A kloroplasztiszok	100
A leukoplasztiszok	101
A plasztiszok eredete	102
A plasztiszok zárványai	102
A keményítő (amylum)	103
A zsíros olaj	105
A fehérje	105
A sejtmag	105
A sejtmag általános jellemzése és jelentősége	105
A sejtmag állapotai	108
Az interfázisos sejtmag	109
A maghártya	109
A kromatinállomány	109
A nukleolusz	111
A sejtmagnedv	111
Az osztódó vagy kinetikus mag	111
A kromoszómák	111
A kromoszómák kémiai összetétele	112
A kromoszómák fénymikroszkópos struktúrája	113
A kromoszómák szubmikroszkópos struktúrája	116
A politén kromoszómák	116
A kromoszómák individualitása és száma	117
A tulajdonságok átadása. A mutáció	118
A sejtciklus	120
A mitózis	12
A meiózis	126
Az amitózis	131
Az endomitózis	132
A sejtkeletkezés módjai	132
A sejtfal	134
A sejtfal jelentősége és építőanyagai	134
A sejt osztódása és a sejtlemez kialakulása	135
A plazmodezmoszok	136
A sejtfal növekedése és réteges felépítése	137
A sejtfal vastagodásai	138
A sejtfal elsődleges kémiai alkotói és a sejtfal ultrastruktúrája	144
A sejtfal alapállománya	144
A sejtfal váza	145
A cellulóz sejtfal ultrastruktúrája	145
A sejtfal másodlagos átalakulásai	150
A sejthalál	151
A növényi törzsfejlődés útja az egysejtűtől a soksejtű test kialakulásáig
A növényi törzsfejlődés útja az egysejtűtől a soksejtű test kialakulásáig. A főbb organizációs típusok.	155
Protphyta	156
Thallophyta	156
Cormophyta	162
A telomaelmélet	163
A növények szövettana, histologia
A merisztémák és a differenciálódás folyamatai	169
A merisztémák osztályozása	170
A merisztémák citológiai sajátságai	173
A differenciálódás	173
A differenciálódás kauzális nézőpontból	174
A differenciálódás módjai és típusai	176
Endomitikus poliploidia	176
Vakuolizálódás	176
Növekedési differenciálódás	176
Sejtfalvastagodási differenciálódás	178
A sejtfal anyagaiban bekövetkező változások	180
Egyes sejtfalak eltűnésével, felszívódásával kapcsolatos differenciálódás	180
Sejtközi járatok differenciálódása	180
Idioblasztok differenciálódása	182
A környezeti tényezőkkel összefüggő differenciálódások	182
Egyszerű szövetek differenciálódása	184
A bőrszövetrendszer	184
Elsődleges bőrszövetek	185
Az epidermisz	185
Gázcserenyílások vagy sztómák	188
Növényi szőrök vagy trichomák	194
A rizodermisz	198
Másodlagos bőrszövetek	199
A periderma	199
A héjkéreg	202
A sebpara	202
A paraszemölcsök	202
A szállítószövet-rendszer	203
A xilém (xylem)	205
Az elsődleges xilém	205
A másodlagos xilém	205
A xilém sejtes elemei	207
A floém (phloem)	209
Az elsődleges háncs	209
A másodlagos háncs	209
A háncs sejtes elemei	210
A szállítónyalábok és típusai	213
Az alapszövet-rendszer	219
Parenchimatikus vagy valódi alapszövetek	219
Asszimiláló alapszövetek	219
Raktározó alapszövetek	220
Víztartó alapszövetek	221
Átszellőztető alapszövetek	221
Mechanikai alapszövetek	223
A kollenchima	223
A szlerenchima	224
Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek	231
Külső kiválasztású (extracelluláris) berendezések	232
Florális nektáriumok	233
Extraflorális nektáriumok	234
Ozmofórák	234
Hidatódák	235
Belső szekréciós (intracelluláris) berendezések	236
Kiválasztósejtek	236
Oldásos sejtközi járatok	236
Tejcsövek	236
A növények szervei, organigraphia
A vegetatív szervek morfológiája	241
Az embrió részei és a csíranövény kialakulása	241
A harasztok embriója	241
A magvas növények embriója	242
A gyökér morfológiája	247
A gyökércsúcs szöveti felépítése	250
