Közigazgatási hatósági eljárásjog

Tartalom

Előszó 15
I. fejezet: Az eljárás és az eljárásjog fogalma, a hatósági eljárás szabályozásának története (Patyi András) 17
1. Eljárásfajták a közigazgatásban 17
2. A közigazgatási hatósági eljárás meghatározása és elhatárolása más eljárásoktól 19
2.1. Fogalmi elemek általában 19
2.2. Hatósági eljárástípusok az általánosság szintjén 20
2.3. Hatósági eljárás-e a közigazgatási per? 21
2.4. A hatósági eljárás meghatározása 23
2.5. Hatósági és nem hatósági eljárások csoportosítása 27
3. A közigazgatási hatósági eljárásjog 28
4. A közigazgatási hatósági eljárás mai rendjének kialakulása Magyarországon -vázlat 30
4.1. A Kiegyezéstől az 1901. évi XX. törvényig 31
4.2. A közigazgatás „rendezése" és a kodifikáció iránti igény 35
4.3. Eljárásjog az Et. előtti években és az Et. (amit később tévesen Áe.-nek neveztek) 37
4.4. Az Áe. 39
4.5. A Ket. előkészítése és megalkotása 40
4.6. Az átfogó módosítás 44
II. fejezet: A hatósági eljárási jogviszony fogalma és tárgya: a hatósági ügy (Patyi András) 48
1. A Ket. szerinti hatósági eljárási jogviszony tárgya, a hatósági ügy 48
1.1. Az eljárási jogviszony általában 48
1.2. A hatósági ügy 51
1.3. A hatósági eljáráshoz kötődő információs- és kapcsolatrendszer 54
2. A tárgyi hatály, mint alkotmányossági kérdés 55
3. Az általános szabályok és a különös eljárási szabályok viszonya 58
3.1. Az általános és a speciális szabályokról általában 58
3.2. A kivett eljárások 60
3.3. Külön tartott vagy ún. részlegesen kivett eljárások 62
3.4. A privilegizált eljárások 64
3.5. Az egyéb különös eljárási szabályok 65
4. Az eljárási jogviszony alanyai (a törvény szervi és személyi hatálya) 68
4.1. A hatóságok 68
4.2. Az ügyfél 73
4.3. Ügyfélképesség és eljárási képesség 81
4.4. Jogutódlás a hatósági eljárásban 82
4.3. Az eljárás más résztvevői 85
III. fejezet: Az alkotmányosság követelménye és az eljárás alapelvei (Varga Zs. A.) 86
1. Az alkotmányosság követelménye és az eljárási alapelvek 86
2. A törvényesség elve és összetevői 88
2.1. A törvényesség elve 8 8
2.2. A hivatalbóliság elve 89
2.3. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve 91
2.4. A tényszerűség elve és a döntési korlátok 94
2.5. A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv 95
2.6. A kárfelelősség elve 97
3. A tisztességes eljáráshoz való jog és összetevői 97
3.1. A tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos alapjai 97
3.2. A tisztességes eljáráshoz való jog a Ket.-ben 99
3.3. A törvény előtti egyenlőség elve és a megkülönböztetés tilalma 102
3.4. A pártatlan eljáráshoz való jog 104
3.5. Az ügyfélnyilvánosság elve és a tájékoztatási kötelezettség 105
3.6. A költségtakarékosság elve 107
4. Az anyanyelvhasználat elve 107
4.1. Hivatalos nyelvek 108
4.2. Magyar állampolgárok által használható nyelvek 109
4.3. Külföldiek nyelvhasználati joga 109
5. A j ogorvoslati j og és a Ket. j ogorvoslati rendszere 110
5.1. A közigazgatás kontrolljának fogalomrendszere, a jogorvoslat 111
5.2. A Ket. jogorvoslati rendszere 114
IV. fejezet: A hatóság és a szakhatóság az eljárásban (általános rendelkezések) (Patyi András) US
Bevezetés 118
1. A joghatóságról általában 118
2. A joghatóság magyar ügyfél esetén 120
3. Joghatóság nem magyar ügyfél esetén, eljárás külföldön 121
4. A hatáskör, a hatósági jogkör 122
4.1. A hatáskör és a hatósági jogkör fogalma 122
4.2. A hatáskör megállapítása 123
4.3. A hatáskör-átruházás tilalma 124
