Zöld recept 2.

Előszó

Részlet:

"Világszerte, így hazánkban is, rendkívül magas a daganatos betegségekből eredő halálozások száma. Már az 1970-es években felismerték, hogy a fejlődő országokban, ahol a táplálék főként a növényi eredetű ételekre korlátozódik, lényegesen kisebb mértékben fordulnak elő rákos elváltozások a fejlett országokhoz képest, ahol igen gyakoriak az ivarszervi, emésztőrendszeri és tüdődaganatok (1). A nyolcvanas évekre világossá vált, hogy a rák kialakulásában az étkezésnek legalább 30%-os szerepe van (2). Ez azt jelenti, hogy a szervezetet érő karcinogén (rákkeltő) hatások közül közel egyharmad részben az elfogyasztott étel játssza a főszerepet. Természetesen a vizsgálódások nem álltak meg, és az elmúlt több mint húsz esztendőben további részletekre derült fény ebben a kérdésben. Egy 2000-es felmérés eredménye szerint a fejlődő és fejlett országok daganatos statisztikája között még mindig nagy a különbség, de már nem akkora, mint a hetvenes években. Ez annak is köszönhető, hogy az ún. „nyugati életstílus" egyre több országot hódít meg, magával hurcolva a civilizációs ártalmakat és a helytelen étkezési szokásokat. Ugyanakkor még mindig sokkal több emlő-, vastagbél-, végbél- és prosztatarákos beteget diagnosztizálnak a nyugati társadalmakban, mint a gazdaságilag elmaradottabb területeken (3). A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jólét együtt jár a húsfélék, az alkoholfogyasztás és a dohányzás ugrásszerű emelkedésével, valamint a testmozgás drámai csökkenésével és az elhízással. így továbbra is döntő jelentőségű kérdés marad a daganatos betegségekkel szembeni küzdelemben az életmód, és ezen belül a táplálkozás. Különösen fontos ez nekünk, magyaroknak, akik vezetjük, többek között a vastagbélrák okozta halálozási listát, de a mellrákban vagy a tüdőrákban is az élmezőnyben vagyunk. Érdemes elgondolkoznunk azon, hogyan tudnánk erről a korántsem dicséretes világelsőségről jó irányba elmozdulni a táplálkozás segítségével." Vissza