1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Biztonságvédelmi kézikönyv

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szolgáltatott biztonságvédelem újjászületésének tizedik évfordulóján aligha lehetett volna stílusosabb ajándékkal előrukkolni, mint egy igényes alapossággal készített kézikönyv, amely tucatnyi... Tovább

Előszó

A szolgáltatott biztonságvédelem újjászületésének tizedik évfordulóján aligha lehetett volna stílusosabb ajándékkal előrukkolni, mint egy igényes alapossággal készített kézikönyv, amely tucatnyi nagy tudású és tapasztalt szaktekintély ismereteit summázza. S talán a műnek ez az erénye egyúttal az Achilles-sarka is. A figyelmes olvasónak bizonyára feltűnik majd a szerzők sítusában mutatkozó különbség csakúgy, mint néhány elméleti vagy gyakorlati probléma megítélésében közöttük fellelhető véleményeltérés. Mégsem volna helyes emiatt túl szigorú kritikával illetni az ügyet felkaroló kiadót, vagy a "társtettes" szerzői kollektívát. Hiszen olyan szakterület ismeretanyagának esszenciája sűrűsödött a Biztonságvédelmi kézikönyvbe, amelynek még nagyon szűk a hazai szakirodalma, kiforratlan a jogi környezete é formálódóban van a gyakorlata. Aligha lenne tehát hiteles egy olyan mű, amely a teljes egyetértés látszatát keltené, eltakarva azokat a vitapontokat, amelyek a testőrök, vagyonőrök, biztonságtechnikusok, magánnyomozók tevékenységével összefüggésben a jogalkotók és a szabályozottak között jelen vannak, de a szabályozott szakmákat folytatók egymás közötti viszonyában is léteznek. Vissza

Fülszöveg

A szakkönyvek, biztonságvédelmi szakkönyvek piacán egyedülálló összeállításban megjelenő kiadvány széles olvasói kör érdeklődésének kielégítésére alkalmas, hiszen hasznos segítője lehet egyrészt a biztonságvédelmi szolgáltatóknak és megbízóiknak, másrészt a bemutatott szakma iránt érdeklődő potenciális munkaerőnek és bármilyen célból a kulisszák mögé tekinteni kívánóknak. Hiszen olyan területeket dolgoz fel, mint a személy- és vagyonvédelem, rendezvénybiztosítás, objektumvédelem, magánnyomozás, lehallgatás és lehallgatás elleni védelem stb.
A biztonságvédelem egyes szakterületeit feldolgozó kézikönyv elméleti és gyakorlati megközelítésben olyan témákat is érint, amelyek bemutatása a nagyközönség számára mindezidáig nem történt meg (pl. titkosszolgálati eszközök ismertetése), illetve amelyek a NATO-tagsághoz kapcsolódóan érdeklődésre tarthatnak számot (a NATO titokvédelmi szabályok).

Tartalom

Rövidítések jegyzéke 15
A szerkesztő előszava 17
1. A személy- és vagyonvédelem elméleti és jogi alapkérdései 19
1.1. Bevezetés 19
1.2. Az egyenlő védelem 20
1.3. A személy- és vagyonvédelem tárgya és fogalma 25
1.3.1. A személyvédelem tárgya 25
1.3.2. A személyvédelem fogalma 26
1.3.3. A vagyonvédelem tárgya 27
1.3.4. A vagyonvédelem fogalma 27
1.3.5. A személy-és vagyonvédelem összefüggései 28
1.4. A védelem alanya és a védelmi tevékenység 28
1.5. Védelmi eszközök alkalmazása 29
1.6. Más személyek igénybevétele a védelmi tevékenység
megvalósítására 30
1.7. A tevékenységet meghatározó szabályok 32
1.7.1. Jogszabályok 32
1.7.1.1. Minden személyre és szervezetre vonatkozó
jogszabályok 32
1.7.1.2. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó
személyekre és szervezetekre vonatkozó jogszabályok 32
1.7.2. Polgári jogi szerződésbe foglalt szabályok 33
1.7.3. A védelmi tevékenység ellátására kötött munkaszerződésben
foglalt szabályok 34
1.7.4. A biztosítási szerződés szabályai 35
