Jog I-II.

Tartalom

Előszó 15
I. FEJEZET: A könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges
ismeretek 17
1. A Könyvvizsgálói Kamara jogi státusza, feladatai 17
1.1. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara jogi státusza 17
1.2. A Kamara feladatai 17
2. A Kamara alapszabálya és más fontosabb szabályzatai 19
2.1. Az alapszabály 19
2.2. A vizsgaszabályzat 19
2.3. Az etikai szabályzat 19
3. A kamarai tagság létrejöttének, szünetelésének, megszűnésének
ismeretei 20
3.1. A természetes személy tagsági jogviszonyának létrejötte,
szünetelése, megszűnése 20
3.1.1. A jogviszony létrejötte 20
3.1.2. A jogviszony szünetelése 22
3.1.3. A jogviszony megszűnése 23
3.2. A könyvvizsgálói társaságok kamarai nyilvántartásba vétele
és onnan való törlése 23
3.2.1. A nyilvántartásba vétel 23
3.2.2. A nyilvántartásból való törlés 24
3.3. A külföldön bejegyzett természetes személy könyvvizsgáló tagsági jogviszonyának keletkezésével, valamint a könyvvizsgálói
társaság nyilvántartásba vételével kapcsolatos sajátos szabályok 25
3.4. A kamarai tagság és a bejegyzett könyvvizsgálói társaság
nyilvánossága 25
4. A kamarai tagsági jogviszony tartalma 26
4.1. A természetes személy könyvvizsgáló tagsági jogviszonyának
tartalma 26
4.1.1. A tag jogai 26
4.1.2. A tag kötelezettségei 26
4.2. A könyvvizsgálói társaság jogviszonyának tartalma 28
4.2.1. A társaság jogai 28
4.2.2. A társaság kötelezettségei 28
5. A könyvvizsgálói tevékenység jellemzői 28
5.1. A könyvvizsgálói tevékenység meghatározásának indokai 28
5.2. A könyvvizsgálói tevékenység meghatározása 29
5.3. A könyvvizsgálói tevékenység mellett végezhető - rokon
tevékenységek 29
5.4. A függetlenség megőrzésének feltételei 30
6. A kamarai tag/könyvvizsgálói társaság felelősségének szabályai,
etikai normái 32
6.1. Alapvetés 32
6.2. Az etikai bizottság 36
6.3. Az etikai vétség elkövetője és a vétség meghatározása 37
6.4. Az elsőfokú etikai eljárás 37
6.5. Az etikai büntetések 39
6.6. A jogorvoslatok 40
II. FEJEZET: A jogalkotás, a jogalkalmazás, a jogértelmezés 42
1. A jog fogalma, a jogi norma és a jogviszony főbb jellemzői 42
1.1. A jog fogalmáról röviden 42
1.2. A jogi norma jellemzői 42
1.3. A jogviszony jellemzői 44
2. A jogalkotásra jogosultak köre 45
2.1. Az állami és a helyi önkormányzati szervek jogalkotása 45
2.2. A piaci és az egyéb jogalanyok, mint saját belső joguk alkotói 47
3. A jogforrások hierarchiája, érvényessége és hatályossága 49
3.1. Az állam és a helyi önkormányzatok jogforrásainak hierarchiája 49
3.2. A piaci és az egyéb jogalanyok által alkotott belső szabályozások alapvető igazodó pontjai 50
3.3. A jogforrások érvényessége és hatályossága 51
4. A jogalkalmazást, a jogértelmezést segítő módszerek és eszközök 53
4.1. A jogalkalmazás és a jogértelmezés lényege röviden 53
4.2. Az eszközök és módszerek 54
5. A jogösszehangolás céljai, eszközei, alapvető követelményei a Római
szerződés alapján az Európai Unióban 60
5.1. A jogforrásokról és alkotóikról röviden 60
5.2. A jogösszehangolás céljai, eszközei, alapvető követelményei 60
III. FEJEZET: A polgári jog 63
1. A polgári jog célja, tárgya, rendszere, főbb alapelvei 63
2. A polgári jog alapvető szerepe a nemzetgazdaságban 64
3. A személyek 64
3.1. Az ember mint jogalany 65
3.2. A jogi személyek 66
4. A tulajdonjog 68
4.1. A tulajdonjogi formák 68
4.2. A tulajdonjog tárgyai 68
4.3. A tulajdonjog tartalma 69
4.3.1. A tulajdonos általános alanyi jogai 69
4.3.2. A tulajdonos általános alanyi kötelezettségei 70
4.4. A tulajdonjog megszerzése 71
4.5. A közös tulajdon 74
4.6. A használati jogok 75
4.7. A birtok- és a tulajdonvédelem eszközei 77
5. A kötelmi jog 79
5.1. A kötelem fogalma röviden 79
5.2. A szerződés 79
5.2.1. A szerződés létrehozása 79
5.2.2. A szerződés tartalma és tárgya 82
5.2.3. A szerződés érvénytelensége 82
5.2.4. A szerződés módosítása 84
5.2.5. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 85
5.2.6. A szerződés teljesítése 89
5.2.7. A szerződésszegés és annak jogkövetkezményei 90
5.2.8. A szerződés megszűnése 93
5.2.9. Az elévülés 94
5.2.10. Az engedményezés és a tartozásátvállalás 95
5.2.11. Több jogosult vagy több kötelezett a szerződésben 96
5.3. Felelősség szerződésen kívül okozott károkért 97
5.3.1. A kártérítés általános szabályai 97
5.3.2. A kártérítési felelősség gyakrabban előforduló sajátos
eseteinek főbb szabályai 98
5.3.3. A kártérítés módja, mértéke 100
5.4. A jogalap nélküli gazdagodás 100
5.5. Az egyes szerződések fontosabb szabályai 101
5.5.1. A szerződések főbb csoportjai 101
