Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalom

Bevezetés
I. rész PROPEDEUTIKA 11
(Hankó Balázs, Nikolics Mária, Rixer András, Vajna Márton,
Vincze Zoltán, Zelkó Romána)
1. GYÓGYSZERÉSZ KÖTELESSÉGEI (Nikolics Mária, Rixer András) 12
1.1. A gyógyszerész kötelességei hivatása iránt 13
1.2. A gyógyszerész kötelességei munkatársai iránt 14
1.3. A gyógyszerész kötelességei a betegekkel
és egészségesekkel szemben 14
1.4. Titoktartási kötelezettség 15
1.5. Elsősegély-nyújtási kötelezettség 15
1.6. A gyógyszerész tájékoztatási kötelezettsége 15
1.7. A gyógyszerész kötelességei önmaga iránt 16
1.8. A gyógyszerész szerepe az egészségnevelés területén 17
1.8.1. A gyógyszertárban 17
1.8.2. A gyógyszertáron kívül 17
1.9. A gyógyszerész szerepe társadalmi feladatok végzésében 17
2. GYÓGYSZERÉSZETI ALAPFOGALMAK (Nikolics Mária, Rixer András) 18
2.1. A gyógyszerek csoportosítása eredetük szerint 18
2.1.1. Ásványi eredetű anyagok 18
2.1.2. Állati eredetű anyagok 18
2.1.3. Növényi eredetű anyagok 19
2.1.4. Szintetikus vegyületek 19
2.1.5. Félszintetikus termékek 19
2.1.6. Biokémiai eredetű gyógyszeranyagok 19
2.1.7. Biológiai gyógyszerek 19
2.2. A gyógyszerek felosztása hatáserősség szerint 19
2.2.1. Nem erős hatású szerek 20
2.2.2. Erős hatású szerek 20
2.3. A gyógyszerek felosztása hatástani csoportjuk alapján 21
2.4. A gyógyszerek felosztása a felhasználási terület alapján 21
2.4.1. Embergyógyászati célra (medicamentum ad usum humánum)
használt készítmények 21
2.4.2. Állatgyógyászati célra (medicamentum ad usum veterinarium -
AUV) használt készítmények 21
2.5. A gyógyszerek felosztása az alkalmazás módja alapján 22
2.5.1. Az emésztőrendszer nyálkahártyáján át felszívódó
készítmények 22
2.5.2. Nem emésztőrendszeri nyálkahártyán át adagolt
gyógyszerformák 22
2.5.3. Parenterális gyógyszerformák 23
2.5.4. Külsőleges (bőr felületén) alkalmazott készítmények 23
2.6. A gyógyszerek felosztása az előállítás módja alapján 23
2.6.1. Magisztrális gyógyszerek 23
2.6.2. Ipari előállítású gyógyszerek 23
GYÓGYSZERFORMÁK (Nikolics Mária) 25
3.1. A gyógyszerforma fogalma 25
3.2. Folyékony gyógyszerkészítmények 25
3.3. Félszilárd gyógyszerformák 26
3.4. Szilárd gyógyszerformák 27
A GYÓGYSZEREK ADAGOLÁSA, GYÓGYSZERRENDELÉSI FORMÁK
(Nikolics Mária, Rixer András) 28
4.1. A dózis fogalma, típusai 28
4.2. A gyógyszeradagok a gyógyszerkönyvekben 28
4.3. Meddig gyógyszer - mettől méreg? 29
4.4. Hatásszélesség és terápiás index 29
4.5. A gyógyszer sorsa a szervezetben 29
4.6. Az orvosi vény és típusai 30
4.7. Az orvosi vény részei 30
4.8. Az orvosi vény típusai 30
4.8.1. Formula magistralis - magisztrális recept 30
4.8.2. Formula normális 31
4.8.3. Formula officinalis
4.8.4. Formula originális 32
4.8.5. Formula nosocomialis
4.8.6. Copia = recept másolat
4.9. Orvosi vények és alaki kellékeik 32
4.10. A vényen található egyéb jelölések 34
4.11. Helyettesíthetőség 34
4.12. Kábítószerek és pszichotrop anyagok rendelése
és expediálása
GYÓGYSZERTÁRAK (Nikolics Mária) 36
5.1. A gyógyszertárak típusai és működésük tárgyi feltételei 36
5.1.1. Közforgalmú gyógyszertár 38
5.1.2. Intézeti gyógyszertár 43
5.1.3. Fiókgyógyszertár 44
5.1.4. Kézi gyógyszertár 44
5.2. A gyógyszertár működésének személyi feltételei 45
5.2.1. Gyógyszerész 45
5.2.2. Gyógyszertári asszisztens 46
5.2.3. Szakképzetlen dolgozók 46
5.3. A közforgalmú gyógyszertár munkáinak dokumentálása 46
5.3.1. Gyógyszervizsgálati napló 46
5.3.2. Laboratóriumi munkakönyv 47
5.3.3. Méregkönyv
5.3.4. Kábítószer-nyilvántartás 47
5.3.5. További nyilvántartások 48
5.3.6. Leltár
Összefoglalás 48
6. A MINŐSÉGÜGY GYÓGYSZERÉSZETI VONATKOZÁSAI
(Zelkó Romána) 49
6.1. A minőség fejlődése a gyógyszerészeiben 49
6.2. A minőségbiztosítás gyógyszerészeti vonatkozásai -
rendeletben szabályozott minőségbiztosítási szabályok 50
6.2.1. Helyes Laboratóriumi Gyakorlat (GLP) 50
6.2.2. Helyes Klinikai Gyakorlat (GCP = Good Clinical practice) 51
6.2.3. Helyes Gyártási Gyakorlat (GMP) 53
6.2.4. A GDP (Good Distribution Practice), avagy a helyes
nagykereskedelmi gyakorlat 56
6.2.5. Helyes Gyógyszertári Gyakorlat - a gyógyszertári tevékenység,
mint egészségügyi szolgáltatás minőségének biztosítása 57
7. GYÓGYSZERKUTATÁS (Nikolics Mária) 60
7.1. Bevezetés 60
7.2. A kutatási-fejlesztési költségek csökkentésére irányuló törekvések . . . 60
7.3. A gyógyszerkutatás folyamata 61
7.3.1. Preklinikai fejlesztés 61
7.3.2. Klinikai vizsgálatok 63
7.4. Gyógyszer forgalomba hozatal 63
8* AZ EGÉSZSÉGÜGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEI (Vincze Zoltán) 65
8.1. Az Egészségügyi Világszervezet 65
8.1.1. Az Egészségügyi Világszervezet célja 65
8.1.2. Az Egészségügyi Világszervezet 6 regionális irodája 66
8.2. Kábítószer Bizottság 66
8.3. Nemzetközi Vöröskereszt 67
8.4. Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség (FIP) 69
8.5. Gyógyszerészhallgatók Nemzetközi Szövetsége 71
8.6. Európai Gyógyszerészeti Fórum 71
8.7. Gyógyszerészeti Tudományok Európai Szövetsége 72
8.8. Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetsége
(European Association of Hospitál Pharmacists) 72
8.9. Európai Klinikai Gyógyszerészek Szövetsége
(European Society of Clinical Pharmacists) 72
8.10. Európai Unió Gyógyszerészeti Csoportja
(Pharmaceutical Group of the European Union) 73
AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS GYÓGYSZERUGY
FONTOSABB HAZAI INTÉZMÉNYEI (Nikolics Mária) 74
9.1. Az Egészségügyi Törvény (1997. évi CLIV. Törvény
az egészségügyről) néhány fontosabb megállapítása 74
9. 2. Az egészségügyi szolgáltatás feltételei 74
9.3. Egészségügyi képzés, szakképzés, továbbképzés 74
9.4. Egészségügyi Minisztérium (EüM) 75
9.6. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) 76
9.6.1. Központi szervei 76
9.6.2. Az ANTSZ feladatai és hatásköre 77
9.7. Országos Egészségbiztosítási Pénztár 77
9.8. Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) 78
9.9. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 78
9.10. Magyar Gyógyszerészi Kamara 79
9.11. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 79
10. GYÓGYSZERÉSZET ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY (Nikolics Mária) 80
10.1. Az állategészségügy célja, jelentősége 80
10.2. Az állatgyógyászati készítmény fogalma 80
10.3. A magyar állategészségügy története 80
10.4. Az állategészségügy főbb feladatai 81
10.5. Az állategészségügy szervezete 81
10.6. Élelmiszertermelő állatok gyógyszerelése 81
10.7. Humán és veteriner készítmények összehasonlítása 82
10.8. Speciális állatgyógyászati gyógyszerformák 82
10.9. A Formuláé Normales Veterinariae IV. (FoNo Vet.) 83
11. A GYÓGYSZERTÁRBAN HASZNÁLT
SZAKKÖNYVEK, SZAKIRODALOM (Nikolics Mária, Vajna Márton) 84
11.1. A VIII. Magyar Gyógy szerkönyv
(Pharmacopoea Hungarica VIII. - Ph. Hg. VIII.)
11.2. Szabványos Vényminta Gyűjtemény
(Formuláé Normales - FoNo)
11.3. Állatorvosi Szabványos Vényminta Gyűjtemény,
(Formuláé Normales Veterinariae IV. - FoNo Vet.) 86
11.4. A gyógyszertárban található szak- és ismeretterjesztő
folyóiratok 87
12. AZ OFFICINÁI GYÓGYSZERÉSZET FEJŐDÉSÉNEK HAZAI
ÉS NEMZETKÖZI IRÁNYVONALAI (Hankó Balázs) 88
12.1. Közforgalmú gyógyszerészet fejlődése 88
12.2. Gyógyszerészi gondozás 90
12.3. Közforgalmú gyógyszerészet nemzetközi modelljei,
fejlődési tendenciák 91
12.4. Gyógyszerészi kompetenciák 93
II. rész TUDOMÁNYTÖRTÉNET
(Rixer András, Vajna Márton) 95
„A gyógyszerészet története" tantárgy oktatásának jelentősége,
a gyógyszerészet történetének tárgya, kutatási módszertana 96
1.1. Bevezetés 96
1.2. A gyógyszerészet története művelésének szervei
hazai vonatkozásban 96
1.3. „A gyógyszerészet története" tárgya 97
1.4. A gyógyszerészet története szaktudomány feladata 98
1.5. A gyógyszerészettörténeti tevékenység feltételei 98
1.6. A gyógyszerészet története művelésének szintjei 99
A GYÓGYÍTÁS TÖRTÉNETE ÉS ANNAK
GYÓGYSZERÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS VONATKOZÁSAI 100
2.1. Az őskori és ókori gyógyítás 100
2.2. Asszírok és babilóniaiak 100
2.3. A zsidók 101
2.4. Egyiptom 101
2.5. India 102
2.6. Kína 103
2.7. A görög gyógyítás és gyógyszerészet 103
2.8. Gyógyítás a Római Birodalomban 105
2.9. Arab orvoslás, koraközépkor orvosi-gyógyszerészi ismerete 107
2.10. Gyógyítás Magyarországon a honfoglalás korában 108
2.11. Az alkímia és iatrokémia kialakulása, és fejlődésük 110
2.12. Anatómiai-morfológiai szemlélet kialakulása 111
2.13. A bakteriológiai szemlélet kialakulása 112
2.14. Az élettani funkcionális szemlélet kialakulása 113
AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK
KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE 114
A TUDOMÁNYOS ÉS GYAKORLATI GYÓGYSZERÉSZET FEJLŐDÉSÉT
ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK MAGYARORSZÁGON 116
Gyógyszertár intézményének kialakulása 116
Gyógyszerészképzés 119
Gyógyszerészdoktor-képzés 119
Gyógyszerészi szaksajtó kialakulása 119
HÍRNEVES MAGYAR GYÓGYSZERÉSZEK 121
Dr. Augusztin Béla (1877-1954) 121
Dr. Baradlai (Breit) János (1873-1942) 121
Id. Bayer Antal (1860-1948) 122
Ifj. dr. Bayer Antal (1893-1945) iZZ
Dr. Csipke Zoltán (1899-1966) 122
Csontváry (Kosztka) Tivadar (1853-1919) 122
Csurgay Kálmán (1858-1892) 123
Dr. Dávid Lajos (1889-1962) 123
Dr. Erdey-Gruz Tibor (1902-1976) I23
Ernyey-József (1869-1945) 123
Dr. Felletár Emil (1834-1917) 124
Dr. Halmai János (1903-1973) 124
Dr. Hintz György (1840-1890) 124
Dr. Ilosvay Lajos (1851-1936) 124
Dr. Issekutz Hugó (1855-1915) 125
Dr. Issekutz Béla (1886-1979) 125
Kabay János (1896-1936) 125
Kazay Endre (1876-1923) 126
Dr. Kátay Gábor (1831-1878) 126
Koritsánszky Ottó (1882-1952) 126
Láng Adolf Ferenc (1795-1863) 126
Dr. Matolcsy Miklós (1869-1938) 127
Dr. Mozsonyi Sándor (1889-1976) 127
Nendtvich Tamás (1782-1858) 127
Dr. Nóvák István (1906-1978) 127
Dr. Orient Gyula (1869-1940) 128
Örkény István (1912-1979) 128
Dr. Pandula Egon (1916-1970) 128
Richter Gedeon (1872-1944) 128
Rippl-Rónai József (1861-1927) 129
Rozsnyay Mátyás (1833-1895) 129
Schédy Sándor (1831-1902) 129
Dr. Schulek Elemér (1893-1964) 129
Dr. Széki Tibor (1879-1950) 130
Dr. Than Károly (1834-1908) 130
Tömörkény (Steingassner) István (1866-1917) 130
Dr. Végh Antal (1903-1995) 130
Dr. Winkler Lajos (1863-1939) 131
Felhasznált források 132

Témakörök