Ami a középiskolai matematika tananyagból kimaradt

Előszó

Gyakorló tanárok körében köztudott, hogy a matematika tanítására fordítható szűkös időbe nem fér bele számos olyan eredmény, tétel vagy tudománytörténeti érdekesség, amelyeknek egyébként - fontosságukat, a gondolkodási képességek fejlesztésére tett hatásukat tekintve - ott lenne a helyük a tananyagban. A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségivel egy időben a középiskolai matematika tananyaga tartalmilag is átrendeződött. Több korábbi anyagrész kimaradt a tananyagból (mint például középszinten a Viéte-formulák vagy a kerületi és középponti szögek világa stb.), ugyanakkor egyéb új témakörök jelentek meg a követelményrendszerben (mint például a statisztika, a gráfok stb.). Mindezek sok matematikatanár számára azt sejtetik (s ezt az az óta eltelt érettségi vizsgák is igazolják), hogy a matematika tanítása jelenlegi formájában már nem elsősorban a gondolkodási képességek fejlesztésére irányul, sokkal inkább a gyorsan és közvetlenül felhasználható ismeretanyag elsajátítása a cél. Természetesen csak egyetérteni lehet azzal a szándékkal, hogy e tárgy oktatását jobban kell közelíteni a mindennapi gyakorlati életben is előforduló és matematikailag jól modellezhető problémákhoz, de sokan azt is gondoljuk, hogy mindez nem mehet az elméleti ismeretek készségszintű alkalmazásának, a matematika diákok számára is érzékelhető szépségeinek a rovására. Vissza