5.5.2. A gazdasági életben gyakrabban előforduló szerződések fontosabb ismeretei 102
IV. FEJEZET: A bécsi egyezmény és a New-York-i egyezmény 118
1. A Bécsi Egyezmény funkciója 118
2. Az Egyezmény hatálya és alkalmazása 118
2.1. Időbeli, személyi, területi, és tárgyi hatály 118
2.1.1. Időbeli hatály 118
2.1.2. Személyi-területi hatály 119
2.1.3. Tárgyi hatály 119
2.2. Az Egyezmény alkalmazása 120
3. Az egyezmény alaki és tartalmi előírásai a szerződésekre 121
3.1. A szerződés alakisága 121
3.2. A szerződés létrejötte 121
3.3. A szerződés módosítása és megszüntetése 122
4. Az eladó kötelezettségei 123
5. A vevő kötelezettségei 123
6. Szerződésszegés és jogkövetkezményei 124
6.1. „Alapvető" és közönséges szerződésszegés 124
6.2. A vevő jogai az eladó szerződésszegése esetén 125
6.3. Az eladó jogai a vevő szerződésszegése esetén 126
6.4. Az előzetes szerződésszegés 126
7. Kártérítés 126
8. Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó elévülési időről szóló New-Yorkban, 1974. június 14-én kelt Egyezmény, s a módosításáról Bécsben 1980. április 11-én kelt Jegyzőkönyv 127
8.1. Fogalmi meghatározásokkal (értelmezéssel) és a hatállyal
kapcsolatos szabályok 127
8.2. Az elévülési idő tartama és kezdete 128
8.3. Az elévülés megszakadása, nyugvása és módosítása 129
8.4. Az elévülési idő lejártának következményei 129
V. FEJEZET: A gazdasági társaságok 131
A) A hazai gazdasági társaságok ismeretei 131
1. A gazdasági társaságok közös szabályai 131
1.1. A gazdasági társaságokról szóló törvény tárgya 131
1.2. A társasági törvény szabályozásának módja 132
1.3. A gazdasági társasági formák 133
1.4. A társulási szabadság korlátai 134
1.5. A létesítő okiratok alaki és tartalmi követelményei 135
1.6. A tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása 138
1.7. A cégbejegyzés joghatása 139
1.8. Az előtársaság jellemzői . 140
1.9. A gazdasági társaságok legfőbb szerve 141
1.10. A gazdasági társaságok ügyvezetése 142
1.11. A képviselet és a cégjegyzés vonásai 144
1.12. A felügyelő bizottság 146
1.13. A gazdasági társaságok törvényes működésének biztosítékai 147
1.14. A gazdasági társaságok megszűnése. Megszűnés jogutód nélkül 150
1.15. Megszűnés jogutódlás mellett: az átalakulás 152
2. A gazdasági társaságok különös szabályai 157
2.1. A közkereseti társaság 157
2.2. A betéti társaság 158
2.3. A közös vállalat 159
2.4. A korlátolt felelősségű társaság 161
2.5. A részvénytársaság 169
2.6. Az egyszemélyes társaságok 180
3. Kapcsolódó vállalkozások 182
3.1. Az egyesülés 182
3.2. Befolyásszerzés gazdasági társaságban 183
B) Külföldi társasági jog köréből az angol, a francia és a német társasági
jogi szabályozás fontosabb ismeretei 185
4. A német társasági jog 186
4.1. A jogforrások áttekintése 186
4.2. A társulási alapformák és jellemzőik 187
4.3. A személyegyesítő társaságok főbb ismeretei 190
4.3.1. A BGB-Gesellschaft (polgári jogi társaság) 191
4.3.2. A közkereseti társaság 192
4.3.3. A betéti társaság 194
4.4. A tőkeegyesítő társaságok főbb ismeretei 195
4.4.1. A korlátolt felelősségű társaság 197
4.4.2. Részvénytársaság 199
4.4.3. A betéti részvénytársaság 201
5. A francia társasági jog 202
5.1. A jogforrások áttekintése 202
5.2. A magánjogi társaság főbb ismeretei 203
5.3. A kereskedelmi társaságok főbb ismeretei 203
6. Az angol társasági jog 206
6.1. A jogforrások áttekintése 206
6.2. A személyegyesítő társaság főbb ismeretei 206
6.3. A tőkeegyesítő társaságok főbb ismeretei 208
VI. FEJEZET: A szövetkezetek 211
1. A szövetkezet jogi státuszának jellemzői röviden 211
2. A szövetkezet alapítására jogosultak köre, alapítói létszám feltételek 211
3. Az alakuló közgyűlés, a cégjegyzékbe való bejegyzés 212
4. A szövetkezet szervezeti rendjének kiépítése 213
5. A szövetkezeti tagsági jogviszony jellemzői 217
6. A vagyoni viszonyok a szövetkezetben 218
7. A felelősségi módozatok a szövetkezetben 221
8. A szövetkezetek egyesülése, a szövetkezet szétválása, átalakulása 223
8.1. A szövetkezetek egyesülése 223
8.2. A szövetkezet szétválása 224
8.3. A szövetkezet átalakulása 225
9. A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése 226
VII. FEJEZET: Az értékpapír forgalmazás és a tőzsdék 228
1. Az értékpapír fogalma, fontosabb fajtái és csoportjai 228
2. Az Épt. szabályozási céljáról és tárgyköréről röviden 230
3. A befektetési szolgáltatók és az általuk végezhető befektetési szolgáltatási tevékenységek csoportjai 231
4. Az értékpapír forgalmazás engedélyezése 233
5. Az értékpapír forgalomba hozatala 234
5.1. Az értékpapír előállítása 234
5.2. A nyilvános forgalomba hozatal 234
5.3. A zártkörű forgalomba hozatal 237