A gyökér szöveti felépítése	251
A gyökér elsődleges kérge	252
A gyökér központi hengere	255
A gyökér hisztogenezise	56
Az oldalgyökerek képződése	257
A gyökér másodlagos vastagodása	257
Gyökérmódosulások	258
A hajtás morfológiája	263
A rügy	263
A vegetatív hajtás tenyészőkúpja	265
A szár elsődleges szöveti felépítése	267
A szár és a levél nyalábjainak kapcsolata	270
A nyalábok hosszanti lefutása a szárban	270
A nóduszok szöveti felépítése	272
A gyökér- és szárnyalábok csatlakozása	274
A hajtástengely szöveteinek gyarapodása, elsődleges vastagodások	274
A hajtástengely másodlagos vastagodása	277
A kambium	277
A másodlagos vastagodások általános formái	281
Fás egyszikűek vastagodása	283
A fatest szerkezete	283
A tűlevelű fák évgyűrűszerkezete	285
A lombos fák évgyűrűszerkezete	288
A bélsugarak	290
Geszt és szijács	291
Kemény- és puhafák	292
A fa hasíthatósága, ággörcsök	292
A háncstest	293
A fák mérete és kora	296
Szár- és hajtástípusok	297
Módosult föld feletti hajtások	298
Módosult földbeni hajtások	298
A hajtás élettartama	301
A hajtás filogenezise	302
A levél morfológiája	303
A levélkezdemények kialakulása	303
A levélállás szabályai	304
Levéltípusok: sziklevelek, allevelek, fellevelek	307
A lomblevél szöveti felépítése	307
Tűlevelek	310
A szállítószövetek fejlődése	311
A levél erezete	312
A levél szilárdítószövetei	316
A levél kiválasztószövetei	316
A levél szöveti felépítése	316
A levélhüvely szöveti felépítése	316
A levél külső morfológiája (levélalap, levélnyél, levéllemez, egyszerű és összetett levél)	318
Eltérő levélalakulások, módosulások	321
Felemáslevelűség vagy heterofilia	321
Egyenlőtlen levelűség vagy anizofilia	322
Levélmódosulások	322
A levél filogenezise	324
A lombhullás	324
A generatív szervek morfológiája és a növények nemzedékváltakozásos fejlődésmenete	324
Az egysejtűek reproduktív tevékenysége	325
A nemzedékváltozások típusai	326
Izomorf nemzedékváltakozás	327
Heteromorf nemzedékváltakozás és a többsejtűek reproduktív szerveinek néhány típusa	328
A mohák kétszakaszos nemzedékváltakozása	329
A harasztok nemzedékváltakozásos fejlődésmenete	330
Az izospórás harasztok fejlődésmenete	332
A homoiosprórás harasztok fejlődésmenete	333
A heterosprórás harasztok fejlődésmenete	334
A magvas növények nemzedékváltakozásos kétszakaszos fejlődésmenete	338
A nyitvatermők nemzedékváltakozásos fejlődésmenete	338
A zárvatermők fejlődésmenete	341
A virág morfológiája	341
A virág ontogenezise	342
A virágtakaró	344
A csésze	344
A párta	345
A lepel	346
Az ivarlevelek tája	346
A porzótáj	346
A porzó anatómiája	346
A portok	347
A pollen	349
A porzók elhelyezkedése és egymással való kapcsolata	352
A pollen gyakorlati jelentősége	354
A termőtáj	356
A termőlevél anatómiája	357
A magház és a magkezdemények	358
A magház helyzete és a placentáció típusai	358
A magkezdemény szerkezete és helyzete	361
A makrogametogenezis	362
Virágképlet és virágdiagram	364
Virágzatok	366
Egyszerű fürtös virágzatok	366
Egyszerű bogas virágzatok	368
Összetett virágzatok	369
A megporzás és a virágbiológia vázlata	370
A megporzás módjai	373
Vízporozta vagy hidrofil növények	373
Szélporozta vagy anemofil növények	374
Rovarporozta vagy entomofil növények	375
A virágok illata és színe	375
A virágok illatanyagai	376
A virágok tarkasága és tagoltsága	376
Virágtípusok	377
A megtermékenyülés folyamata	381
A megtermékenyítés elmaradása, az apoximis formái	384
Az embriófejlődés folyamata és a mag kialakulása	384
