1.062.389
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A nemzetközi bíróság joggyakorlata
1946-1956
Budapest
| Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
| Oldalszám: | 315 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | A könyv 600 példányban jelent meg. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A nemzetközi bíráskodás gyökerei a távoli ókorba nyúlnak ugyan vissza, a XX. század azonban ezen a téren is döntő változásokat hozott. Míg a múltban a nemzetközi viszályok bírói elintézése mindig... TovábbElőszó
A nemzetközi bíráskodás gyökerei a távoli ókorba nyúlnak ugyan vissza, a XX. század azonban ezen a téren is döntő változásokat hozott. Míg a múltban a nemzetközi viszályok bírói elintézése mindig teljesen eseti jellegű volt és olyan állandó nemzetközi bírói szerv nem működött, amely elé az államok a közöttük létrejött megállapodás alapján jogvitáikat eldöntés végett terjeszthették volna, az 1899. évi hágai békekonferencia orosz kezdeményezésre új szervet hívott életre. Ez a szerv az Állandó Választott Bíróság volt. Igaz ugyan, hogy ez az intézmény elnevezése ellenére távol állt attól, hogy állandó bíróságnak lehessen tekinteni, mert csupán olyan lajstromot jelentett, amelyből a jogvitás felek, tehát az érdekelt államok az egyes felmerülő esetekben a Bíróság segédhivatalaként működő Nemzetközi Iroda segítségével tetszésük szerinti döntőbíróságot állíthatnak össze, mégis számottevő lépés volt a nemzetközi bíráskodás eszméjének népszerűsítése és a nemzetközi bírói eljárás megkönnyítése tekintetében. Annak oka, hogy az 1899. évi, majd az 1907- évi hágai békekonferencia sem tudott ennél többet elérni a nemzetközi bíráskodás előmozdítása terén, elsősorban az imperialista Németország volt, amely igyekezett minden korlátot elsöpörni agresszív politikája útjából. Nem vitatható azonban, hogy ez az Állandó Választott Bíróság szervezeti fogyatékosságai ellenére is főleg fennállásának első évtizedeiben jelentős mértékben járult hozzá a nemzetközi jog szabályainak tisztázásához. Az Állandó Választott Bíróság működése egy bizonyos judikatúra kialakulására vezetett, aminek vitathatatlan jelentősége volt a nemzetközi jog megerősödése és fejlődése szempontjából. VisszaTartalom
Bevezetés 7I. fejezet A nemzetközi jog elméletének egyes általános kérdései 13
1. A nemzetközi jog forrásai 13
a) A szerződés 13
b) A szokás 14
c) Általános jogelvek 17
d) Analógia alkalmazása a nemzetközi jogban 20
2. Regionális nemzetközi jog 21
3. A nemzetközi jog és a belső állami jog viszonya 23
II. fejezet A nemzetközi jog alanyai 25
1. A nemzetközi jogalany fogalma 25
2. Szuverenitás 26
3. Intervenció 28
4. Belső joghatóság 31
5. Az állam felelőssége 34
a) Deliktuális felelősség 35
b) Szerződésből folyó felelősség 38
c) Joggal való visszaélés 39
d) Kártérítés 42
6. Protektorátus 46
7. Mandátum és gyámság 48
III. fejezet Államterület 65
1. A parti tenger kiterjedése 65
2. A parti állam jogai és kötelességei a parti tengeren 75
3. Idegen hajók áthaladása nemzetközi szorosokon és a parti tengeren 78
4. Öblök 87
5. Szigetek 88
IV. fejezet Az egyén a nemzetközi jogban 89
1. Az állampolgárok diplomáciai védelme 89
2. Az egyént ért kár érvényesítése az ENSZ által 98
V. fejezet Diplomáciai és konzuli szervek 110
1. A diplomáciai menedékjog 110
2. A konzuli bíráskodás 120
VI. fejezet Nemzetközi szerződések 124
1. A nemzetközi szerződések létrejötte 124
2. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások 126
3. A szerződések értelmezése 134
4. A szerződésekkel kapcsolatos egyes kérdések 159
a) A szerződés kiegészítő részei 160
b) A legnagyobb kedvezmény elve 161
c) A szerződések kihatása harmadik államokra 165
d) A szerződések visszaható ereje 167
e) A szerződések megszűnése 168
VII. fejezet Nemzetközi szervezetek 170
1. Az ENSZ jogi jellege 170
2. Az ENSZ jogköre 175
3. Nemzetközi jogi igények érvényesítése az ENSZ részéről 177
4. Új tagok felvétele az ENSZ-be 178
5. Az ENSZ egyes szervei 190
a) A Közgyűlés és a Biztonsági Tanács viszonya 190
b) A Biztonsági Tanács határozatai és ajánlásai 191
c) A vétójog 193
6. Szavazás az ENSZ-ben 196
7. Az ENSZ és a szakosított intézmények közegeinek jogállása 199
a) A közeg fogalma 199
b) A Főtitkár jogköre 201
c) Az ENSZ és a szakosított intézmények adminisztratív bíróságai 205
8. Nemzetközi szervezetek megszüntetése 214
9. Jogutódlás nemzetközi szervezetek között 216
VIII. fejezet A nemzetközi bíráskodás 219
1. A nemzetközi bíráskodás alapja - az államok önkéntes hozzájárulása 219
2. A Nemzetközi Bíróság állásfoglalása egyes hatásköri kérdésekben 231
3. A Nemzetközi Bíróság véleményező jogköre 240
4. Egyes eljárási szabályok 267
a) Pergátló kifogás 267
b) Beavatkozás 269
c) A bizonyítási eljárás 270
d) Ideiglenes intézkedések 274
5. Eljárás az egyik fél távollétében 275
6. A Bíróság határozatainak jogereje 277
7. A határozatok értelmezése 280
8. Nemzetközi választott bíróságok eljárása 281
Befejezés 286
Függelék 291
A Nemzetközi Bíróság által tárgyalt ügyek rövid ismertetése 291
Témakörök
Dr. Haraszti György
Dr. Haraszti György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Haraszti György könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal