Általános kémia

Tartalom

1. Bevezetés 3
1.1 A kémia története (Olvasmány) 3
1.2 A kémia jelentősége napjainkban 5
1.3 A kémia tárgya 6
2. Az anyag tulajdonságai 8
2.1 Az anyag és mozgás. Az anyag részecskeszerkezete 8
2.2 Az anyag és energia megmaradásának törvénye 11
2.3 Az anyagi rendszerek felosztása 13
2.4 A kémiai jelrendszer 17
2.5 Atomtömeg, molekulatömeg 19
2.6 Az anyagmennyiség mértékegysége: a mól 21
2.6.1 Számítások kémiai képletekkel és egyenletekkel 24
3. Az anyag szerkezete 32
3.1 Az atomok szerkezete 32
3.1.1 Az atomokról általában 32
3.1.2 Az elemek Mengyelejev-féle periódusos rendszere 33
3.1.3 Az anyag és az elektromosság kapcsolata 36
3.1.4 Radioaktivitás 37
3.1.5 Elemi részecskék 40
3.1.6 Az atommag 41
3.1.6.1 Izotópia 45
3.1.6.2 Az atomtömeg és az izotópok 46
3.1.7 Az atomok elektronszerkezete 48
3.1.7.1 Az elektronszerkezet kiépülése 57
3.1.8 A periódusos rendszer atomszerkezeti magyarázata 61
3.1.9 Ionok képződése atomokból 67
3.2 A kémiai kötés 73
3.2.1 Ionkötés 74
3.2.2 Kovalens kötés 77
3.2.2.1 Összetett ionok 84
3.2.2.2 Datív kötés 87
3.2.2.3 Komplex vegyületek 88
3.2.3 Átmenet a kötéstípusok között 90
3.2.4 Elektronegativitás 92
3.2.5 A molekulák térbeli felépítése 95
3.2.5.1 A többszörös kovalens kötés térbeli helyzete 98
3.2.6 A molekulák polaritása 100
3.2.7 Gyökök 102
4. A halmazok szerkezete 104
4.1 Az anyagi halmazok 104
4.2 A gázhalmazállapot 105
4.3 A folyadék-halmazállapot 111
4.3.1 A hidrogénkötés 112
4.3.2 Párolgás, kondenzálás 113
4.4 A szilárd halmazállapot 116
4.4.1 Az ionrács 118
4.4.2 Az atomrács 120
4.4.3 A fémrács 121
4.4.4 A molekularács 123
4.4.5 Allotrópia 123
4.4.6 Olvadás, kristályosodás, szublimálás 125
4.5 Oldatok 129
4.5.1 Az oldatok koncentrációja 129
4.5.2 Az oldódás 135
4.5.3 Másodlagos kémiai kötőerők az oldódási folyamatban 138
4.5.4 Elektrolitos disszociáció 141
4.5.5 A híg oldatok tulajdonságai 143
4.5.6 Folyadékelegyek 144
4.6 A testek felületén működő kölcsönhatások 146
4.7 A kolloid állapot 149
4.7.1 Kolloid oldatok 150
4.8 Diszperz rendszerek 152
5. Kémiai átalakulások 154
5.1 A kémiai átalakulásokról általában 154
5.2 A kémiai reakciók hőhatásai 154
5.2.1 Képződéshő 157
5.2.2 Hess tétele 157
5.3 A kémiai reakciók sebessége 160
5.3.1 Katalízis 165
5.4 A kémiai egyensúly 169
5.4.1 A kémiai egyensúly kialakulása 169
5.4.2 A kémiai egyensúly befolyásolása 172
5.4.3 A víz disszociációs egyensúlya 175
5.4.4 Savak és bázisok vizes oldatban 177
5.5 A kémiai reakciók típusai 179
5.5.1 Elektronátmenet nélküli reakciók 179
5.5.1.1 Ionreakciók vizes oldatban 179
5.5.1.2 Komplex vegyületek keletkezése 182
5:5.1.3 A sav-bázis fogalom kiterjesztése. Sav-bázis reakciók általánosabb értelmezése 182
5.5.1.4.1 Hidrolízis 187
5.5.1.4.2 Bázisanhidridek, savanhidridek 188
5.5.1.4.3 A Lewis-féle sav-bázis elmélet 189
5.5.2 Elektronátmenettel járó reakciók. Redoxifolyamatok 191
5.5.2.1 Az oxidációs szám 194
5.6 A kémiai átalakulások és az elektromos energia kapcsolata 198
5.6.1 Az elektromos vezetés 198
5.6.2 Az elektrolízis 200
5.7 A kémiai energia átalakulása elektromos energiává. Galvánelemek 203
5.7.1 Az elektródpotenciál. A fémek normálpotenciáltáblázata 205
5.7.2 Az elektródpotenciálok és az elektronegativitási értékek 207

Témakörök