A táplálószövet kialakulása	386
A maghéj kialakulása	387
A termés fejlődése	389
Egyszerű száraz termések	390
Száraz, felnyíló termések (tüsző, hüvely, becő, tok, szütyő)	390
Száraz, zárt termések (szemtermés, kaszattermés, makk, makkocska, aszmag, ikertermés, lependék, ikerlependék)	393
Egyszerű húsos termések (bogyó, paprikatermés, narancstermés, kabak, csonthéjas termés, almatermés)	394
Csoportos és áltermések (csoportos tüsző, csoportos csonthéjas termés, szamócatermés, csipkebogyó, epertermés, fügetermés, ananásztermés)	397
A termés leválása	397
A magvak és termések elterjesztése	398
A virág filogenezise	399
A fontosabb növénymorfológiai irodalom	401
Az élettér és az életmód hatása a növény testszerveződésére
Alkalmazkodás a vízhez és a hőmérséklethez	406
Vízbe merülten élő növények, hidrofita	406
Vízben úszó növények	407
Mocsárnövények	407
Fán lakó növények, epifita	408
Szárazkörnyezeti növények, xerofita	409
Párnanövények	411
Közepes vízellátású növények, mezofita	412
Alkalmazkodás a fényviszonyokhoz	412
Alkalmazkodás a mechanikai igénybevételekhez	414
Alkalmazkodás szokatlan táplálkozási viszonyokhoz (szaprofitizmus, parazitizmus, szimbiózis, ovaremésztés)	415
Növényélettan, physiologia
A növényélettan bevezető alapkérdései	419
A növényélettani kutatás tárgya és tárgykörei	419
A növényélettan helye, feladata és kutatási módszerei	420
A növényélettan helye és feladata	420
A növényélettan kutatási módszerei	422
A környezet és az életfeltételek hatása a növények életfolyamataira	423
Az életfeltételek fogalma és csoportosítása	423
Az életfeltételek intenzitása és az optimumgörbe fogalma	425
Az életképesség, a lappangó vagy latens élet és a szunnyadó élet vagy anabiózis	427
A kevésbé ismert vagy ismeretlen környezeti tényezők kérdése	427
A növények táplálkozási formái és tápláló anyagai	429
A növényi energiagazdálkodás alapjai	429
A növények táplálkozási formáinak áttekintése	431
Autotróf növények	432
Fotoszintetizáló klorofillos növények	432
Fototróf vagy fotoredukáló baktériumok	432
Kemoszintetizáló baktériumok	432
Heterotróf növényi szervezetek	434
Szaprofitizmus vagy televénylakó életmód	434
Parazitizmus vagy élősködő életmód	436
Inszektivora vagy rovaremésztő növények	436
A szimbiózis vagy együttélés	436
A növényeket tápláló anyagok	437
A növényeket tápláló elemek minőségi hatása	438
A szén, oxigén, hidrogén	439
A nitrogén	440
A foszfor	440
A kén	441
A kálium	441
A kalcium	442
A magnézium	443
A vas	443
A bór	443
A mangán	444
A réz	444
A cink	445
A molibdén	445
Egyéb elemek növényélettani szerepe	445
Az elemi tápanyagok mennyiségi- és arányviszonyainak szerepe	445
A vízkultúrás vizsgálatok	446
Az ionantagonizmus kérdése	449
A növényi tápanyagválogatás környezetváltoztatási hatása	450
A tápanyagok újrahasznosítása, reutilizációja	450
A vízkultúrák gyakorlati haszna	450
Természetes kísérletek és egyéb módszerek a növényi táplálékok vizsgálatában	451
Szabadföldi és tenyészedényes termesztés	451
A fitotronban való nevelés	452
A növényi test kémiai elemzése	452
Izotópos vizsgálatok	454
Az elemi tápanyagok mennyiségi szerepe és a hozadék kérdése	455
A Liebig-féle minimumtörvény vagy minimumszabály	455
Mitshcerling terméshozadék-szabálya	456
A tápanyagok visszapótlásának anyagai és alkalmazásuk formái	457
Közvetlenül ható vagy direkt trágyák	457
Közvetetten ható vagy indirekt trágyák	459
A trágyák alkalmazásának formái	460
