kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Németh József Könyvkereskedése |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 250 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Második kiadás. Írta: Dr. Gróh Gyula a chemia nyilv. r. tanára az állatorvosi főiskolán. Nyomatott Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában, Esztergom. |
Előszó | |
Bevezetés; a chemia és physika feladata | 1 |
Physikai alapfogalmak | |
Egyszerű és összetett testek | 2 |
Gáztörvények | 2 |
A gázok nornál térfogata | 5 |
A kinetikai gázelmélet | 5 |
Eltérések a gáztörvényektől | 7 |
Az osmosisos nyomás | 8 |
Az oldatok kinetikai elmélete | 10 |
Feladatok (1-5) | 11 |
A chemiai összetétel és a chemiai átalakulások törvényei | |
A chemiai összetétel három alaptörvénye | |
Az állandó súlyviszonyok törvénye (Proust törvénye) | 12 |
A többszörös súlyviszonyok törvénye (Dalton törvényei) | 12 |
A vegyülő gázok térfogati törvénye (Gay-Lussac törfénye) | 13 |
Atom- és molekula-elmélet | |
Az atomok és molekulák | 14 |
Az atomok és molekulák méretei | 15 |
Az állandó és sokszoros súlyviszonyok törvénye az atomelmélet megvilágításában | 15 |
Avogadro tétele; a molekulasúly meghatározása | |
Avogadro tétele | 17 |
A gáz- és gőzalakú testek molekulasúlyának meghatározása | 20 |
A gázok (gőzök) grammolekulatérfogata | 21 |
Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása az osmosisos nyomás alapján (van't Hoff törvénye) | 22 |
Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása a fagyáspontcsökkenés, forráspontemelkedés és tensiocsökkenés alapján (Raoult és van't Hoff törvénye) | 23 |
A folyékony halmazállapotú testek molekulasúlyának meghatározása (Eötvös törvénye) | 25 |
Feladatok (6-13) | 25 |
Az atomsúly meghatározása | |
Az elemek atomsúlyának meghatározása vegyületeik molekulasúlya és azok összetétele alapján | 26 |
Az atomhő törvénye (Dulong-Petit törvénye) | 29 |
Az isomorphia törvénye (Mitscherlich törvénye) | 30 |
A molekula szerkezete | |
A vegyületek tapasztalati (empirikus) képlete | 31 |
A tapasztalati képletekből leolvasható adatok | 33 |
Az atomok vegyértéke | 33 |
Az atomok kapcsolódása; szerkezeti képletek | 34 |
Az elemi és összetett gyökök | 36 |
A gyökök egyenértéksúlya | 38 |
A gyökök jelleme | 39 |
Feladatok (14-21) | 41 |
A chemiai átalakulások | |
A chemiai átalakulások oka | 42 |
A chemiai egyenletek | 42 |
A chemiai átalakulások fajai | 44 |
Az oxydatio és reductio | 46 |
A vegyületek egyenértéksúlya | 47 |
Normal oldatok | 49 |
Feladatok (22-31) | 49 |
Az elemek beosztása | |
Az elemek periodusos rendszere (Mendelejeff rendszere) | 51 |
A periodusos rendszerből leolvasható törvényszerűségek | 52 |
A periodusos rendszer fogyatékosságai | 55 |
A periodusos rendszer jelentősége | 55 |
A vegyületek beosztása és elnevezése | |
Savak | 56 |
Bázisok | 57 |
Kettős jellemű vegyületek | 58 |
Sók | 58 |
Thiosavak, thiobázisok és thiosók | 59 |
Savak, bázisok és sók egymásra gyakorolt hatásáról | 60 |
A vegyületek elnevezése | 62 |
Thermochemia | |
A thermochemia feladata; a hőegységek | 67 |
A külső munka | 68 |
Thermochemiai számszerű adatok | 69 |
A thermochemia főtétele (G. H. Hess tétele) | 75 |
Chemiai átalakulások reactióhőjének kiszámítása a szereplő vegyületek képződési hőiből | 76 |
A vegyületek képződési hőjének kiszámítása a reactióhőből | 77 |
A thermochemiai adatok physiologiai és technikai jelentősége | 78 |
Feladatok (32-37) | 79 |
Elektrochemia | |
Az elektrolytos dissociatio | |
Bevezetés | 80 |
Az elektrolytos dissociatio elmélete (Arrhenius elmélete) | 82 |
Az elektrolytos dissociatio foka | 85 |
Feladatok (38-40) | 87 |
Az elektrolysis | |
Az elektrolysisnél történő másodlagos folyamatok | 88 |
Az elektrolysis mennyiségi törvényei (Faraday törvényei) | 89 |
Az ionok elektromos töltésének viszonylagos nagysága | 91 |
Az ionok vándorlásának sebessége az elektrolysis alatt | 92 |
Feladatok (41-45) | 94 |
Elektrolytoldatok elektromos vezetőképessége | |
Az elektrolytoldatok specifikus vezetőképessége | 94 |
Az elektrolytoldatok aequivalens vezetőképessége | 95 |
Az oldatok aequivalens vezetőképességének értelmezése | 97 |
Az aequivalens vezetőképesség és az elektrolytos dissociatio foka közti összefüggés | 99 |
Többértékű savak dissociatiója | 101 |
Feladatok (46-47) | 101 |
Galván elemek | |
A fémek viselkedése saját ionjaikat tartalmazó oldatokkal szemben | 102 |
Az elemek absolut potentiálja | 104 |
A galván elemek | 105 |
A gyakorlatban áramfejlesztésre használt galván elemek | 108 |
Concentratiós elemek | 111 |
Az elektromos polarisatio | 113 |
Az akkumlatorok | 114 |
Diffusióspotential | 115 |
Feladatok (48-53) | 115 |
A chemiai jelenségek elektrochemiai értelmezése | |
Az ionreactiók | 117 |
Kettős-sók és complex-sók | 119 |
A savak és bázisok definitiója; a savak és bázisok erőssége | 112 |
A gyökök positiv, illetőleg negativ jellemének erőssége s az általuk alkotott bázisok és savak erőssége | 123 |
Az elemek positiv, illetőleg negativ jellemének erőssége s az elemek absolut potentiálja | 124 |
Az absolut-potential-táblázatból levonható egyéb következtetése | 125 |
Az oxydatio és reductio fogalmának kiterjesztése | 126 |
A nem-vizes oldatok elektrochemiája | 128 |
Feladatok (54-58) | 128 |
Chemiai mechanika | |
Physikai rendszerek | |
Gázhalmazállapotú rendszerek; a gázok diffusiója | 129 |
Egynemű folyadékok egyensúlya saját gőzükkel | 131 |
Folyadékelegyek egyensúlya saját gőzükkel | 131 |
A kritikus állapot | 132 |
Az egynemű folyadékok forrása és destillálása | 133 |
Folyadékelegyek forrása és destillálása | 133 |
Az egynemű kristályos testek olvadása és megfagyása | 134 |
Az amorph testek és a szilárd anyagokból álló keverékek olvadása | 136 |
Egyugyanazon szilárd test allotrop módosulatainak egyensúlya | 137 |
A szilárd testek egyensúlya saját gőzükkel; a sublimálás | 137 |
Gázok oldódása (absorptiója) folyadékokban | 138 |
Folyadékok oldódása folyadékokban | 139 |
Szilárd testek oldódása folyadékokban | 140 |
Oldott anyagok diffusiója; a dialysis | 143 |
Oldott anyagok megoszlása nem elegyedő oldószerek közt | 144 |
Gázok adsorptiója szilárd felületeken | 145 |
Oldott anyagok adsorptiója szilárd felületeken | 147 |
Feladatok (59-69) | 148 |
A chemiai reactiók sebessége | |
A chemiai reactiók időbeli lefolyásának elmélete | 149 |
Egynéhány reactio sebességéről | 152 |
A hőmérséklet befolyása a reactiosebességre | 156 |
Katalysis | 156 |
Enzymek, fermentumok, erjesztők | 158 |
A katalysatorok működésének elmélete | 159 |
Feladatok (70-73) | 160 |
Chemiai egyensúlyok | |
Megfordítható chemiai átalakulások | 160 |
A megfordítható reactiók elmélete | 162 |
A tömeghatás törvényének levezetése | 162 |
Az egyensúlyra vezető reactiók teljessé tétele | 164 |
A tömeghatás törvényének alkalmazásáról általában; homogen és heterogen rendszerek | 166 |
Az ammoniumchlorid dissociatiója | 167 |
Elektrolytok dissociatiós egyensúlya homogen rendszerben | 168 |
Elektrolytok dissociatiós egyensúlya heterogen rendszerben | 169 |
Sók és savak oldatainak egyensúlya; a savak reacitóképessége (erőssége) | 171 |
Sók és bázisok oldatainak egyensúlya; a bázisok reacitóképessége (erőssége) | 172 |
A savak és bázisok felismerésére használt indicatorok működése | 173 |
A sók hydrolysise | 175 |
Feladatok (74-93) | 178 |
A kolloid állapot | |
Az emulsiók, suspensiók és a "valódi oldatok" | 19 |
A kolloid állapot definitiója | 181 |
A kolloid rendszerek beosztása | 183 |
A reversibilis és irreversibilis kolloidok | 184 |
A kolloid oldatok előállítása | 184 |
A kolloid oldatok fontosabb sajátságai | 186 |
A kocsonyák (gelek) | 191 |
Feladatok (94-97) | 191 |
Photochemia | |
Bevezetés és beosztás | 192 |
Fényelnyeléssel járó chemiai reactiók | |
A fény chemiai hatásának alaptörvényei | 192 |
A photochemiai reacitók fajai | 192 |
Fénytermeléssel egybekötött reactiók | 192 |
Radioactivitas | |
Bevezetés | 194 |
A sugárzás fajai | 195 |
A sugárzás physikai hatásai | 196 |
A sugárzás chemiai hatásai | 199 |
A radioactivitas elmélete; az atomok szerkezete | 200 |
A radioactiv elemek átalakulásának sebessége | 201 |
A radioactiv elemek csoportjainak áttekintése | 202 |
A radioelemek chemiai sajátságai | 205 |
Függelék - A chemiai laboratóriumban leggyakrabban alkalmazott physikai műveletek és mérések | |
Súly-, térfogat- és fajsúly- (sűrűség-)mérés | |
Súlymérés | 207 |
Folyadékok térfogatának mérése | 208 |
Gázok térfogatának mérése | 209 |
A fajsúly (sűrűség) definitiója | 209 |
Folyadékok fajsúlyának (sűrűségének) meghatározása | 210 |
Gázok sűrűségéenek meghatározása | 211 |
Gőzők sűrűségének meghatározása | 211 |
Hőmérsékletmérés (Fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés mérése) | |
Hőmérők | 214 |
A fagyáspont meghatározása | 216 |
Az oldatok fagyáspontcsökkenésének meghatározása | 217 |
Az olvadáspont meghatározása | 217 |
A forráspont meghatározása | 218 |
Oldatok forráspontemelkedésének meghatározása | 218 |
Calorimetriás mérések | |
A Nernst-féle calorimeter | 219 |
A Berthelot-féle calorimeter | 220 |
Elektromos mérések | |
Bevezetés; elektromos egységek | 221 |
Az elektromos mennyiség mérése | 222 |
Az elektromos ellenállás mérése | 223 |
A specifikus ellenállás és specifikus vezetőképesség | 225 |
A potentialkülönbség (feszültség, elektromotoros erő) mérése | 225 |
Optikai vizsgálatok | |
Spektrolanalysis | |
Az optikai forgatóképesség meghatározása | |
Az anyagok tisztítására és elkülönítésére szolgáló műveletek | |
Szűrés és ultraszűrés | 235 |
Átkristályosítás | 236 |
Destillálás | 237 |
Sublimálás | 239 |
Dialysálás | 239 |
Kirázás | 239 |
Gázfejlesztés | 240 |
A gázok tisztítása | 242 |
Feladatok megoldása | 243 |
Betűrendes tárgymutató | 247 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.