A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés az atomelméletbe/A relativitás elmélete/Atommagfizika

A Mérnöki Továbbképző Intézet 1945. évi tanfolyamainak anyaga/A Mérnöki Továbbképző Intézet 1947. évi tanfolyamainak anyaga/A Mérnöki Továbbképző Intézet 1945. évi tanfolyamainak anyaga

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 258 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 3 mű egy könyvben. Első és harmadik mű fekete-fehér ábrákkal, képekkel illusztrált. "Bevezetés az atomelméletbe", "A relativitás elmélete" a Mérnöki Továbbképző Intézet kiadása (1947), Egyetemi Nyomda nyomása, Budapest. "Atommagfizika" a Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai sorozat 71. füzete, kiadási év: 1946. Nyomtatta az Egyetemi Nyomda, Budapest.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tágabb értelemben vett atomelmélet visszanyúlik a görögökre, akiknél azonban, minthogy nem támaszkodott kísérleti megfigyelésekre és eredményekre, spekulatív jelleget öltött, úgyhogy ennek ma már... Tovább

Előszó

A tágabb értelemben vett atomelmélet visszanyúlik a görögökre, akiknél azonban, minthogy nem támaszkodott kísérleti megfigyelésekre és eredményekre, spekulatív jelleget öltött, úgyhogy ennek ma már csak történeti jelentősége van. Csak az újkorban, a XVII. század végén, a természettudományok nagy fellendülésének idején kezdett kialakulni a szűkebb értelemben vett atomelmélet, amelynek segítségével egyes természeti törvényszerűségeket sikerült megmagyarázni. Az első nagyobb eredmény a gáztörvények értelmezése volt a korpuszkuláris felfogás alapján. A korpuszkuláris felfogást más területre is átvitték, így pl. Cauchy a rugalmas testek tulajdonságait ennek alapján próbálta megmagyarázni. Az elmélet egyik legnagyobb támaszát Dalton törvénye szolgáltatta, amely szerint az elemek csak meghatározott tömegarányokban alkothatnak vegyületeket. Nagy lendületet kapott az elmélet a mult század végén az elektron felfedezésével és A. H. Lorentz elektronelméletével, amely a testeknek elektromágneses szempontból való viselkedését a bennük mozgó töltésekre vezeti vissza.
A legutóbbi fél évszázad alatt az elmélet fejlődése rendkívül gyorsan haladt, egymást követték a felfedezések, egyrészt kísérleti eredmények, másrészt termékeny elméletek. 1900-ban Planck a fekete test sugárzására vonatkozó fontos vizsgálataival egy hatalmas elméletnek, a kvantumelméletnek vetette meg az alapját, amely kiinduló pontja lett a modern atomelméletnek. A fejlődés egy új korszaka nyílt meg, midőn Bohr 1913-ban megalkotta atomelméletét. Bohr elmélete nagyon termékenynek bizonyult és kiinduló pontja lett az atom- és molekula-spektrumok nagyszabású elméletének, amely spektrumok az atom, ill. molekula tulajdonságainak megismerésére rendkívül gazdag tapasztalati anyagot szolgáltattak. Vissza