Disszimiláció (légzés és erjedés)	460
A disszimiláció funkciói	460
A légzés és az erjedés fogalma	462
A légzés erőssége	463
A vonatkoztatási alap kérdése	463
A légzés erőssége és a külső tényezők	464
A légzés erőssége és az élettani kor	465
A légzési szubsztrátumok és a légzési hányados	466
A légzés bevezető szakasza	468
A mikroorganizmusok erjedéseinek élettana	469
A katabolit represszió	472
Erjedések a magasabb rendű növényekben	472
A pentóz-foszfát-ciklus	474
A citrát-ciklus	475
A zsírsavak légzésbeli felhasználódása és a glikogenezis	477
A terminális oxidáció fogalma	479
A légzéslánc és az oxidatív foszforilálás	480
A Pasteur-effektus	482
A mitokondriumok második légzési útja	483
Egyéb enzimek mint terminális oxidázok	485
A szuperoxidgyök és a hidrogén-peroxid keletkezése	486
Szabadgyök-reakciók a szervezetben	487
A szabadgyök-reakciók enzimes szabályozása	490
A szén-dioxid asszimilációja	492
Autotrófia, heterotrófia, mixotrófia	492
A fotoszintézis lényege, formáinak csoportosítása	493
A fotoszintézis erőssége és a külső tényezők hatásai	495
Általános megjegyzések	495
A szén-dioxid hatása a fotoszintézis erősségére	495
A fény erősségének hatása a fotoszintézisre	497
A hőmérséklet hatása a fotoszintézisre	499
A fotoszintézis fotokémiai és sötét-reakciói	499
A fotoszintetizáló pigmentek	500
A fotoszintetikus segédpigmentek	503
A pigmentek fotoszintetikus szerepének igazolása	505
A fotoszintetizáló pigmentek színe mint alkalmazkodás	506
A fotoszintetizáló színanyagok helye a sejtben	507
A fotoszintetikus egység	508
A fokozó hatás (Emerson-effektus)	510
A fotoszintetikus elektronszállítás	510
A nem ciklikus foszforilálás	513
A ciklikus foszforilálás	516
A szénhidrátok keletkezése a fotoszintézisben	517
A kloroplasztisz együttműködése más sejtrészekkel	518
Az aminosavak keletkezése a fotoszintézisben	521
A fotorespiráció	522
A hatékony fotoszintézisű növények sajátságai: a "koszorú-bélyegek" és a "C4-út"	526
A C4-típusú fotoszintézis jelentősége	529
A fotoszintetizáló baktériumok	530
A fotoszintézishez kapcsolódó nitrogénkötés	531
A kemoszintézis lényege és formái	532
A kemoszintézis biokémiája	534
A növények nitrogén-asszimilációja és a nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréje	534
A nitrogén körforgalma és a talaj ásványi nitrogénjének eredete	535
A nitrogén körforgalma a természetben	535
A talaj ásványi nitrogénjének eredete	536
A növényi mikroorganizmusok nitrogénkötése	537
A Rhizobium-félék kutatásának eredményei	538
A "nif" gén felfedezése és átviteli kísérletei	540
Nitrátok és ammóniumvegyületek asszimilálása	541
Az aminosavak szintézise és anyagcseréje	541
Az aminosavak szintézise	541
Az aminocsoport bekerülésének kérdése	543
A transzaminálás és az amidok szerepe	545
Az aminosavak anyagcseréje	546
A nukleotidok és nukleinsavak anyagcseréje	548
A nukleotidok anyagcseréje	549
A nukleinsavak anyagcseréje	550
A nukleinsavak szintézise és lebontódása	551
Nukleinsavak működése növényi sejtorganellumokban	552
A növények fehérje-anyagcseréje	552
A fehérjeszintézis általánosnak tartott mechanizmusa	553
A fehérjék bioszintézisének részfolyamatai	553
A sejtorganellumok fehérjeszintézise	555
A kloroplasztidok fehérjeképzése	555
A mitokondriumok és a proteoplasztiszok fehérjeképzése	556
A fehérjék lebontódása és a fehérje-turnover a növényi testben	557
Egyéb nitrogéntartalmú nagymolekulák anyagcseréje	558
A klorofillok és a hemvegyületek	558