1.7.4.1. A védelem alanya által kötött biztosítási szerződés 35
1.7.4.2. A védelmi vállalkozó által kötött biztosítási szerződés 35
1.7.5. A szakmai szabályok előírásai 36
1.8. A személy-és vagyonőr jogállása 36
1.9. A tulajdonos saját alkalmazásában álló személy- és vagyonőr
jogállása 37
1.10. A szabadidős rendőr mint személy- és vagyonőr jogállása 37
1.11. A vagyonvédelem általános elméleti és gazdasági kérdései 39
1.11.1. A biztonsági rendszer ára 45
1.12. A védett vagyon veszélyeztetettsége mértékének meghatározása
és szerepe a védelem megszervezésében 46
2. A rendkívüli események és kezelésük 51
2.1. A rendkívüli esemény fogalma 51
2.2. A rendkívüli események csoportosítása 52
2.2.1. A tevékenység szervezésével, illetve végzésével
kapcsolatban bekövetkezett rendkívüli események 52
2.2.2. A megbízó részére végzett tevékenység során előforduló
rendkívüli események 52
2.2.3. Olyan események, amelyek szükséghelyzetet vagy jogos
védelmi helyzetet idézhetnek elő 53
2.2.4. A szükséghelyzetet előidéző rendkívüli események 53
2.2.4.1. A szükséghelyzet elhárítása során okozott károk
megtérítése 55
2.2.4.2. Jogos védelmi helyzetet előidéző rendkívüli események 55
2.2.5. A szükséghelyzet és a jogos védelem közös szabályai 56
2.3. Intézkedés a rendkívüli események elhárítására 59
2.3.1. Megelőző intézkedések 60
2.3.2. Elhárító intézkedések 62
2.4. A személy- és vagyonőr részére biztosított támadáselhárító eszközök
alkalmazása 63
2.5. Rendkívüli események az elektronikai védelem területén 65
2.5.1. Az elektronikai behatolásjelző rendszer felépítése 65
2.5.1.1. Érzékelők 65
2.5.1.2. Feldolgozóközpontok 65
2.5.1.3. Kezelők 66
2.5.1.4. Kábelezés 66
2.5.2. Összefoglalás 66
3* Vagyonvédelem és kockázatkezelés 67
3.1. A vagyonvédelem helye, szerepe a kockázatkezelésben 67
3.2. A vagyonvédelem helye és szerepe a vállalkozási tevékenységben 69
3.3. A kockázatkezelés és a vagyonvédelem egyes összefüggései 72
3.4. A kockázatkezelési tevékenységek néhány fontosabb alapeleme,
összefüggése 75
3.5. Néhány gondolat a humán eredetű kockázatokhoz 76
3.6. A humán tényező szerepének néhány jellemzője a
vagyonvédelemben 78
4. Károkozás, felelősség, biztosítás 81
4.1. A kártérítési felelősség 81
4.2. A kártérítés általános szabályai 81
4.3. Az okozott kár 83
4.4. Az okozati összefüggés 84
4.5. A bizonyítási teher 84
4.6. A keletkezett kárért való felelősség 84
4.6.1. A vállalkozó felelőssége a megrendelőt ért károkért 85
4.6.2. A vállalkozó felelőssége a szerződés teljesítéséhez általa
igénybe vett személyekért 87
4.6.3. A szerződés teljesítése során harmadik személyeknek okozott
kárért való felelősség 87
4.6.3.1. A vállalkozó felelőssége a harmadik személynek
okozott kárért 87
4.6.3.2. Felelősség a megbízási szerződések alapján végzett
tevékenység során okozott kárért 88
4.7. A kár megtérítése és a biztosítás 89
4.8. A biztosítás 89
4.8.1. A biztosítás jogi keretei 90
4.8.2. Biztosítható kockázatok, kockázati körök 91
4.8.3. A biztosítások egyes általános jellemzői 92
4.8.3.1. Személybiztosítások 92
4.8.3.2. A vagyonbiztosítások egyes jellegzetességei 93
4.8.4. Megjegyzések a biztosításokkal kapcsolatban 94
5. Személyi feltételek a személy- és vagyonvédelemben,
magánnyomozásban 95
5.1. Erkölcsi megbízhatóság 95
5.2. Egészségügyi alkalmasság 96
5.3. Oktatás, képzés 96
5.4. Képzési típusok 97
5.4.1. A jogszabályban előírt szakképzés 97
5.4.2. Általános belső képzés, továbbképzés 98
5.4.3. Vezetőképzés 98
5.5. Személyi menedzsment 98
5.6. A lojalitás kialakítása és az ösztönzés 100
5.7. Fegyelmi intézkedések
6. Polgári jogi szerződések a személy- és vagyonvédelemben,
magánnyomozásban 103
6.1. Bevezetés 103
6.2. Cégalapítás 103
6.2.1. Egyéni vállalkozás 103
6.2.2. Társas vállalkozás 104
6.2.3. Cégnév 104
6.2.4. A cég tevékenysége 105
6.2.5. A cégjegyzés fogalma és módja 106
6.3. Szerződéskötés 106
6.3.1. A Vvtv. szerződéskötési előírásai 106
6.3.2. A vállalkozási szerződés 107
6.3.3. Fővállalkozás 109
6.3.4. A megbízási szerződés 109
6.3.5. Fuvarozási szerződés 112
7. A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi,
valamint a magánnyomozói tevékenység engedélyezése 115
7.1. Rövid történeti áttekintés 115
7.2. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenységi engedély 116
7.2.1. Az engedélykiadása 116
7.2.2. Fegyveres vagyonvédelmi tevékenység engedélyezése 121
7.2.3. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenységi engedély visszavonása 122
7.3. A személy- és vagyonőri, a magánnyomozói és a biztonságtechnikai
tervező-szerelő igazolvány, valamint ezek ideiglenes változata 124
7.3.1. Az igazolványok kiadása 124
7.3.2. Az ideiglenes igazolvány 126
7.3.3. Igazolvány (ideiglenes igazolvány) bevonása, elvétele,
visszavonása 126
7.3.4. Statisztikai adatok 128
7.4. Jogorvoslati lehetőségek 128
7.5. Nyilvántartási feladatok 128
7.6. Ellenőrzési feladatok 128
7.7. Eljárás a jogszabályok megsértése esetén 129
7.7.1. Felügyeleti bírság 129
7.7.2. Szabálysértési bírság 130
7.7.3. Egyéb jogkövetkezmények 13 j
8. A szakmai kamara 133
8.1. Előzmények 133
8.2. A szakmai kamara 134
8.3. A szakmai kamara elhatárolása az egyéb szervezetektől 135
8.3.1. A kamara mint köztestület és államigazgatási szerv 135
8.3.2. A kamara mint köztestület és az egyesület 135
8.3.3. Szakmai kamara és gazdasági kamara 136
8.3.3.1. Szakmai kamarák és a Személy-, Vagyonvédelmi
és Magánnyomozói Szakmai Kamara 137
8.4. Az általános érdekképviselet 138
8.5. A szakmai kamara szervezete és működése 138
9. Személyvédelem 141
9.1. A személyőrök elméleti és gyakorlati felkészítése 141
9.2. A személyőr jogi helyzete 143
9.3. A protokoll szerepe a személyvédelemben 144
9.4. A személy védelemben részt vevő személyek 144
9.5. A védett személyt fenyegető veszélyek 145
9.6. A személyvédelmi intézkedések 147
9.7. A gépkocsioszlop 148
9.8. A biztosítók általános protokollja 148
10. Rendezvénybiztosítás 151
10.1. A rendezvénybiztosítók vezetőjének feladatai 152
10.2. A rendezvény helyszíne 154
10.3. Az akadályok szerepe 154
10.4. A védelmi körök 155
11. Objektumvédelem 159
11.1. Az objektumvédelem módszerei 159
11.2. A kerítésvédelem 160
11.2.1. Pontőrzés 161
11.2.2. Járőrözés 162
11.2.3. Vegyes őrzési rendszer 164
11.3. Az objektum ki- és bejáratainak vagyonvédelme 164
11.3.1. A személyforgalom szabályozása 165
11.3.2. A járműforgalom szabályozása 166
11.4. Az objektum mélységi védelme 167
11.5. Az objektumvédelem komplexitása 168
11.6. A szolgálatszervezés elvei 169
11.7. A szolgálati utasítások 171
11.8. A szolgálati napló 172
11.9. Az ellenőrzések 173
12. Mechanikai védelem 175
12.1. A mechanikai védelem funkciója 175
12.2. A mechanikai akadályok 176
12.2.1. Kerítések 176
12.2.2. Héjvédelem 176
12.2.3. Ajtók 176
12.2.4. Zárak 178
12.2.5. Zárrendszerek 178
12.2.5.1. Központi zárrendszer 178
12.2.5.2. Főkulcsos rendszerek 179
12.2.5.3. Vezérkulcsos rendszer 179
12.2.6. Rácsok 181