4.4. A hatáskörelvonás tilalma 126
5. Az illetékesség (a „területi hatáskör") 127
5.1. Az illetékesség kettős jelentése 127
5.2. Az illetékességi okok 128
6. A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség vizsgálata, áttétel, ideiglenes intézkedés 130
7. Hatásköri, illetékességi összeütközés (vita) 132
8. Az eljárási kényszer 134
9. Az ügyintézési (elintézési) határidő 135
9.1. Az ügyintézési határidő általános mértéke 135
9.2. Eltérő határidők 138
9.3. A „belső" ügyintézési határidő 139
9.4. Az ügyintézési határidő „nettó" jellege 139
9.5. Testületi határidő 141
9.6. A határidő meghosszabbítása 142
9.7. Az ügyintézési határidő túllépése 143
10. A hatóság hallgatása 146
10.1. A hallgatás jellemzői és következménye 146
10.2. Amikor az ügy nem vonható el 148
11. Az eljárási feltételek relatív áttörése 149
12. Jogsegély a hatósági eljárásban 150
12.1. Belföldi jogsegély (megkeresés) 150
12.2. Nemzetközi jogsegély (külföldre irányuló vagy onnan érkező megkeresés) 151
13. A kizárás 152
13.1. A kizárásról általában 152
13.2. Kizárással érintettek 155
13.3. A kizárási okok 156
14. A szakhatóság közreműködése 161
14.1. A szakhatóságokról általában - a szakhatósági modell 161
14.2. A szakhatósági állásfoglalás 162
14.3. A szakhatósági konfliktusok és egyeztetések 164
14.4. A sajátos eljárási szabályok és a szakhatósági eljárás-megszüntetés 165
V. fejezet: Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (Patyi András) 167
1. Az ügyfél képviselete 167
1.1. A képviseletről általában 167
1.2. A törvényes képviselet 169
1.3. A képviselet sajátos módjai 172
1.4. A meghatalmazotti képviselet és a jogi képviselő 173
1.5. Az ügygondnoki képviselet 175
1.6. A képviseleti jogosultság vizsgálata és a meghatalmazott visszautasítása 176
1.7. A hatósági közvetítő 177
2. Az eljárási cselekményekre irányadó határidők számítása 179
2.1. A határidők jellemzői 179
2.2. A kezdet és a vég 182
3. Igazolási kérelem 184
3.1. Az igazolás jogorvoslat-e 184
3.2. Az igazolási kérelem benyújtása 185
3.3. A kérelem tartalma 186
3.4. Az igazolás joghatása 187
3.5. Fellebbezés az igazolás során 188
4. Az eljárás irataiba való betekintés 188
4.1. Bevezetés 188
4.2. Az ügyfél betekintési joga 190
4.3. Más résztvevők és harmadik személyek 191
4.4. A megismerés és az anonimizálás szabályai 193
4.5. A döntések közzététele 195
5. Az idézés 196
5.1. Az idézés fogalma 196
5.2. Az idézés helye, ideje 197
5.3. Kimentés és egyéb szabályok 199
5.4. Engedetlenség az idézéssel szemben 200
6. Az értesítés 201
7. Az eljárás akadályozásának következményei 202
7.1. Az eljárási bírság fogalma, jellemzői 203
7.2. A bírsággal sújtható jogellenes magatartások 203
7.3. A bírságszankció szubjektív oldala 205
7.4. A bírság összege, kiszabása 205
VI. fejezet: A hatósági eljárás megindítása és az eljárási feltételek (Patyi András) 207
1. A hatósági eljárás szakaszai, az eljárás tagozódása 207
2. Az eljárás megindításának módjai 208
3. Az eljárást megindító kérelemre vonatkozó főbb szabályok 210
3.1. Az akarati elv és a „nem-kérelmek" 211
3.2. Formai kérdések és a kérelem visszavonása 213
3.3. A teljes kérelem és a hiánypótlás, 215
3.4. A kérelem előterjesztésének helye és a közreműködő hatóság 219
4. Az eljárás megindítása hivatalból 221
5. Értesítés az eljárás megindításáról 222
6. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 226
6.1. Az eljárási előfeltételek (akadályok) megjelenése 226
6.2. Az elutasítás módja és okai 227