Az alkaloidok anyagcseréje	559
A fehérjeképzés és az életfolyamatok szabályozása	561
A laktóz-operon rendszer vagy lac-operon ismertetése	561
Az életfolyamatok szabályozásának áttekintése	563
Fehérje- és enzimképzést gátló antibiotikumok	567
A növények vízforgalma	567
A víz biológiai funkciói	567
A víz sajátságai	568
A víz mozgásának alaptörvényei	569
A vízpotenciálok	570
A vízgőznyomás jelentősége	570
Vízgőznyomások gázközegben	571
Oldott anyagok hatása a vízgőznyomásra	572
Az ozmotikus potenciál	573
A mátrixpotenciál	576
A termoozmózis problémája	577
Az eredő vízpotenciál	577
A levegő vízpotenciálja	578
A sejt vízviszonyai általában	578
A szöveti feszültség	581
A negatív fali nyomás	582
Plazmolízis	583
Ozmoreguláció	584
A magasabbrendű növények vízforgalmának szakaszai	585
A gyökér mint vízfelvevő szerv	586
A gyökér vízfelvételére ható külső tényezők	588
A talaj vízgazdálkodása	588
A talajhőmérséklet hatása a vízfelvételre	590
A talaj szellőzésének hatása a gyökérzetre	591
A vízszállító pályák ellenállása	591
A farész mint vízszállító	594
Vízszállítás a sejtfalban és a plazmában	596
Az endodermisz szerepe a vízforgalomban	596
A transzspiráció	598
A transzspiráció és az evaporáció fogalma	598
A transpiráció élettani jelentősége	598
A transzspiráció típusai	599
A transzspiráció fizikai problémái	600
A légrések fizkai problémái	602
A sztómamozgások csoportosítása	603
Az aktív sztómamozgások típusai és ökofiziológiai jelentőségük	604
A szén-dioxid szerepe az aktív sztómamozgásokban	605
A passzív vízszálllítás	606
A kohéziós elmélet	606
Negatív nyomás a vízszállító elemekben	607
A víz kohéziója	608
A vízoszlop megszakadása a szállítóelemekben	609
A gyökérnyomás és funkciói	611
A guttáció	611
A könnyezés	612
A gyökérnyomás magyarázata	613
Az oldott anyagok mozgása a növényi testben	614
Rövid-, közép- és hosszútávú szállítás	614
A sejt és a sejtrészek anyagfelvétele	615
Passzív és aktív felvétel	615
A passzív szállítás mechanizmusa	616
Aktív felvétel	620
Az elektronszállító hártyák aktív felvétele	620
Az elektront nem szállító hártyák aktív felvétele	622
Sejtbe jutás a felvett anyag kémiai megváltozása közben	623
A sejt anyagfelvételének bonyodalmai	624
A háncsrész szállító munkája	625
Az asszimilátumok szállításának irányai a hácsrészben	625
Az asszimilátumszállító pályák szerkezete	626
A rostacső szállította anyagok	629
A rostacsövekben folyó szállítás mechanizmusa	630
A növekedés és a fejlődés élettana	631
A növekedésről és a fejlődésről általában	631
A növekedés és a fejlődés fogalma	631
Az egyedfejlődés és törzsfejlődés viszonya	633
A növekedés lefolyása, mérése és tényezői	633
Kettős növekedési görbe	635
A hajtásos növények növekedése	636
A növekedés sebessége és nagyperiódusa	638
A növekedés mérésének egyéb módjai	639
A növekedés-szakasz specifikus jellege	641
A növényi test növekedésének főbb típusai	643
Az egyedi fejlődés szakaszossága, a növekedés és a differenciálódás viszonya	645
Szakaszosság az egyedi fejlődésben	645
A növekedés és a differenciálódás viszonya	646
A növekedést és a fejlődést szabályozó növényi hormonok és egyéb anyagok	648
Az auxinok	649
Az auxinok megismerése	649
Az auxinok kémiai csoportosítása	651
Az auxin (IES) anyagcseréje és szállítása	652
Az auxin élettani hatásai	656
A gibberellinek	658
A gibberellinek megismerése	658
A gibberellinek hatásmechanizmusa	659
A gibberellinsav génaktiváló szerepe	660