12.2.7. Biztonsági fóliák 181
12.2.8. Értéktárolók 182
12.2.9. Páncélszekrény 182
12.2.10. A trezorhelyiség 182
13. Elektronikai védelem, távfelügyelet 183
13.1. Az elektronikai védelem fogalmi megközelítése 183
13.1.1. A MABISZ előírásai a teljes körű elektronikus jelzőrendszer
esetére 183
13.1.2. Az elektronikai védelemben használt fő fogalmak 184
13.1.2.1. Kültéri védelem 184
13.1.2.2. Beltéri védelem 184
13.1.2.3. Távfelügyelet 184
13.2. Az elektronikai védelem fő tervezési szempontjai 184
13.2.1. A védendő objektum veszélyeztetettsége 185
13.2.1.1. Külső környezet 185
13.2.1.2. A védendő objektum felépítése 185
13.2.1.3. A szokásos időjárási viszonyok 185
13.2.2. A védendő objektum funkciói és használatának módja 185
13.2.3. Az objektumban védendő érték nagysága 186
13.3. Elektronikai védelmi rendszerek fő megvalósítási formái 186
13.3.1. Az elektronikus behatolásjelző-rendszerek 186
13.3.1.1. A központok 186
13.3.1.2. Az érzékelők 187
13.3.2. A videós megfigyelőrendszerek 187
13.3.3. A tűzjelző- és oltórendszerek 187
13.3.4. A beléptetőrendszerek 188
13.4. Integrált biztonsági rendszer mint a biztonság felső foka 189
13.5. Az elektronikai védelem és az informatikai védelem kapcsolata 190
13.6. Távfelügyeleti rendszerek 191
13.6.1. A távfelügyeleti rendszerek alaptípusai az átviteli út
szempontjából 192
13.6.1.1. Kapcsolt telefonvonalon történő átvitel 192
13.6.1.2. Rádiós átvitel 192
13.6.1.3. Kábeltelevízió-hálózaton történő átvitel 192
13.6.1.4. Sávfeletti átvitel a telefonhálózaton 192
13.6.1.5. Számítógép-hálózaton történő jelzésátvitel 192
13.6.1.6. Kombinált átviteli megoldások 193
13.7. A távfelügyeleti rendszerek működése, kapcsolat az élőerős
védelemmel 193
14. Pénz-és értékszállítás 195
14.1. Fogalmak 195
14.2. A pénz- és értékszállítás, valamint a szállítmánykísérés jellemzői,
különbségei 197
14.2.1. Különbségek a szerződéstípusok terén 197
14.2.2. Különbségek a szállítmányért való felelősség terén 198
14.2.3. Különbségek a harmadik személyeknek okozott kárért való
felelősség terén 199
14.2.4. Különbségek a biztosítás területén 200
14.3. A pénz- és értékszállítási, szállítmány kísérési tevékenység végzésének
feltételei 201
14.3.1. Jogszabályi feltételek 201
14.3.2. Szakmai feltételek 202
14.4. A pénz- és értékszállítás, szállítmánykísérés szakaszai, gyakorlati
végrehajtása 203
14.4.1. Felkészülés a napi feladatok ellátására 203
14.4.2. Indulás, érkezés 204
14.4.3. Haladás a közúton 205
14.4.4. Rakodás 205
14.4.5. A pénz vagy érték átadása, átvétele 206
14.4.6. A tevékenység befejezése 209
14.5. Kiemelt rendkívüli események a pénz- és értékszállítás, illetve
a szállítmánykísérés során 209
14.5.1. A szállítás jogtalan akadályozása, biztonságának
veszélyeztetése 209
14.5.2. A szállítójármű műszaki hibája 210
14.5.3. Közlekedési baleset 210
14.5.4. Segítségnyújtás 211
14.5.5. Támadás az értékszállító gépkocsiból kiszállt személy ellen 211
14.5.6. Támadás az értékszállító jármű ellen 212
14.5.7. Rendőri igazoltatás 213
15. Magánnyomozás 215
15.1. Előzmények 215
15.2. A nyomozás fogalma 216
15.2.1. A nyomozás fogalma a büntető eljárásjogban 216
15.2.2. A nyomozás fogalma az Rtv.-ben 217
15.2.3. A nyomozás fogalma a köznapi szóhasználatban 217
15.3. A magánnyomozási tevékenység jellege 218
15.4. A magánnyomozás jogi korlátai 219
15.5. A magánnyomozó titoktartási kötelezettsége 221
15.6. Titoktartási kötelezettség a hatósági eljárásban 222
15.7. A magánnyomozás gyakorlata 223
