Növénykórtan I.

Tartalom

1. BEVEZETÉS 3
2. A NÖVÉNYBETEGSÉG FOGALMA 3
3. A NÖVÉNYBETEGSÉGEK KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE 3.
3.1. A növénybetegségek kutatásának előzményei 3.
3.2. Fitomikológiai kutatások 4.
3.3. Fitobakteriológiai kutatások 5.
3.4. Fitovirológiai kutatások 6.
3.5. Fitomikoplazmológiai kutatások 7.
4. A NÖVÉNYBETEGSÉGEK TÜNETEI 7.
4.1. Fotünet 8.
4.2. Kisérőtünet 8.
4.2.1. Belső kisérőtünet 8.
4.2.2. Külső kísérőtünet 10.
4.2.2.1. Hervadás 10.
4.2.2.2. Elhalás 11.
4.2.2.3. Elszíneződés 12.
4.2.2.4. Alakváltozás 13.
4.2.2.5. Állagváltozás 14.
4.2.2.6. Seb 14.
4.2.2.7. Váladék 14.
4.2.2.8. Izváltozás 14.
4.2.2.9. Illat és szag 14.
4.2.3. Tünetsor, tünetcsoport 15.
5. A NÖVÉNYBETEGSÉGEK OKAI 15.
5.1. Belső eredetű kórokok 17.
5.2. Külső eredetű kórokok 17.
5.2.1. Élettelen, nem fertőző kórokok 17.
5.2.1.1. Éghajlat 17.
5.2.1.2. Talaj 20.
5.2.1.3. Toxikus anyag 21.
5.2.2. Élő, fertőző kórokok 23.
5.2.2.1. A kórokozók parazita jellege 23.
5.2.2.2. A kórokozók viszonya a gazdanövényhez 25
5.2.2.3. A kórokozók specializálódása 25
6. A NÖVÉNYT MEGBETEGÍTŐ VÍRUSOK 26
6.1. A vírus fogalma 26
6.2. A vírusok morfológiája 27
6.2.1. A vírusok alakja és mérete 27
6.2.2. A vírusok szerkezete 29
6.3. A vírusok elnevezése és rendszere 31
6.4. A vírusok átvitele 34
6.4.1. Átvitel oltással 34
6.4.2. Átvitel gyökérrel 34
6.4.3. Átvitel mechanikai úton 34
6.4.4. Átvitel maggal és pollennel 34
6.4.5. Átvitel vegetatív úton szaporított növényrészekkel 35
6.4.6. Átvitel vektorokkal 35
6.5. A vírusok meghatározása 42
6.6. A vírusok elleni védekezés 45
7. NÖVÉNYT MEGBETEGÍTŐ MIKOPLAZMÁK 49
7.1. A mikroplazma fogalma 49
7.2. A mikoplazmák morfológiája 50
7.2.1. A mikoplazmák alakja és mérete 50
7.2.2. A mikoplazmák szerkezete 50
7.3. A mikoplazmák elnevezése és rendszere 51
7.4. A mikoplazmák átvitele 52
7.4.1. Átvitel oltással 52
7.4.2. Átvitel vegetatív úton szaporított növényrészekkel 52
7.4.3. Átvitel vektorokkal 52
7.5. A mikoplazmák meghatározása 53
7.6. A mikoplazmák elleni védekezés 53
8. NÖVÉNYT MEGBETEGÍTŐ RIKETTSIÁK 54
8.1. A rikettsia fogalma 54
8.2. A rikettsiák morfológiája 55
8.2.1. A rikettsiák alakja és mérete 55
8.2.2. A rikettsiák szerkezete 56.
8.3. A rikettsiák elnevezése és rendszere 56.
8.4. A rikettsiák átvitele 56.
8.5. A rikettsiák meghatározása 57.
8.6. A rikettsiák elleni védekezés 57.
9. NÖVÉNYT MEGBETEGÍTŐ BAKTÉRIUMOK 57.
9.1. A baktérium fogálma 57.
9.2. A baktériumok morfológiája 58.
9.2.1. A baktériumok alakja és mérete 58.
9.2.2. A baktériumok szerkezete 58.
9.3. A baktériumok elnevezése és rendszere 62.
9.4. A baktériumok átvitele 65.
9.4.1. Átvitel mechanikai uton 65.
9.4.2. Átvitel maggal 65.
9.4.3. Átvitel vegetatív úton szaporított növényrészekkel 65.
9.4.4. Átvitel állatokkal 65.
9.4.5. Átvitel vizzel 65.
9.5. A baktériumok meghatározása 66.
9.6. A baktériumok elleni védekezés 71.
10. NÖVÉNYT MEGBETEGÍTŐ SUGÁRGOMBÁK 73.
10.1. A sugárgomba fogalma 73.
10.2. A sugárgombák morfológiája 73.
10.3. A sugárgombák elnevezése és rendszere 75.
10.4. A sugárgombák átvitele 75.
10.5. A sugárgombák meghatározása 75.
10.6. A sugárgombák elleni védekezés 76.
11. NÖVÉNYT MEGBETEGÍTŐ GOMBÁK 76.
11.1. A gomba fogalma 76.
11.2. A gombák morfológiája 77.
11.3. A gombák elnevezése és rendszere 77.
11.3.1. Myxomycetes osztály 80.
11.3.1.1. Plazmódiumos gombák 80.
11.3.2. Phycomycetes osztály 81.
11.3.2.1. Sejtes plazmódiumú gombák 83.
11.3.2.2. Oospórás gombák 85
11.3.2.3. Zigospórás gombák 89
11.3.3. Ascomycetes osztály 90
11.3.3.1. Exoaszkuszos gombák 92
11.3.3.2. Aszkosztrómás gombák 94
11.3.3.3. Pszeudotéciumos gombák 96
11.3.3.4. Kleisztotéciumos gombák 97
11.3.3.5. Peritéciumos gombák 99
11.3.3.6. Apotéciumos gombák 100
11.3.4. Basidiomycetes osztály 101
11.3.4.1. Rozsdagombák 103
11.3.4.2. Üszöggombák 110
11.3.4.3. Bazidiospórát termőtesten képző gombák 112
11.3.5. Deuteromycetes osztály 115
11.3.5.1. Piknidiumos gombák 116
11.3.5.2. Acervuluszos gombák 119
11.3.5.3. Konidiumtartós gombák 120
11.3.5.4. Konidiumot nem képző gombák 121
11.4. A gombák átvitele 123
11.4.1. Átvite1 maggal 123
11.4.2. Átvitel vegetatív úton szaporított növényrészekkel 123
11.4.3. Átvitel vízzel 123
11.4.4. Átvitel légmozgással 123
11.5. A gombák meghatározása 124
11.6. A gombák elleni védekezés 124
A BETEGSÉG LEFOLYÁSA 126
12.1. Fertőzési források 126
12.2. A kórokozó átvitele 126
12.3. A kórokozó behatolása 126
12.4. A kórokozó fertőzése 128
12.5. A betegség lappangása 128
12.6. A betegségtünetek megjelenése 128
13. GAZDA-PARAZITA KAPCSOLAT 129.
13.1. A gazdanövény szerepe a gazda-parazita kapcsolatban 129.
13.1.1. Affinitás 129.
13.1.1.1. Diszpozició 129.
13.1.1.2. Rezisztencia 132.
13.2. A kórokozó szerepe a gazda-parazita kapcsolatban 134.
13.2.1. Agresszivitás 134.
13.2.2. Patogenitás 135.
13.2.3. Virulencia 135.
13.3. A környezet szerepe a gazda-parazita kapcsolatban .135.
14. JÁRVÁNY 136.
14.1. A járvány típusai 136.
14.2. A járvány lefolyása 136.
4.2.1. A járvány keletkezése 136.
14.2.2. A járvány alakulása 136.
14.2.3. A járvány megszűnése 137.
15. A BETEGSÉG ELLENI VÉDEKEZÉS 137.
15.1. Rezisztens növényfajták előállitása 138.
15.2. Karantén eljárások 139.
15.3. Termesztési eljárások 139.
15.4. Fizikai eljárások 140.
15.5. Kémiai eljárások 141.
15.6. Biológiai eljárások 142.
16. A BETEGSÉGEK ELLEN HASZNÁLT NÖVÉNYVÉDŐSZEREK 143.
16.1. A növényvédőszer neve 143.
16.2. A növényvédő szer hatóanyaga 143.
16.3. A növényvédő szer mérgező hatása 144.
16.4. A növényvédő szer várakozási ideje 144.
16.5. A növényvédő szerek hatóanyagcsoportjai 145.
16.5.1. Nátrium hidroxid 145.
16.5.2. Réz 145.
16.5.3. Higany 146.
16.5.4. Ón 146.
16.5.5. Kén 147
16.5.6. Tiokarbamát 148
16.5.7. Tiurám-diszulfid . 148.
16.5.8. Ftálimid 149.
16.5.9. Szulfonamid 149.
16.5.10. Antrakinon 150.
16.5.11. Benzol 150.
16.5.12. Fenol 150.
16.5.13. Kinoxalin-tiokarbonát 151.
16.5.14. Kinolin 152.
16.5.15. Benzimidazol 152.
16.5.16. Pirimidin 153.
16.5.17. Morfolin 153.
16.5.18. Foszfortiolát 153.
16.5.19. Piperazin 154
16.5.20. Triazol 154
16.5.21. Oxatiin 155
16.5.22. Trihotécin 155
16.5.23. Kombinált hatóanyagok 155

Témakörök