A citokininek	664
Az etilén hatása	666
Az abszcizinsav vagy dormin	667
Vitamintermészetű anyagok és egyéb serkentő anyagok	668
Vitamintermészetű anyagok	668
Egyéb serkentő anyagok	669
Serkentés és gátlás a szabályozásban	669
Gyakorlatilag is fontos szintetikus szabályozó anyagok	671
Szintetikus szabályozó anyagok és hatásaik	671
Gyomtalanító anyagok vagy herbicidek	672
A fejlődés alapjelenségei	674
Differenciálódás és dedifferenciálódás	674
A differenciálódás	674
A dedifferenciálódás	679
A polaritás vagy sarkosság	679
A polaritás megnyilvánulási formái	679
A polaritás indukálása és oka1	680
A korreláció	683
Az apikális vagy csúcsi dominancia	684
Az abszcisszió vagy leválasztás	686
A hajtásrendszer szövet- és gyökérképző szerepe	687
A korreláció egyéb formái	689
A regeneráció	690
A regeneráció fogalma és ismertebb jelenségei	690
A növényi szerv- és szövettenyésztés története	692
A növényi szövettenyésztés feltételei	693
A növényi szerv- és szövettenyésztés eredményei	694
A növényi sejttenyészetek eredményei	694
A sejt és szövettenyésztés jelentősége	696
A regeneráció egyéb sejttani vonatkozásai	698
A topofízis	700
A fejlődési folyamat főbb szakaszainak áttekintése	701
A növények életciklusa és élettartama	701
Az öregedés és az életkor ciklikusságának elmélete	702
Az öregedés	702
Az életkor ciklikusságának elmélete	703
A növényi nyugalom élettana	704
A nyugalmi állapot fogalma és formái	704
A hajtások nyugalmi jelenségei	705
A lombhullás	705
A rügyek nyugvó és szunnyadó állapota	706
A magvak nyugalmi jelenségei	709
A magnyugalom típusai	710
A csírázás	711
A csírázás főbb formái és feltételei	711
A tápanyagok mozgósítása a csírázás számára	713
A csírázási energia és csírázási százalék, a csírázóképesség időtartama	714
A vegetatív fejlődés és a környezeti tényezők szerepe	715
A vegetatív fejlődés fogalma	715
A fény szerepe a növekedésben és vegetatív fejlődésben	716
Az etiolálás vagy nyurgulás	716
A fitokróm fotomorfogenetikus szerepe	720
A hőmérséklet szerepe a vegetatív fejlődésben	722
A nedvesség és a kémiai környezet szerepe a fejlődésben	724
Az ionizációs környezet élettani szerepe	725
A növények egymásra gyakorolt hatása	726
A virágzás és termésképzés mint a fejlődés reproduktív fázisai	729
A vernalizáció vagy jarovizáció stádiuma	730
A fotoperiodikus stádium vagy fotoperiodizmus	732
A fotoperiodikus inger felfogásának helye	735
A fotoperiodizmus időproblémái	737
A fotoperiodikus érzékenység belső ritmusa	738
A növények belső napszakos vagy cirkadián ritmusa	739
A fotoperiodizmus hormonális mechanizmusa	740
A fejlődés egyéb stádiumai és fázisai	743
A megporzási és megtermékenyítési fázis élettana	744
Az embrió mag- és termésképzés fázisainak élettana	745
A növények mozgásai	748
A növényi mozgásokról általában	748
A tropizmusok	750
A fototropizmus típusai	750
Ingerélettani alapfogalmak a fototropizmussal kapcsolatban	752
Az első görbület mechanizmusa	753
A geotropizmus típusai	754
A geotropizmus tanulmányozása klinosztát és centrifuga segítségével	755
A geotropizmus mechanizmusa	756
Kemotropizmus	758
Egyéb tropizmusok	759
Nasztiás mozgások	759
A nasztia fogalma	759
Termonasztia	759
Fotonasztia	760
Szeizmonasztia	760
A kacsok tigmonasztiája és tigmotropizmusa	762
Kemonasztia	763
Autonóm mozgások	763
Higroszkópos mozgások	765
Kohéziós mozgások	766
Explóziós lövő mozgások	767
Mutató	769

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem