Vázlat "A Polgári perrendtartás - a Vht. fontosabb rendelkezései" című anyagnak a bírósági fogalmazóképzés keretében történő megbeszéléséhez

Előszó

Részlet a könyvből:
Alapvető elvek
a/ A törvény célja: az, hogy a bírósági eljárásban az igazság alapján biztosítsa a polgárok személyi és vagyoni jogaival, valamint az állam és a jogi személyek vagyoni jogaival kapcsolatos viták elbírálását.
b/ A jóhiszemű eljárás: A felek kötelesek perbeli jogaikat jóhiszeműen gyakorolni, a bíróság ezt hivatalból is köteles biztosítani. Ennek érdekében egyrészt a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására - szükség esetén ismételten is - figyelmezteti a feleket. Másrészt pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból az ügyre vonatkozó olyan tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan, vagy az ügyre tartozó olyan tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz, továbbá a per eldöntése céljából jelentős tényt elhallgatott, illetőleg nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra, végül aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen vagy felhívás ellenére egyáltalán nem tett meg, és ezzel a per befejezését késlelteti. A pénzbírság kiszabása a felek meghallgatása nélkül történhet. Emellett a bíróság azt a felet vagy képviselőt, aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, határnapot, határidőt mulaszt, vagy más módon felesleges költséget okoz, e költség megtérítésén túl, függetlenül a pernyertességtől, pervesztességtől, ugyancsak pénzbírsággal sújthatja. Vissza