6. A nemzetközi értékpapír forgalmazás 237
7. A tőzsdék fajtái és azok legfontosabb jellemzői 238
7.1. A tőzsdék fajtái, jogforrásaik 238
7.2. A tőzsdék jogállása 238
7.3. A tőzsdék alapítása, megszűnése 239
7.4. A tőzsdék alapszabályai, más szabályzatai 240
7.5. A tőzsdetagság keletkezése és megszűnése 240
7.6. A kereskedés a tőzsdéken 241
7.7. A tőzsdék szervezete, tisztségviselői 241
7.8. A tőzsdék gazdálkodása 243
7.9. A tőzsdei forgalmazás, illetve kereskedés felfüggesztése 243
7.10. A tőzsdék tőzsdei választott bírósága 243
7.11. A tőzsdei ügyletek 244
8. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet fontosabb ismeretei 244
8.1. A Felügyelet tevékenységét alapvetően szabályozó és behatároló jogforrások 244
8.2. A Felügyelet jogi státusza, tevékenységének általános célja 245
9. A Felügyelet tevékenysége az értékpapír forgalmazás terén 246
VIII. FEJEZET: A csődeljárás, a felszámolási eljárás, és a végelszámolás 248
1. Az eljárások értelmezése 248
1.1. A csődeljárás 248
1.2. A felszámolási eljárás 249
1.3. A végelszámolás értelmezése 250
2. A hitelező a csőd-, a felszámolási eljárásban és a végelszámolásban 251
3. A csőd-, a felszámolási eljárás, és a végelszámolási eljárás körébe
tartozó vagyon 252
4. A csődeljárás lefolytatása 252
4.1. A csőd bejelentése 252
4.2. Fizetési haladék 253
4.3. Moratórium a csődeljárásban 255
4.4. Vagyonfelügyelő és jogállása 256
4.5. Egyezség a csődeljárásban 256
4.6. A csődeljárás befejezése 258
5. Felszámolási eljárás 258
5.1. Az eljárás elrendelése, a felszámoló kijelölése, a felszámolás
kezdő időpontja 258
5.2. A felszámolás alá vont gazdálkodó szervezet feladatai 260
5.3. A hitelezők jogai, kötelezettségei 262
5.4. A felszámoló jogállása és tevékenysége 266
5.5. A felszámolás befejezése 268
5.6. Egyezség a felszámolási eljárásban 268
6. Végelszámolási eljárás 270
6.1. A végelszámolási eljárás megindítása 270
6.2. A végelszámolási eljárás lefolytatása 271
6.2.1. A gazdálkodó szervezet vezetőjének tevékenysége 271
6.2.2. A hitelezők jogainak védelme 272
6.2.3. A végelszámoló tevékenysége 272
6.3. A végelszámolási eljárás befejezése 273
IX. FEJEZET: A bírósági cégeljárás 275
1. A cégjog fogalma, alapvető funkcióiról röviden 275
2. A cég, a cégnév, a székhely, a telephely, a fióktelep jellemzői 275
2.1. A cég 275
2.2. A cégnév 276
2.3. A székhely, telephely, fióktelep 277
3. A cégnyilvántartás nyilvánosságának és közhitelességének elve 278
4. A cégjegyzék tartalma 280
5. A cégjegyzés jellemzői 282
6. A cégbejegyzési eljárás és a változás bejegyzési eljárás fontosabb
előírásai 282
6.1. A cégbejegyzési eljárás közös szabályai 282
6.2. A cégbejegyzési kérelem benyújtása, a kérelem esetleges hiánypótlás nélküli elutasítása 283
6.3. A változás bejegyzési eljárás közös szabályai 284
6.4. A jogi személyiség nélküli cégek ügyeiben a cégbírósági eljárás
különös előírásai 287
6.5. A jogi személyiségű cégek ügyeiben a cégbírósági eljárás különös előírásai 288
7. A cégbíróság végzése, jogorvoslatok a cégügyekben 289
7.1. A cégbíróság végzése 289
7.2. A jogorvoslati lehetőségek 290
8. A törvényességi felügyeleti.valamint a hivatalból törlési eljárás jellemzői
8.1. A törvényességi felügyeleti eljárás
8.2. A cég hivatalból törlése iránti eljárás 296
9. A Ct. továbbra is fontos aktuális átmeneti rendelkezése 297
X. FEJEZET: Elsődlegesen nem vállalkozást folytató szervezetek 298
1. Az alapítvány
1.1. Az alapítványi célok jellege 298
1.2. Az alapítók köre 299
1.3. Az alapító okirat tartalma, az alapítvány bírósági nyilvántartásba
vétele 300
1.4. Az alapítvány működésével kapcsolatos fontosabb előírások 302
1.5. Az alapítvány bírósági nyilvántartásból való törlése 303
2. A társadalmi szervezetek 304
2.1. Az egyesülési jog mint a társadalmi szervezet alapíthatóságának
jogi alapja 304
2.2. A társadalmi szervezet meghatározása 304
2.3. Az alapításra jogosultak köre 305
2.4. A társadalmi szervezet megalapítása és bírósági nyilvántartásba
vétele 306
2.5. A társadalmi szervezet tagjaival és a szervezet működésével
kapcsolatos fontosabb előírások 307
2.6. A társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásból való törlése 310
2.7. A társadalmi szervezetek szövetségei 310
3. A közhasznú társaság 311
3.1. A közhasznú társaság tevékenységének jellemzői 311
3.2. A közhasznú társaságra vonatkozó szabályozás összetettsége 311
3.3. A közhasznú társaság alapításának lehetőségei 311
3.4. Az alapítás egyéb sajátosságai 312
3.5. Működési sajátosságok 313
3.6. A közhasznú társaság megszűnésének sajátosságai 313
4. Az alapítványok, a társadalmi szervezetek, a közhasznú társaságok
esetében a közhasznúság elnyerhetőségének lehetőségéről röviden 314
XI. FEJEZET: A polgári eljárásjog 315
1. Az eljárás célja és alapelvei 315
2. A felek és más perbeli személyek 317
2.1. Perbeli fél V 317
2.2. Más perbeli személyek 319
3. A polgári ügyekben eljáró bíróságok 320
3.1. Hatáskör 321
3.2. Illetékesség 323
4. A polgári eljárás szakaszai 325
4.1. Keresetindítási szakasz 325
4.2. A tárgyalási szakasz 327
4.3. Fellebbezési szakasz 331
4.4. Felülvizsgálati szakasz 333
4.5. Végrehajtási szakasz 337
5. Különleges eljárások 338
5.1. Fizetési meghagyásos eljárás 338
5.2. A közigazgatási perek 339
5.3. A munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból
származó perek 341
XII. FEJEZET: A választott bíráskodás 343
1. Választott bírósági eljárás kiköthetőségének feltételei 343
2. Szervezeti formái 344
3. A kikötés módja, alaki- és tartalmi kelléke 344
4. A választott bíróság eljárása és ítéletének végrehajtása 346
5. Nemzetközi választott bírósági eljárás 347
XIII. FEJEZET: A bírósági végrehajtás 349
1. A végrehajtás funkciója, jellege és formái 349
2. A bírósági végrehajtás (a továbbiakban: végrehajtás) elrendelése, végrehajtható okiratok . . . 350
2.1. A végrehajtás elrendelése 350
2.2. A végrehajtható okiratok 350
3. A végrehajtás foganatosításának megkezdése 351
4. Pénzkövetelés végrehajtása 353
4.1. Végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra 353
4.2. Végrehajtás pénzintézetnél kezelt összegre 354
4.3. Ingóvégrehajtás 354
4.4. Ingatlan-végrehajtás 355
5. A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése 356
6. Külföldi bíróság határozatának végrehajtása 356
7. Jogorvoslatok 357
7.1. A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok
(Vht. 211-216. §) 357
7.2. A végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok
(Vht. 217-220. §) 359
XIV. FEJEZET: A büntetőjog 361
1. A büntetőjog funkciója és forrása 361
2. A bűncselekmény és az elkövető fogalmi köre 361
2.1. A bűncselekmény 361
2.2. A bűncselekmény törvényi alakzata: a bűntett, a vétség 362
2.3. Kísérlet és előkészület 363
2.4. Az elkövetők 364
2.5. Minősítő körülmények 364
3. A büntetések és az intézkedések 365
3.1. A büntetések 365
3.2. Az intézkedések 366
4. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai 366
4.1. A büntethetőséget kizáró okok 367
4.2. A büntethetőséget megszüntető okok 368
5. Egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények 368
5.1. Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) 368
5.2. A számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §) 368
5.3. Csődbűntett (Btk. 290. §) . 369
5.3.1. Első alakzat 369
5.3.2. Második alakzat (felszámolás elrendelése utáni csődbűntett) 370
5.4. Hitelező jogtalan előnyben részesítése (Btk. 291. §) 372
5.5. Tartozás fedezetének elvonása (Btk. 297. §.) 372
5.6. Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése
(Btk. 298/A §) 372
5.7. Az alaptőke vagy törzstőke csorbítása (Btk. 298/B. §) 373
5.8. Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása (Btk. 299. §) 373
5.9. Pénzmosás (Btk. 305. §) 373
5.10. Devizabűncselekmény (Btk. 309. §) 374
5.11. Adó-, társadalombiztosítási csalás (Btk. 310. §) 375
5.11.1. A kötelezettség megállapítása előtti alakzata 375
5.11.2. A kötelezettség megállapítása utáni alakzata 376
5.12. Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és
munkavállalói járulékfizetési kötelezettség megszegése
(Btk. 310/A. §) 376
5.12.1. A kötelezettség megállapítása előtti alakzata 376
5.12.2. A kötelezettség megállapítása utáni alakzata 376
5.13. Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék
fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §) 377
5.14. Csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §) 377
5.14.1. Csempészet 377
5.14.2. Vámorgazdaság 378
5.15. Lopás (Btk. 316. §) 378
5.16. Sikkasztás (Btk. 317. §) 379
5.17. Csalás (Btk. 318. §) 381
5.18. Hűtlen kezelés (Btk. 319. §) 381
6. A büntető eljárás célja és alapelvei 382
7. A büntető ügyekben eljáró hatóságok 383
7.1. Nyomozó hatóságok 383
7.2. Bíróság 384
7.3. A büntető eljárásban részt vevő személyek 384
7.4. A büntetőeljárás alakzatai és szakaszai 384
7.4.1. Nyomozati szakasz 385
7.4.2. Ügyészi szakasz 387
7.4.3. Bírósági szakasz 387
8. Jogorvoslati eszközök a büntetőeljárásban 388
Gyakrabban hivatkozott jogszabályok rövidítéseinek jegyzéke 389
XV. FEJEZET: A munkajog 15
A) A hazai munkajog ismeretei 15
1. A munka világának törvényei 15
2. A Mt bevezető - alapelvi jelentőségű - rendelkezései 16
2.1. A felek együttműködési kötelezettsége 16
2.2. A személyiségvédelem 16
2.3. Az ún. piaczavarás tilalma 17
2.4. A rendeltetésnek megfelelő joggyakorlás és kötelezettségteljesítés 17
2.5. A hátrányos megkülönböztetés (negatív diszkrimináció) tilalma
és az előnyben részesítés (pozitív diszkrimináció)
kötelezettsége 17
2.6. A jognyilatkozatok alaki és tartalmi kellékei 18
2.7. Az érvénytelenség 19
2.8. Az elévülés 20
2.9. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok 20
2.10. A kollektív szerződés 21
3. A munkaviszony alanyai 22
3.1. A munkavállaló 22
3.2. A munkáltató 22
3.3. A közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony alanyai 23
4. A munkaviszony létesítése 24
4.1. A munkaszerződés tartalmi kellékei 25
4.2. A munkaviszony kezdete és tartama 26
4.3. A munkaszerződés módosítása 27
4.4. A munkaviszony megszűnése 28
4.5. A munkaviszony megszüntetése 28
4.5.1. Közös megegyezés 29
4.5.2. Rendes felmondás 29
4.5.3. Rendkívüli felmondás 32
4.5.4. Megszüntetés próbaidő alatt azonnali hatállyal 35
4.5.5. Határozott időre létesített munkaviszony
megszüntetése 35
4.6. Eljárás a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése
esetén 35
4.7. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és
jogkövetkezményei 36
4.8. A köztisztviselői- és a közalkalmazotti jogviszony megszűnése,
illetve megszüntetése 37
4.8.1. A közszolgálati jogviszony megszűnése 37
4.8.2. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése 39
4.9. A munkavégzés szabályai 40
4.9.1. A munkavégzés szabályai a Mt.-ben 40
4.9.2. A munkavégzés szabályai a Ktv.-ben és a Kjt.-ben . . 41
4.10. A fegyelmi felelősség Mt., Ktv. és Kjt.-beli szabályai 42
4.10.1. Fegyelmi felelősség az Mt.-ben 42
4.10.2. Fegyelmi felelősség a Ktv.-ben 42
4.10.3. Fegyelmi felelősség a Kjt.-ben 45
4.11. A munkaidő és a pihenőidő 46
4.11.1. A munkaidő a Mt.-ben 46
4.11.2. A munkaidő a Ktv.-ben 47
4.11.3. A munkaidő a Kjt.-ben 47
4.11.4. A pihenőidő főbb szabályai a Mt.-ben 47
4.11.5. A pihenőidő főbb szabályai a Ktv.-ben 49
4.11.6. A pihenőidő főbb szabályai a Kjt.-ben 49
4.12. A munka díjazása 49
4.12.1. A munka díjazásának főbb szabályai a Mt.-ben 49
4.12.2. A köztisztviselő díjazása 52
4.12.3. A közalkalmazottak illetményrendszere 52
5. Kártérítési felelősség 53
5.1. A munkavállaló kártérítési felelőssége 53
5.2. A köztisztviselő kártérítési felelőssége 56
5.3. A közalkalmazott kártérítési felelőssége 56
5.4. A munkáltató kártérítési felelőssége 56
6. A vezető állású munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályok 60
7. A munkaügyi vita 61
B) A külföldi munkajog köréből az angol, a francia és a német munkajogi szabályozás fontosabb ismeretei 62
8. A munkaviszony létesítése, megszűnése, a munkaidő és a pihenőidő,
a munka díjazása, a kártérítési felelősség 62
8.1. A munkajogi szabályozás jogforrásai, a kollektív szerződés 62
8.2. A munkaviszony létesítése, a munkaszerződés 65
8.3. A munkaviszony (munkaszerződés) megszűnése
és megszüntetése 65
8.3.1. A rendes felmondás 66
8.3.2. A rendkívüli felmondás 67
8.4. A munkaidő és pihenőidő 68
8.5. A munka díjazása 69
8.6. A kártérítési felelősség 70
8.6.1. A munkavállaló részéről 70
8.6.2. A munkáltató részéről 70
XVI. FEJEZET: a társadalombiztosítási jog 71
A) A hazai társadalombiztosítási jog ismeretei 71
1. A társadalombiztosítás jogi szabályozása 71
2. A társadalombiztosítási jogviszony specifikuma és tartama 72
3. A Tbj. személyi hatálya 73
3.1. A biztosítottak 73
3.2. A kiegészítő tevékenységet folytatók 75
3.3. A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak 76
3.4. Társadalombiztosításra jogosultság megállapodás alapján 76
3.5. A társadalombiztosítás alá nem eső személyek 77
4. A társadalombiztosítási ellátások 78
4.1. Az egészségbiztosítási ellátások 78
4.2. Nyugdíj biztosítási ellátások 79
5. Az ellátások fedezete 79
5.1. Járulékfizetési kötelezettség 80
5.1.1. A foglalkoztatók járulékfizetési kötelezettsége 80
5.1.2. A biztosítottak járulékfizetési kötelezettsége 81
5.1.3. Baleseti járulékfizetési kötelezettség 82
5.2. Hozzájárulás fizetési kötelezettség 82
5.2.1. A Tbj. alapján 82
5.2.2. Külön törvény alapján 83
6. Felelősségi szabályok 83
6.1. Visszafizetési kötelezettség 84
6.2. Megtérítési kötelezettség 84
6.3. Késedelmi kamat és mulasztási bírság 84
B) A külföldi társadalombiztosítási jog köréből az angol, a francia és a német
társadalombiztosítási szabályozás fontosabb ismeretei 85
7. Az angol társadalombiztosítási jog 85
7.1. A munkanélküliség 86
7.2. A családfenntartás 86
7.3. Az egészségügyi ellátások 87
7.4. Az anyasági segély 87
7.5. A foglalkozási ártalmak (kockázatok) 88
7.6. Az öregségi nyugdíj 88
7.7. A rokkantság 88
7.8. A hátramaradott nyugdíj 89
8. A francia társadalombiztosítási jog 89
8.1. A családi juttatások (finanszírozását az általános rendszer
garantálja) 90
8.2. Az egészségügyi ellátás - betegségi biztosítás 91
8.3. Az öregségi nyugdíj 93
8.4. A rokkantság 94
8.5. A hátramaradott (hozzátartozói) nyugdíj 95
9. A német társadalombiztosítási jog 95
9.1. Munkanélküliség 96
9.2. A családfenntartás 97
9.3. Betegség esetére szóló biztosítás 97
9.4. A készpénzsegély 98
9.5. A kiegészítő betegbiztosítás 99
9.6. Az anyasági ellátások 99
9.7. A munkahelyi ártalmak (kockázatok) 100
9.8. Az öregségi nyugdíj 100
9.9. A kiegészítő nyugdíj 101
9.10. A rokkantság 102
9.11. A hátramaradott nyugdíj 102
XVII. FEJEZET: Az adójog 104
A) A hazai adójog köréből egyes adónemek és támogatások 104
1. Személyi jövedelemadó 104
1.1. Az adó jellemzői 104
1.2. A törvény hatálya 105
1.3. Az adókötelezettség 107
1.4. A magánszemély jövedelmeinek áttekintése 107
1.5. Adómentes jövedelmek 108
1.6. A jövedelem számításának általános szabályai 110
1.7. Összevontan adózó jövedelmek 112
1.7.1. Önálló tevékenységből származó jövedelem 112
1.7.2. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem 113
1.7.3. Egyéb jövedelem 114
1.8. Összevontan adózó jövedelmek adóalapjának,
az adóalap adójának számítása 116
1.9. Külön adózó jövedelmek 117
1.9.1. Egyéni vállalkozó adózása 118
1.9.2. Vagyonátruházásból származó jövedelem 123
1.9.3. Tőkejövedelmek 126
1.10. Az adóelőleg megállapítása, megfizetése 137
1.10.1. A kifizető adóelőleg megállapítása 137
1.10.2. A munkáltató adóelőleg megállapítása 138
1.10.3. Az egyéni vállalkozó előlegfizetési kötelezettsége 139
2. Általános forgalmi adó 141
2.1. Az általános forgalmi adó jellemzői 141
2.2. Az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya 146
2.3. A termékértékesítés fogalma, általános és különös esetei 147
2.4. A szolgáltatásnyújtás fogalma, nevesített esetei 152
2.5. Adókötelezettség az export, import forgalomban 153
2.6. A teljesítés helye 155
2.7. Az adó alapja 157
2.8. Az adó mértéke 162
2.9. Adómentesség 162
2.10. Számlaadási kötelezettség 164
2.11. Az adófizetési kötelezettség keletkezése 166
2.12. Az adó elszámolása 168
2.12.1. Adóelszámolási időszak 168
2.12.2. Adólevonási jog 168
2.13. Az adó megfizetésére kötelezett 172
2.14. Egyes értékesítésre vonatkozó különös rendelkezések 172
2.14.1. A kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különleges adózási mód 173
2.14.2. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany
különleges jogállása 173
2.14.3. A bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó
különleges adózási mód 174
2.14.4. Különbözet szerinti adózás 175
2.15.5. Az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös
adózási szabályok 176
3. Fogyasztási adó 177
3.1. Az adó jellemzői 177
3.2. A törvény hatálya 177
3.3. Az adó alapja, mértéke 179
3.4. Az adófizetési kötelezettség keletkezése 180
3.5. Adólevonási jog 181
4. Társasági adó és osztalékadó 182
4.1. Az adó jellemzői 182
4.2. A társasági és az osztalékadó alanya 182
4.3. Adókötelezettség 184
4.4. Az adózó adóalapjának számítása 186
4.5. Az adózás előtti eredményt módosító tételek 188
4.5.1. A céltartalék adóalapra gyakorolt hatása 188
4.5.2. Az értékcsökkenési leírás adóalapra gyakorolt hatása 191
4.5.3. Az értékvesztés adóalapra gyakorolt hatása 192
4.6. A fizetendő társasági adó megállapítása 194
4.6.1. A fizetendő adó meghatározása a belföldi illetőségű
adózónál 194
4.6.2. A fizetendő adó meghatározása a külföldi illetőségű
adózónál 196
4.7. Az adókedvezmény igénybevételének korlátozása 196
4.8. Társasági adóelőleg
4.9. Adómentességek
4.10. A kettős adóztatás elkerülése 199
4.11. Osztalékadó 201
5. Helyi adók 203
5.1. A helyi adóztatással kapcsolatos általános szabályok 203
5.2. A helyi adók rendszere 204
5.3. Az adó alanya, az adó tárgya 204
5.4. Az adó alapja. Az adó mértéke 207
5.5. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése,
az adó megfizetése 209
6. Adó jellegű fizetési kötelezettségek 211
6.1. Munkaadói járulék 212
6.2. Munkavállalói járulék 212
6.3. Rehabilitációs hozzájárulás 213
6.4. Szakképzési hozzájárulás 214
6.5. Kulturális járulék 216
6.6. Bányajáradék 217
6.7. Környezetvédelmi termékdíj 219
6.8. Turisztikai hozzájárulás 220
7. Az államháztartás terhére nyújtott egyes támogatások 221
7.1. A támogatások típusai, céljai 221
7.2. A támogatás formái, hozzájutás a támogatáshoz 223
7.3. Vállalkozások támogatása 223
7.4. Állami kezességvállalás, garancia, helytállás 224
7.5. Az agrárgazdaság támogatása 225
XVIII. FEJEZET: Az illetékjog 251
1. Az illeték fogalma, fajtái 251
1.1. Fogalma . 251
1.2. Az illeték fajtái 252
2. Az illetékekről szóló törvény területi, személyi hatálya 252
3. Az illetékkötelezettség keletkezése 253
4. Illetékmentesség 254
5. Vagyonszerzési illeték 255
5.1. A vagyonszerzési illeték tárgya, meghatározások az öröklési
illeték tárgyához 255
5.2. A vagyonszerzési illeték alapja 257
5.3. A vagyonszerzési illeték mértéke 258
5.3.1. A mértékek fajtái 258
5.3.2. Az ingyenes vagyonszerzési illeték mértéke 258
5.3.3. A visszterhes vagyonszerzési illeték mértéke 259
5.4. Illetékmentesség, illetékkedvezmény 259
5.5. A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett 260
6. Eljárási illetékek 260
7. Illetékmentesség az államigazgatási és bírósági eljárásban 263
7.1. Illetékmentesség az államigazgatási eljárásban 263
7.2. Illetékmentesség a bírósági eljárásban 264
8. Illetékfeljegyzési jog 265
8.1. Személyes illetékfeljegyzési jog 265
8.2. Tárgyi illetékfeljegyzési jog 265
9. Az illetékek fizetésének módja 265
XIX. FEJEZET: A devizajog267
1. A devizapolitika célja, a devizajog értelmezése, devizahatóság 267
1.1. A devizapolitika célja 267
1.2. A devizajog értelmezése 267
1.3. Devizahatóság 268
1.4. Illetékesség 269
1.5. Devizabelföldi 269
1.6. Devizakülföldi 270
1.7. Fizetőeszköz 271
1.8. Valuta, deviza 271
1.9. Vagyoni érték 272
2. A devizaműveletek osztályozása a műveletekre vonatkozó kötöttségek
alapján 272
2.1. Kötöttség nélkül végezhető devizaműveletek 273
2.2. Előzetes bejelentéshez, engedélyhez kötött devizaműveletek . 273
2.3. Tiltott devizaműveletek 274
3. Valutával, devizával végzett, leggyakrabban előforduló jogügyletek
és cselekmények 274
4. A devizaműveletek kapcsolata a Nemzetközi Fizetési Mérleggel 275
4.1. A Mérleg szerkezete és tartalma 275
4.2. Láthatatlan export, import 276
4.3. Viszonozatlan folyó fizetési műveletek 276
5. A fizetésre vonatkozó szabályok a nemzetközi gazdasági tevékenység
keretében 277
5.1. Nemzetközi gazdasági tevékenység 277
5.2. A kötelezettségvállalás és a fizetés pénzneme
5.3. Fizetés nem konvertibilis pénznemben
5.4. Fizetés forintban
5.5. Hitelfelvétel 279
5.6. Hitelnyújtás 279
5.7. Halasztott fizetés 280
5.8. Kezességek, garanciák és egyéb pénzügyi biztosítékok 280
6. Devizaszámla, jóváírások és terhelések a devizaszámlán 280
6.1. A devizaszámla fogalma, a nyitására jogosultak 280
6.2. A devizabelföldiek devizaszámlája 281
6.2.1. Rendelkezés a devizaszámla felett 281
6.2.2. Jóváírások és terhelések a devizaszámlákon 282
6.3. A devizabelföldi műveletei külföldi pénznemben külföldön 283
6.4. A devizakülföldiek számlái belföldön 284
7. Fizetőeszköznek az országból történő kivitele, illetve az országba
történő behozatala 285
7.1. Belföldi fizetőeszköz kivitele, illetve behozatala 285
7.2. Külföldi fizetőeszköz kivitele, illetve behozatala 286
8. Vagyoni értéknek az ország területéről történő kivitele 286
XX. FEJEZET: A vámjog 288
1. Vámjogi alapfogalmak 288
1.1. A vám fogalma 288
1.2. Vámhatár 288
1.3. Vámáru 289
1.4. Vámút 289
1.5. A vámáru vámhatáron történő átszállításának módozatai 290
1.6. Vámteher 290
2. Vámszervezet, vámhatóság 291
2.1. A vámszedés állami monopólium 291
2.2. Vámszervezet feladatai 291
3. Vámigazgatási eljárás a vámhatáron 292
3.1. Az eljárás lényege 292
3.2. A vámáru beléptetése 292
3.2. Az áru kiléptetése a vámhatáron 293
4. A vámáru/áru vámkezelése 293
4.1. A vámkezelés célja 293
4.2. A vámkezelés kérelmezése 294
4.3. A vámáru jelleget megtartó vámkezelések 295
4.4. A vámáru jelleget megszüntető vámeljárás 297
4.5. A vám összegének számítása 298
4.5.1. A vám alapja a kereskedelmi áruforgalomban behozott
vámáru esetében 298
4.5.2. A nem kereskedelmi forgalomban behozott vámáru vámalapja 300
4.5.3. Vámtétel, vámtarifa 300
4.5.4. A vámteher kiszabása és közlése 302
5. A vámteher fizetési kötelezettség keletkezése, a fizetésre kötelezett 303
5.1. A vámteher fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja 303
5.2. A vámteher fizetésére kötelezett 303
6. A vámteher megfizetése 303
6.1. A fizetés időpontja 303
6.2. Fizetési haladék 305
6.3. Részletfizetés 305
6.4. A fizetés módozatai 305
6.5. A megfizetett vámteher visszatérítése 305
6.6. Vámteher elengedése 306
6.7. Kamattartozás elengedése 306
7. Vámkedvezmény, vámmentesség 307
7.1. Vámkedvezmény 307
7.2. Vámkönnyítés 307
7.3. Vámmentesség 307
)XXI.FEJEZET: Az államháztartás jogi vonatkozásai! 308
1. Az államháztartás fogalma, rendszere 308
1.1. Fogalma 308
1.2. Rendszere 308
2. Az államháztartási alrendszer alkotóelemei 311
2.1. A központi költségvetés államháztartási alrendszer szerkezeti
elemei 311
2.2. Az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszer
alkotó elemei 311
2.3. A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok államháztartási
alrendszer alkotóelemei 312
2.4. A társadalombiztosítási államháztartási alrendszer alkotó elemei 312
3. A Magyar Államkincstár 312
3.1. A Kincstár jogállása 312
3.2. A Kincstár feladatai 313
4. Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei 314
5. Központi költségvetés 316
5.1. A központi költségvetés szerkezeti rendje 316
5.2. A központi költségvetés mérlege 317
5.3. A központi költségvetés egyenlege 318
6. Az államháztartás működési rendjével kapcsolatos hatáskörök 318
7. A helyi önkormányzat költségvetése 322
7.1. A helyi önkormányzat bevételei 322
7.2. A helyi önkormányzat kiadásai 323
7.3. Egyenleg 323
7.4. A költségvetés jóvá hagyása 323
8. Költségvetési szerv 324
8.1. A költségvetési szerv fogalma, tevékenysége 324
8.1.1. Fogalma 324
8.1.2. Tevékenysége 324
8.2. A költségvetési szerv alapítása, megszüntetése 325
8.3. A költségvetési szervek fajtái, felügyelete 326
8.4. A költségvetési szervek csoportosítása 327
9. A költségvetés tervezése 329
10. A költségvetési előirányzat módosítása 331
10.1. Értelmezése 331
10.2. Előirányzat átcsoportosítás 332
11. A költségvetési szerv gazdálkodásának alapvető szabályai 332
11.1. A gazdálkodás kereteit a költségvetés határozza meg 332
11.2. A kötelezettségvállalási jogosultság 332
11.3. Érvényesítés 333
11.4. Utalványozás 333
11.5. Összeférhetetlenségi szabályok 334
11.6. Befektetés gazdasági társaságba 334
11.7. Kapcsolat alapítvánnyal 335
12. Vállalkozási tevékenység 335
13. Kincstári biztos, önkormányzati biztos 336
13.1. Kincstári biztos 336
13.2. Önkormányzati biztos 336
14. Költségvetési beszámoló (zárszámadás) 337
14.1. Zárszámadási törvény 337
14.2. Zárszámadási rendelet 337
15. Az államháztartás ellenőrzése 338
15.1. Az ellenőrzés célja 338
15.2. Az ellenőrzési feladatokat ellátó külső szervek 338
15.3. Belső ellenőrzés 339
XXII. FEJEZET: Az állam (köz)igazgatási eljárás általános szabálya 340
1. Az államigazgatási eljárás általános szabályainak célja és hatálya 340
1.1. Szervi hatály 340
1.2. Személyi hatály 341
1.3. Tárgyi hatály 341
2. Hatáskör és illetékesség 342
2.1. Hatáskör 342
2.2. Illetékesség 343
2.3. A hatáskör és illetékesség vizsgálta és összeütközése 344
2.4. Az eljáró szerv kijelölése 344
3. Az első fokú (alap) eljárás 345
3.1. Az eljárás megindítása 345
3.2. A tényállás tisztázása és a bizonyítás 346
3.3. Tárgyalás 346
3.4. Az eljárás megszüntetése 346
3.5. Az eljáró szerv határozata 347
4. A jogorvoslati rendszer az Áe-ban 348
4.1. A határozat módosítása és visszavonása 348
4.2. Fellebbezés 349
4.3. Felügyeleti intézkedés 350
4.4. Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata 350
4.5. Végrehajtás 352
1. Az adózás rendjéről szóló törvény alapelvei 354
2. A törvény hatálya 355
3. Az adózó, az adóztatás 356
3.1. Az adózó 356
3.2. Az adóztatás 357
4. Az adóhatóságok 358
4.1. Az adóhatóságok áttekintően 358
4.2. Az adóhatóságok feladatai 358
5. A hatáskör, az illetékesség 360
5.1. A hatáskör 360
5.2. Az illetékesség 361
6. Adókötelezettség 362
6.1. Az adókötelezettség értelmezése, terjedelme 362
6.2. Az adókötelezettség tartalma 363
6.2.1. A bejelentés szabályai 363
6.2.2. Az adózó nyilvántartásba vétele 364
6.2.3. Iratbetekintési jog 365
6.2.4. Az adó megállapításának módozatai 366
6.2.5. Az adó megfizetése 369
6.2.6. Az adó bevallása 371
6.2.7. Adótitok 374
6.2.8. A bizonylat kiállítási, megőrzési és könyvvezetési kötelezettség 375
6.2.9. Az önellenőrzés 376
6.2.10. Az adókötelezettség nem teljesítéséből fakadó jogkövetkezmények 377
7. Az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége 379
7.1. Az ellenőrzés célja 379
7.2. Általános szabályok 379
7.3. Tényállás rögzítése, a bizonyítás eszközei 380
7.4. Az ellenőrzés befejezése 382
7.5. Egyszerűsített ellenőrzés 383
8. Adóigazgatási eljárás 383
8.1. Célja 383
8.2. Tárgya különösen 384
8.3. Megindítása 384
8.4. Az adóhatóság által megállapított adó 384
8.5. Fizetési könnyítés 384
8.6. Adómérséklés 385
8.7. Az adóhatóság döntésének közlése 386
8.8. Jogorvoslat az adóigazgatási eljárásban 386
8.8.1. Fogalma 386
8.8.2. A jogorvoslat módozatai 386
8.9. Végrehajtási eljárás 387
8.10. Az elévülés 389
Mellékletek 390
Irodalomjegyzék 399
Gyakrabban hivatkozott jogszabályok rövidítéseinek jegyzéke 407

Témakörök