7. Az eljárás megszüntetése 232
7.1. A megszüntetés eljárási jellege 232
7.2. Kötelező megszüntetési okok 233
7.2. Lehetséges megszüntetés 237
7.3. A megszüntető végzés problémái 238
8. Az eljárás felfüggesztése 238
8.1. Cél és hatás 238
8.2. Okok 240
9. Az ideiglenes biztosítási intézkedés 243
VII. fejezet: A tényállás tisztázása és a bizonyítás (Gyurita E. Rita) 246
1. A tényállás tisztázása 246
1.1. A hivatalbóli eljárás elve 246
1.2. A tényállástisztázás fogalma 246
1.3. A tényállástisztázás célja és módjai 247
1.4. A tényállástisztázás hiánya 247
2. A bizonyítási rendszer alapfogalmai 248
2.1. A bizonyítás fogalma 248
2.2. A kötött és a szabad bizonyítási rendszer 249
2.3. A bizonyítás tárgya 250
2.4. A bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher 251
2.5. A bizonyítási eszközök és a bizonyítékok 252
3. Lefoglalás a tényállás tisztázása során 253
3.1. Lefoglalás foganatosítása 253
3.2. A lefoglalt dolog őrzése 254
3.3. A lefoglalt dolog értékesítése 254
3.4. A lefoglalás megszüntetése 254
4. Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége 255
4.1. A nyilatkozattételhez való jog 255
4.2. Adatszolgáltatási kötelezettség 256
4.3. A hatósági adatkérés korlátozása 257
5. Irat 257
5.1. Az irat fogalma, típusai, beszerzésének szabályai 257
5.2. Az okiratok 258
5.3. A külföldön kiállított okirat és a nem magyar nyelvű irat;
az aránytalanul nehezen beszerezhető irat 260
6. A tanú és hatósági tanú 262
6.1. A tanú fogalma és kötelezettségei 262
6.2. A kizáró okok 263
6.3. A tanú meghallgatása 264
6.4. A hatósági tanú és a védett tanú 265
7. Szemle 265
7.1. A szemle fogalma és fajtái 265
7.2. Értesítés a szemléről 267
7.3. A szemle lefolytatása 267
8. Szakértő 269
8.1. A szakértő kirendelése és a szakértő kiválasztása, valamint a kizáró okok 269
8.2. A szakértő kötelezettségei és jogai 270
8.3. Az igazságügyi szakértő feladata, a vizsgálat és a szakértői vélemény 271
9. Tolmács 272
10. Adatok zárt kezelése 273
11. Tárgyalás és közmeghallgatás 273
11.1. A tárgyalás 273
11.2. Közmeghallgatás 275
12. Egyezségi kísérlet 276
12.1. Az egyezségi kísérlet esetei 276
12.2. Az egyezségi kísérlet következményei 277
13. Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés 277
14. Bizonyítékok ismertetése 279
14.1. A bizonyítékok ismertetésének célja és feltételei 279
14.2. A bizonyíték-ismertetés mellőzése 279
VIII. fejezet: A hatósági döntések (Lapsánszky András) 280
1. A hatósági döntés jogviszonytani alapja és jogi hatása 280
1.1. A hatósági döntés összefüggése a közigazgatási eljárások fogalmával 280
1.2. A hatósági döntés tartalma, j ogi hatása a közigazgatási jogviszonyok szempontjából 282
1.3. A hatósági döntés helye a közigazgatási cselekmények (aktusok) rendszerében 286
2. A hatósági döntés jogi kötöttsége 287
2.1. Jogilag teljesen kötött, mérlegelési lehetőség nélküli hatósági döntés 288
2.2. Mérlegelési jogkörben hozott hatósági döntés 289
2.3. Méltányosság 291
3. A hatósági döntés formája, alaki kellékei, szerkezete és főbb tartalmi elemei 291
3.1. A határozat alaki kellékei és csoportjai 293
3.2. A végzés alaki kellékei és csoportjai 298
3.3. A végzések csoportosítása a jogorvoslat szempontjából 299
4. A hatósági szerződés 300
4.1. A hatósági szerződés létrejötte 301
4.2. A hatósági szerződés alanyai 302
4.3. A hatósági szerződés tartalma 302
4.4. A hatósági szerződés módosítása 303
4.5. A szerződésszegés 303
4.6. A szerződés érvénytelensége, a szerződés megszűnése teljesítés nélkül 305
4.7. A polgári jog szabályainak alkalmazása 305
IX. fejezet: Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás; a közlés (Gyurita E. Rita) 306
1. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás közös szabályai 306
2. Hatósági bizonyítvány 308
3. Hatósági igazolvány 310
4. Hatósági nyilvántartás 311
5. A döntések közlése és nyilvános közzététele 314
5.1. A közlés általános szabályai, a közlés módja és a közlés napja 314
5.2. Szóbeli közlés 315
5.3. írásbeli közlés 315
5.4. Nyilvános közzététel 322
6. A döntés kijavítása és kiegészítése 323
6.1. A döntés kijavítása 323
6.2. A döntés kiegészítése 324
X. fejezet: Semmisség a közigazgatási hatósági eljárásban (Varga Zs. András) 325
1. A semmisségi szabályok jogi tennészete 325
2. A semmisségi okok 327
3. A semmisségi okok jogkövetkezménye és időbeli alkalmazhatósága 330
XI. fejezet: A hatósági ellenőrzés (Lapsánszky András) 333
1. Az ellenőrzés és a felügyelet fogalma, típusai 333
1.1. Az ellenőrzés 333
1.2. A felügyelet 333
2. A felügyelet és az ellenőrzés típusai 334
3. A hatósági ellenőrzés a jogérvényesülés rendjében, a hatósági ellenőrzés, mint a jogérvényesítés eszköze 339
4. A hatósági ellenőrzés és a hatósági jogalkalmazás-eljárás összefüggései; a hatósági ellenőrzési jogviszony 343
5. A hatósági ellenőrzés hatálya alá tartozó hatósági döntések 345
6. Hatósági felügyelet - hatósági ellenőrzés 347
6.1. A hatósági ellenőrzés típusai a hatósági felügyelet keretében 349
6.2. A hatósági ellenőrzés - hatósági felügyelethez kapcsolódó - típusainak összefoglalása 357
7. A hatósági ellenőrzés sajátos fogalmi-tartalmi elemei és alapvető céljai 358
8. A Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó „általános" szabályozási rendszere 359
8.1. A hatósági ellenőrzés megindítása, tárgya és az ellenőrzés alá vont jogalany, ügyfél 359
8.2. A hatósági ellenőrzés eszközrendszere, a hatóság jogosítványai 360
8.3. A helyszíni ellenőrzés 361
9. A hatósági ellenőrzés során, illetve eredményeként hozható hatósági aktusok 363
XII. fejezet: Belső jogorvoslati eljárások kérelem alapján (Gyurita E. Rita) 365
1. A jogorvoslati eljárások jellemzése 365
2. A fellebbezés 367
2.1. A fellebbezéssel megtámadható döntések 367
2.2. A fellebbezésre jogosultak, lemondás a fellebbezési jogról, a fellebbezés visszavonása 369
2.3. A fellebbezési határidő és a fellebbezés előterjesztése 370
2.4. A fellebbezés benyújtásának joghatása 371
2.5. Intézkedések a fellebbezés alapján 372
2.6. A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján 374
2.7. A fellebbezési eljárás 375
2.8. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóságok 377
2.9. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat, valamint az újrafelvételi eljárás különbségei 380
3. Az újrafelvételi eljárás 381
3.1. Az újrafelvételi eljárás benyújtásának feltételei, határideje 381
3.2. Az újrafelvételi eljárás korlátai 382
3.4. Az újrafelvételi eljárás, illetve az újrafelvételi eljárás során hozott döntés joghatása 383
XIII. fejezet: A bírósági felülvizsgálat a hatósági eljárásban (Mudráné Láng Erzsébet) 385
1. A hatósági döntések bírósági felülvizsgálata, helye a jogorvoslati rendszerben 385
2. A bírósági felülvizsgálat Ket.-beli szabályai 386
2.1. A perindítás alanya 386
2.2. A felülvizsgálat tárgya 387
2.3. A perindítás határideje és jogcíme 390
2.4. A másodfokú eljárásban hozott végzés felülvizsgálata 392
2.5. A fellebbezés kimerítése mint a felülvizsgálat előfeltétele 392
2.6. A bírósági felülvizsgálat hatása a végrehajthatóságra 393
2.7. A felülvizsgálat eredménye 394
3. A bírósági felülvizsgálat Pp.-ben foglalt rendelkezései általában 395
3.1. A XX. fejezet a Pp. rendszerében 395
3.2. A felülvizsgálatot elvégző bíróság 397
3.3. Felperes a közigazgatási perben 401
3.4. Az ügyész a közigazgatási perben 402
3.5. Alperes a közigazgatási perben 403
4. A felülvizsgálat eljárási szabályai 404
4.1. Keresetindítás 404
4.2. A bíróság eljárása 405
4.3. A bíróság határozata 406
4.4. Jogorvoslat a bíróság döntése ellen 407
5. A közigazgatási nemperes eljárások 407
XIV. fejezet: A hivatalbóli döntés-felülvizsgálat (Lapsánszky András) 409
1. A döntés módosítása, visszavonása 409
1.1. Hivatalbóli módosítás-visszavonás és a fellebbezési kérelem alapján történő módosítás-visszavonás 410
1.2. A hivatalbóli módosítás-visszavonás és az anyagi jogi visszavonás-módosítás elhatárolása 410
1.3. A visszavonás-módosítás alapvető jellemzői 411
1.4. A módosításra, visszavonásra irányuló döntés-felülvizsgálati eljárás 412
1.5. A módosítás, visszavonás esetei, típusai 413
1.6. A visszavonás, módosítás feltételrendszere 414
1.7. A módosításra-visszavonásra irányuló döntés-felülvizsgálati eljárás eredményeként hozható aktusok és a jogorvoslat 415
2. A felügyeleti elj árás 416
2.1. A hatósági eljárás feletti felügyelet és a felügyeleti szerv 416
2.2. A hatósági eljárás, illetve a hatósági döntések feletti felügyeleti jogkör tartalma 417
2.3. A felügyeleti eljárás alapvető, általános jellemzői 420
2.4. A felügyeleti eljárás esetei, típusai 421
2.5. A megsemmisítés-megváltoztatás feltételei 422
2.6. A felügyeleti eljárás eredményeként hozható aktusok és a jogorvoslat 424
2.7. A döntés megsemmisítése, megváltoztatása esetén a teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezése 426
2.8. A felügyeleti eljárás összefüggése más jogorvoslatokkal 427
3. A hatósági határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján 428
XV. fejezet: Ügyészi törvényességi felügyelet a közigazgatási hatósági eljárásban (Varga Zs. András) 431
1. Az ügyész feladatai a közigazgatási eljárásban 431
2. Az ügyész közigazgatási eljárásjogi helyzete 432
3. Az ügyész intézkedési lehetőségei a közigazgatási hatósági eljárásban 434
4. Az ügyészi óvás feltételei 435
5. Az ügyészi óvás címzettje és feladatai 436
6. Az ügyészi óvás joghatásai 437
7. A felszólalás és a figyelmeztetés 438
XVI. fejezet: Jogerő és végrehajthatóság a hatósági eljárásban (Varga Zs. András) 440
1. A jogerő jogelméleti fogalma 440
1.1. A jogerő jogtörténeti fogalma 440
1.2. A jogerő normatani fogalma 440
2. A jogerő jogdogmatikai fogalma 442
2.1. Alaki jogerő vagy a határozat megtámadhatatlansága 443
2.2. Anyagi jogerő vagy a határozat megváltoztathatatlansága 446
2.3. A jogerő mint a határozat végrehajthatósága 448
3. A jogerő fogalma a közigazgatási jogon kívül 449
4. Jogerő és végrehajthatóság a közigazgatási hatósági eljárásban 450
4.1. A közigazgatási határozat alaki jogereje 451
4.2. A közigazgatási határozat alaki jogerőre emelkedésének joghatásai 453
4.3. A közigazgatási határozat alaki részjogereje 454
4.4. A közigazgatási határozat anyagi jogerejét befolyásoló tényezők 454
4.5. A közigazgatási határozat anyagi jogerejének beállása 457
4.6. A közigazgatási határozat végrehajthatósága 458
4.7. A közigazgatási határozat előzetes végrehajthatósága 459
4.8. A közigazgatási határozat végrehajthatóságának felfüggesztése 460
4.9. A közigazgatási határozat végrehajthatóságának elévülése 461
4.10. A közigazgatási végzés jogereje és végrehajthatósága 462
XVII. fejezet: A végrehajtás a közigazgatási hatósági eljárásban (Gyurita E. Rita) 464
1. A közigazgatási végrehajtás fogalma, feltételei és folyamata 464
1.1. A közigazgatási végrehajtás fogalma 464
1.2. A közigazgatási végrehajtás során alkalmazandó jogszabályok 465
1.3. Vagyoni és személyi végrehajtás 466
1.4. A végrehajthatóság feltételei 467
1.5. A végrehajtás, mint a közigazgatási hatósági eljárás szakasza 468
1.6. A végrehajtás folyamata 468
2. A végrehajtás elrendelése 469
3. A végrehajtást foganatosító szervek és a végrehajtás foganatosításának módjai 470
3.1. A végrehajtást foganatosító szervek 470
3.2. A végrehajtás foganatosításának módozatai 471
4. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása 472
4.1. Biztosítási intézkedés során lefoglalt, pénzügyi intézménynél kezelt összegre, valamint a kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtás 472
4.2. Munkabérre vezetett végrehajtás 475
4.3. Ingóvégrehajtás 477
4.4. Ingatlan-végrehajtás 482
4.5. A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése 486
4.6. Fizetési kedvezmény pénzfizetési kötelezettség végrehajtása során 488
4.7. Késedelmi pótlék
5. Meghatározott cselekmény végrehajtása 490
6. Meghatározott ingóság kiadása 491
7. Külföldi határozat végrehajtása és magyar közigazgatási hatóság döntésének külföldön történő végrehajtása
7.1. Külföldi határozat végrehajtása 492
7.2. Magyar közigazgatási hatóság döntésének külföldön történő végrehajtása 493
8. A végrehajtás felfüggesztése 494
9. A végrehajtás megszüntetése 496
10. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban 498
11. Ideiglenes biztosítási intézkedés, biztosítási intézkedés 499
11.1. Az ideiglenes biztosítási intézkedés 499
11.2. A biztosítási intézkedés 500
XVIII. fejezet: Az eljárási költség (Gerencsér Balázs Szabolcs) 501
1. Az eljárási költség fogalma 501
1.1. A Ket. szerinti eljárási költségek 501
1.2. Az eljárási illeték 502
1.3. Az igazgatási szolgáltatási díj 504
1.4. Az egyéb eljárási költségek 505
2. Az eljárási költség viselése 507
2.1. Az eljárási költségek viselésének általános szabályai 507
2.2. Az eljárási költség viselésének különös szabályai az ellenérdekű ügyfelek között folytatott hatósági eljárásban 508
3. Az eljárási költség viselésére vonatkozó hatósági döntés 509
4. A költségmentesség 510
XIX. fejezet: Elektronikus tájékoztatás és hatósági szolgáltatás (Gerencsér Balázs Szabolcs)
1. Az e-kormányzat fejlődése az Európai Unióban és hazánkban 512
1.1. Az EU „e-gov" politikájának fejlődése 512
1.2. Az e-kormányzat Magyarországon 514
2. Az e-közszolgáltatások és annak technikai-informatikai feltételei 515
2.1. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer 516
2.2. Az ügyfélkapu 517
2.3. A e-közszolgáltatás biztonsági követelményei 518
2.4. Az elektronikus aláírás 519
3. Az e-közszolgáltatás egyik eleme: a hatósági ügyintézés elektronikus módja 521
3.1. Az elektronikus űrlap 522
3.2. Az automatizált döntéshozatal 522
3.3. Kapcsolattartás elektronikus úton 522
3.4. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése 524
4. Az elektronikus tájékoztatás 525
4.1. A tájékoztatási kötelezettség az elektronikus információ szabadságról szóló törvény alapján 525
4.2. A Ket. eltérő rendelkezései az elektronikus tájékoztatással kapcsolatban 526

Témakörök