Véderő a politikában 1889-1912
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az Osztrák Magyar Monarchia fennállásának időszaka történelmünk egyik legjelentősebb szakasza. Ebben az időben bontakozik ki a társadalmi modernizáció, jelentősen felgyorsul a modern polgári...
Tovább
Előszó
Az Osztrák Magyar Monarchia fennállásának időszaka történelmünk egyik legjelentősebb szakasza. Ebben az időben bontakozik ki a társadalmi modernizáció, jelentősen felgyorsul a modern polgári társadalom kialakulása, fejlődik a gazdaság stb. A monarchia történetével számtalan könyv, tanulmány foglalkozik, melyek megkísérlik bemutatni az ellentmondásos politikai, társadalmi berendezkedés létének, működésének egyes kérdéseit. Dolgozatunk megkísérli - természetesen az eddigi művekre, feldolgozásokra támaszkodva, azokat felhasználva - bemutatni a monarchia politikai történetének két lényeges elemét a parlamentarizmust és a véderő, a hadsereg szerepét a politikai életben.
Az értekezés az országgyűlés dokumentumaira, a korabeli sajtóra, a korábbi feldolgozásokra támaszkodva kívánja elemezni a véderővel kapcsolatos parlamenti vitákat, a parlament tevékenysége torzulásának, az obstrukciónak megnyilvánulásait és mindezek hozzájárulását a monarchia válságának kibontakozásához. A monarchia politikai életének középpontjában a parlament állt. Politikával foglalkozónak, politikusnak akkoriban azt nevezték, aki pártpolitikai ügyekbe avatkozott, ha képviselőként lépett fel, ha közgyűlésekben, parlamentben szerepelt.
Vissza
Fülszöveg
A központi vezető szerveknél és a magasabb egység törzseknél gyakran érzékelték, hogy a szárazföldi csapatok gyakorlatain folytatott kutatómunka eredményessége elmarad a hozzá fűzött reményektől. Vagyis azt, hogy a kutatási eredmények nincsenek hatással a csapatok felkészítésének módszereire, nem segítik megfelelően a szabályzók korszerűsítését és nem igazán gazdagítják a hadtudományt. A vonatkozó általános véleményt egy szakíró így fogalmazta meg: "A hadtudomány gyors fejlődése ma már nem engedi meg, hogy a kutatómunka és gyakorlat között csak olyan laza kapcsolat legyen, amely sok áttétellel teszi lehetővé a tudomány hatását a gyakorlatra".
A tudományos élet a problémakört folyamatosan a felszínen tartotta, így az több tudományos konferencia napirendjén is szerepelt, sőt egy, az 1984. évi HM-szintű, kizárólag ezzel a témával foglalkozott. Ezeken a konferenciákon nagy fontosságot tulajdonítottak a gyakorlatokon - mint a hadtudományi kutatás egyik fontos területén - folytatott...
Tovább
Fülszöveg
A központi vezető szerveknél és a magasabb egység törzseknél gyakran érzékelték, hogy a szárazföldi csapatok gyakorlatain folytatott kutatómunka eredményessége elmarad a hozzá fűzött reményektől. Vagyis azt, hogy a kutatási eredmények nincsenek hatással a csapatok felkészítésének módszereire, nem segítik megfelelően a szabályzók korszerűsítését és nem igazán gazdagítják a hadtudományt. A vonatkozó általános véleményt egy szakíró így fogalmazta meg: "A hadtudomány gyors fejlődése ma már nem engedi meg, hogy a kutatómunka és gyakorlat között csak olyan laza kapcsolat legyen, amely sok áttétellel teszi lehetővé a tudomány hatását a gyakorlatra".
A tudományos élet a problémakört folyamatosan a felszínen tartotta, így az több tudományos konferencia napirendjén is szerepelt, sőt egy, az 1984. évi HM-szintű, kizárólag ezzel a témával foglalkozott. Ezeken a konferenciákon nagy fontosságot tulajdonítottak a gyakorlatokon - mint a hadtudományi kutatás egyik fontos területén - folytatott kutatásoknak. A résztvevők szorgalmazták a kutatás eredményességének a növelését és a kutatási módszerek tökéletesítését.
Vissza
Tartalom
Bevezető 3
A Monarchia első véd erőtörvénye 6
A kiegyezés előkészítésének katonai vonatkozásai 12
A védrendszer kialakításával kapcsolatos tárgyalások 16
A véderőtörvény országgyűlési vitája 16
A nagy véderőtörvény-vita 21
A politikai pártok programja a katonai kérdésekről 22
A hadsereg helyzete az 1880-as években 27
A véderőtörvény általános vitája 31
A létszám emelés vitája 37
A hadsereg fejlesztése a századforduló időszakában 39
A politikai pártok véderővel kapcsolatos nézetei 42
A létszámemelési javaslat általános vitája 46
A kilences bizottság, Tisza István miniszterelnöksége 54
Véderőtörvény, obstrukció, a parlamentarizmus válsága 56
Az új véderőtörvény előkészítése és beterjesztése 62
Jegyzetek 74
Bevezető 74
A monarchia első véderőtörvénye 74
A nagy véderőtörvény-vita 75
A létszámemelés vitája 75
Véderőtörvény, obstrukció, a parlamentarizmus válsága 77
78
Felhasznált irodalom 78
1./ Levéltári források 78
2./Forrásmunkák 78
3./ Visszaemlékezések, folyóiratok 81
Mellékletek 82
Európa főbb országai hadseregeinek létszáma 1868-ban 82
A magyar gyalogezredek toborzókerületei 83
A nagyhatalmak katona, és tengerészeti létszáma 86