Tartalom

Dr. Gombás Pál: Bevezetés az atomelméletbe
Bevezetés 7
I. Kísérleti alapok.
1. § Az elektron 9
2. §. Az alfa-részek szóródása. A Rutherford-féle atommodell 11
3. §. A Franck-Hertz -kísérlet 13
4. §. Az atomok mágneses momentuma 15
5. §. A színképek elemei 18
6. §. A fotoeffektus. A foton 20
7. §. Anyaghullámok 22
II. A Bohr-féle atomelmélet.
8. §. A hidrogén-atom Bohr-féle elmélete 24
9. §. A Moseley-törvény 29
10. §. Alkáli- és hasonló atomok spektrumai 30
11. §. A korrespondencia-elv 31
12. §. A Stark- és Zeeman-effektus 32
13. §. Spinkvantumszám, belső kvantumszám 33
14. §. A hiperfinom struktúra 34
15. §. A többelektron-konfigurációk energiatermjei és azok szimbólumai 34
16. §. A Pauli-elv. A periodikus rendszer felépítése a Pauli-elv alapján 35
17. §. Az elemek kémiai viselkedésének értelmezése az atomszerkezet alapján.
Néhány megjegyzés a kémiai kötésre vonatkozóan 36
18. §. A sávos spektrumok elemeinek rövid összefoglalása 37
III. Kvantummechanika.
19. §. Általános áttekintés 39
20. §. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció 39
21. §. A kauzalitás elve a kvantummechanikában 43
22. §. Hullámok fázissebessége és csoportsebessége 44
23. §. Anyaghullámok 45
24. §. A Schrödinger-egyenlet 49
25. §. A Schrödinger-egyenlet megoldása. Sajátfüggvények, sajátértékek 52
26. §. A klasszikus mechanika mennyiségeinek kvantummechanikai értelmezése. Operátorok 56
27. §. Szabad tömegpont 60
28. §. A síkbeli rotátor 62
29. §. A harmonikus lineáris oszcillátor 63
30. §. A hidrogén-atom 67
31. §. A térbeli rotátor 81
32. §. A korrespondencia-elv. Átmeneti valószínűségek 82
IV. Az atommag.
33. §. Általános áttekintés 86
34. § Az atommagkutatás kísérleti eszközei 90
35. §. Radioaktivitás 91
36. §. Mesterséges atommagátalakítások 97
37. §. Elemi részek 104
38. §. A magok építőkövei 110
39. §. Stabilis magok proton-neutron aránya 112
40. §. A magok momentumai 114
41. §. A magok kötési energiája 115
42. §. Az atommagok szerkezete 118
43. §. Magerők 121
44. §. Atommagenergia 123
Függelék.
I. táblázat. Néhány atomi állandó és atomi egység számértéke 126
II. táblázat. Az atomok kvantumállapotainak betöltési számai 127
III. táblázat. Stabilis és természetes radioaktív magok főbb jellemző adatai 129
Tárgy, és névmutató 137

Dr. Novobátzky Károly: A relativitás elmélete
Speciális relativitás 3
Relativisztikus kinematika 8
Általános Lorentz-transzformáció 13
Tenzorkalkulus 17
Relativisztikus elektrodinamika . 22
Aberráció, Doppler-effektus .. 26
Relativisztikus dinamika . 28
Általános relativitás . 34
Általános tenzorszámítás 38
A természettörvények általános kovariáns alakja 46
Gravitációs egyenlegek . . . .. 48

Dr. Bay Zoltán: Atommagfizika
AZ ATOMMAG FOGALMA, alfa-SUGARAK SZÓRÓDÁSA 1
AZ ATOMMAG TÖMEGE 4
Tömegspektrográfia 5
Az atommag összetétele 9
Tömegdefektus, kötési energia, energiafelület 11
Az izotópok szétválasztása 15
1. A maradékok módszere 16
2. Multiplikáció módszere 16
a) A diffúzió módszere 16
b) Frakcionált desztilláció módszere 16
c) Elektrolitikus szétválasztás 18
d) Thermodiffúzió módszere 19
MAGNYOMATÉKOK 20
A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS .. 21
A radioaktív sugárzások 25
Az alfa-bomlás 26
Az alfa-sugarak megfigyelési módszerei 28
Az alfa-bomlás elmélete . 28
A béta-bomlás 30
A gamma-sugárzás 32
Párképzés 34
A MAGREAKCIÓK 34
(alfa, p) reakciók 36
(alfa, n) reakciók 37
A mesterséges reakcióaktivitás 39
Magreakciók mesterségesen gyorsított részekkel 41
(p, alfa) reakciók 42
(p, n) reakciók 43
(p, gamma) reakciók 43
Magreakciók gyorsított deuteronnal 44
(d, alfa) reakciók 44
(d, p) reakciók 45
(d, n) reakciók 46
Magreakciók neutronnal 46
Maghasadás 50
A MAGERŐK ÉS MAGFELÉPITÉSELMÉLETE 53
AZ ATOMMAG MINT ENERGIAFORRÁS 56
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem