Földrajz II.

Előszó

A közoktatásügyi kormányzat az ország újjáépítésével kapcsolatban elrendelte, hogy az eddigi földrajzkönyvek újabbakkal pótoltassanak. Így került sor az eddigi világrészeket tárgyaló tankönyvek kicserélésére is.
A tankönyv megírása közben számos körülményre kellett figyelemmel lennem. A könyv a jelek szerint csak az elkövetkező 1945/46. tanévben lesz használatban, ezért igyekezni kellett, hogy ezen tanév előrelátható rövid tartama alatt is elvégezhető legyen. Az ismeretek mennyiségét tehát a legnagyobb mértékben redukálni kellett. Különös tekintettel voltam arra, hogy nevekkel ne zsúfoljam tele a könyvet, amennyiben az anyag bővebb tárgyalása lehetséges, ez a térképek segítségével és vázlatok készítésével úgyis könnyen eszközölhető. Különösen a pusztán nominális értékű város- és folyónevek közül hagytam el sokat. Mivel az új határok még nincsenek megállapítva, ezért az 1937-es állapotokat használtam fel, ahol azonban már végleges változások mutatkoznak, ezeket is megemlítettem. Az egyes államok területének és lélekszámának adatai természetesen csak összehasonlításra szolgálnak.
Azonban a megtanulható ismereteknek a megrövidítése nem vezethet a földrajztanítás elsőrendű céljának, a földrajzi gondolatnak a háttérbeszorulására. Ezért különösen a tiszta és világos fogalmak megismertetésére voltam tekintettel, ezt a célt szolgálják a könyvben az apróbb betűvel nyomtatott részek, amelyek a bevezetendő új fogalmakat igyekeznek megmagyarázni. Ezenkívül az egész tárgyalás folyamán igyekeztem az egyes földrajzi tényezők közötti kapcsolat ráeszméltetésére is.
A másik tekintetbe jövő körülmény az, hogy a könyv a gazdasági iskolákban is használatba kerül. Ezért a gazdasági élet tárgyalását az anyag nagyfokú redukálása ellenére is kissé részletesebben kellett felvennem.
A csillagászati földrjaz alapelemei a polgári iskola III. osztályának céljait szolgálják. Hasonlóképpen a polgári iskolák magasabb évfolyamainak igényeit elégíti ki Magyarország földrajzának rövid összefoglalása a könyv végén. Ez a rész dr. Láng Sándor munkája.
A képeknél arra voltam tekintettel, hogy lehetőleg táj- és típusképeket vegyek fel a könyvbe, ne pedig csupán illusztráció céljaira alkalmas látképeket. Éppen ezért a képek maguk is megbeszélés tárgyát képezhetik. Sajnos, a papirossal való takarékosság céljából csak kevés képet van módomban közölni.
Az idegen államok tárgyalásánál igyekezettel voltam arra, hogy az egyes nemzetek, különösen a szomszéd népek ismertetése ne vezessen a nemzeti gyűlöletnek fokozására, hanem a nemzetek közti megértés és megbecsülés megerősítésére. Vissza