15.8. A magánnyomozás fő területei 228
15.9. A magánnyomozó eszköztára 230
15.10. Külhoni kitekintés 231
16. Információvédelem 235
16.1. Az adat és az információ 235
16.2. Az információvédelem alapjai 236
16.2.1. Néhány alapfogalom 236
16.2.2. Információvédelmi intézkedések 236
16.2.2.1. Objektumvédelem 237
16.2.2.2. Rezsimszabályok 238
16.2.2.3. Az élő erő 238
16.2.2.4. A bizalmi személyek ellenőrzése 239
16.2.2.5. A vezetői felelősség 239
16.2.2.6. A biztonsági stratégia adatvédelmi fejezete 240
16.3. Az információs biztonság mint versenytényező 240
16.4. Az ipari kémkedés 241
16.4.1. Az ipari kémkedés eszközei és módszerei 241
16.4.2. Az ipari kémtevékenység súlypontjai 242
17. Titok és titoktartás 245
17.1. A titok fogalma 245
17.2. A titok jogvédelme 245
17.3. Titokfajták a magyar jogban 246
17.3.1. Az állam- és szolgálati titok 246
17.3.2. Az üzleti titok 246
17.3.3. További titokfajták 248
17.3.4. A magánnyomozó titoktartási kötelezettsége 251
17.3.5. A személyes és a különleges adat 252
18. A titokvédelem NATO-normái 253
18.1. A NATO-biztonságot szolgáló jogalkotásunk 254
18.2. Biztonsági alapkövetelmények a NATO-ban 254
18.3. „Need to know" 256
18.4. Fenyegető tényezők 256
18.5. A védelmi biztonság elemei 257
18.5.1. Az informatikai védelem 257
18.6. Fenyegetettség és sebezhetőség 258
18.7. NATO biztonsági irányelvek és útmutatások 259
18.8. Az internethez való csatlakozás 259
18.9. Biztonsági elemek 259
18.9.1. Személyi biztonság 261
18.9.2. Fizikai biztonság 263
18.9.3. A területi elv 263
18.9.4. A biztonsági területek 263
18.9.5. A ki-és belépés ellenőrzése 264
18.9.6. Az őrök 265
18.9.7. A biztonsági tárolóeszközök (konténerek) és a megerősített
szobák 265
18.9.8. A kulcsok és a zárkombinációk ellenőrzése 266
18.9.9. A behatolásjelző készülékek 266
18.9.10. A rálátás és a lehallgatás elleni védelem 266
18.9.11. A technikailag biztonságos területek 267
18.9.12. Az irodákban használt berendezések bevizsgálása 267
18.9.13. Dokumentumbiztonság 268
18.9.14. Az elektronikus információvédelem 268
18.9.15. Az INFOSEC helye a NATO biztonsági rendszerében 269
18.9.16. Az INFOSEC hazai szervezetrendszere 270
18.10. Iparbiztonság 271
19. Lehallgatás és lehallgatás elleni védelem 273
19.1. Vezeték nélküli lehallgató eszközök 273
19.1.1. Puskamikrofonok 274
19.1.2. Az optikai lézersugár 275
19.1.3. Hordozható rádiófrekvenciás eszközök 276
19.1.4. Passzív lehallgatórendszerek 279
19.1.5. Távkapcsolt és indított rendszerek 279
19.1.6. Hordozható rádió adó-vevő készülék 281
19.1.7. Hordozható szobalehallgató készülék 281
19.1.8. A telefon mikrofonosítása 282
19.1.9. Kontakt vagy tüskés mikrofon 282
19.1.10. Sztetoszkópkontakt 283
19.2. Hangrögzítő eszközök 284
19.2.1. Telefonlehallgatás 286
19.2.2. Miniatűr telefonvonal-adókészülékek 286
19.2.3. A parazita telefonvonali adókészülékek 286
19.2.4. A telefonvonalba behelyezhető adókészülék 286
19.2.5. Az elektromos hálózat parazitái 287
19.3. A gépkocsiban elhangzott beszédet továbbító és a követést
elősegítő adókészülékek 287
19.4. Foto- és videotechnikai eszközök 290
19.5. Hagyományos lehallgatóeszközök elleni védelem 294
19.5.1. A vezetékes jelátvitelen alapuló információszerző eszközök
elleni védelem 294
19.5.2. A rádiófrekvenciás jelátvitelen alapuló információszerző
eszközök elleni védelem 297
19.6. A számítógépes rendszert támadók elleni védelem 299
Irodalomjegyzék 305
Tárgymutató 307
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem