Európai társasági jog

Tartalom

Bevezetés 17
Rövidítések 19
I. Fejezet A társasági jog nemzetközi vonatkozásai és az Európai Közösség joga 21
1. Áttekintés 21
2. A letelepedés szabadsága 22
2.1. A társaságok négyes szabadsága 22
2.2. Az elsődleges és másodlagos letelepedés 26
2.3. Az elsődleges letelepedés értelmezése 27
3. A társasági jogi harmonizáció programja 28
3.1. A jogharmonizáció alapjai a Római Szerződésben 28
3.2. A jogközelítés céljai 29
4. A letelepedés szabadsága és a tőkemozgások felszabadítása 29
5. A társaságok személyes joga 31
5.1. A székhely elve 32
5.2. A bejegyzés elve f 33
5.3. A székhely és a bejegyzés elvének összehasonlítása 34
6. A Hágai Egyezmény 35
7. Az Európai Közösség Egyezménye a társaságok és jogi személyek kölcsönös elismeréséről 36
II. Fejezet A tagállamok főbb társasági jogi modelljei' 39
1. Bevezetés 39
2. A német társasági jog 39
2.1. Az egyéni vállalkozás 41
2.2. Személyegyesítő társaságok 41
2.2.1. Közkereseti társaság (Offene Handelsgesellschaft, OHG) 42
2.2.2. Betéti társaság (Kommanditgesellschaft, KG) 43
2.2.3. Csendestársaság (stille Gesellschaft, stG) 43
2.2.4. Polgári jogi társaság (Gesellschaft bürgerlichen Rechts, GbR) 44
2.3. Tőkeegyesítő társaságok (Kapitalgesellschaften) 45
2.3.1. Részvénytársaság (Aktiengesellschaft, AG) 45
2.3.2. Korlátolt felelősségű társaság (Gesellshaft mit beschrankter Haftung, GmbH) 47
2.3.3. Betéti részvénytársaság (Kommanditgesellschaft auf Aktien, KGaA) 50
3. A francia társasági jog 50
3.1. Tőkeegyesítő társaságok (Sociétés des capitaux) 51
3.1.1. A korlátolt felelősségű társaság (Société á responsabilité limitée, SARL) 52
3.1.2. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság (Entreprise unipersonelle á responsabilité limitée, EURL) 55
3.1.3. A részvénytársaság (Société anonyme, SA) 55
3.1.4. Betéti részvénytársaság (Société en commandite par action, SCA) 61
3.1.5. Société par actions simplifiée (SAS) 62
3.2. Személyegyesítő társaságok (Société des personnes) 63
3.2.1. Közkereseti/társaság (Société en nom collectif SNC) 63
3.2.2. Betéti társáság (Société en commandite simple, SCS) 64
4. Az angol társasági jog 66
4.1. Személyegyesítő társaságok (Partnerships) 68
4.1.1. General partnership 68
4.1.2. Limited partnership 68
4.2. Tőkeegyesítő társaságok (Companies) 69
4.2.1. Public company limited by share (PLC) 70
4.2.2. Private company limited by share (Limited Co.) 73
4.2.3. Private company limited by guarantee 73
4.2.4. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság (Single Member Private Limited Company) 74
4.2.5. Korlátlan felelősségű társaság (unlimited company) 75
4.2.6. Holding 75
5. A nemzeti jog és az Európai Unió társasági jogának kölcsönhatása 75
III. Fejezet Az Európai Közösség társasági jogi jogalkotása 77
1. Bevezetés 77
2. A társasági jogi harmonizációs irányelvek 83
2.1. Publicitási követelmények az első irányelvben 83
2.2. Publicitási előírások a fióktelepekről a tizenegyedik irányelvben 85
2.3. A társaság által vállalt kötelezettségek, a képviselet 86
2.4. A társaságok érvénytelensége 90
2.5. A második irányelv célja, hatóköre 92
2.6. Harmonizációs szabályok az egyszemélyes társaságról 93
2.7. Tőkésítési és tőkevédelmi követelmények 94
2.8. Saját részvények megszerzése, birtoklása 95
2.9. A jegyzett tőke változtatása 98
2.10. Társaságok egyesülése: beolvadás, összeolvadás 101
2.10.1. Az egyesülés megvalósítása 102
2.10.2. Az egyesülés hatálya, érvénytelensége 104
2.10.3. A beolvadás speciális esetei 105
2.11. Társaságok szétválása 106
2.12. Konszernjogi vonatkozások a könyvviteli harmonizációs szabályozásban 108
3. A napirenden lévő irányelvtervezetek 110
3.1. A részvénytársaságok szervezete és irányítása 111
3.2. A felvásárlási ajánlatok harmonizációs tervezete 113
4. A közösségi jogon alapuló társasági formák 117
4.1. Az európai gazdasági érdekcsoport (egyesülés) 117
4.1.1. Az alapítási feltételek, a társaság létrejövetele, érvénytelensége 118
4.1.2. Az egyesülés tagjai, a tagok és a társaság viszonyai 120
4.1.3. Az egyesülés tevékenysége, működési szabályai 121
4.1.4. Az egyesülés szervezete és irányítása 123
4.2. Az európai részvénytársaság koncepciója 124
4.2.1. Az európai részvénytársaság alapítása 126
4.2.2. A tőkésítési, tőkevédelmi előírások 128
4.2.3. Az európai részvénytársaság szervezete és irányítása 130
4.2.4. Egyéb szabályozott kérdések 132
4.3. Az európai Rt. dolgozói participációs modellje 133
IV. Fejezet A társaságok létszakaszai 135
1. Megalakulás 135
1.1. A társaságalapítás szabadsága az EU-ban 135
1.2. A társaságalapítás feltételeinek egységesítése 138
1.3. A társasági tagok száma 140
1.4. A létesítő dokumentum 142
1.5. A társaság induló tőkéje 144
1.5.1. A vagyoni hozzájárulások mibenléte - a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás 145
1.5.2. A vagyoni hozzájárulások összege és teljesítésének ideje 147
1.6. Nyilvánossági követelmények 148
1.7. A társaságalapítás vagy a tevékenység megkezdésének engedélyezése előtt a társaság nevében vállalt kötelezettségek 150
1.8. A társaság érvénytelensége 151
2. Átalakulás 152
2.1. Egyesülés 154
2.1.1. Az egyesülés fajtái 154
2.1.2. A beolvadás lebonyolítása 155
2.1.3. Hitelezővédelem 156
2.1.4. A beolvadás joghatásai 157
2.1.5. Felelősségi szabályok 158
2.1.6. Az egyesülés érvénytelensége 158
2.1.7. Összeolvadás 159
2.1.8. Leányvállalat beolvasztása 160
2.1.9. Egyesülésként kezelendő átalakulások 161
2.2. Szétválás 162
2.2.1. A szétválás fajtái 162
2.2.2. A társaság vagyonának más társaságok által történő megszerzésével való szétválás lebonyolítása 163
2.2.3. Hitelezővédelem 164
2.2.4. A szétválás joghatásai 165
2.2.5. Felelősségi szabályok 166
2.2.6. A szétválás érvénytelensége 166
2.2.7. A társaság felosztása a részvényesek között 166
2.2.8. Új társaságok alapításával való szétválás 167
2.2.9. Szétválás bírósági ellenőrzés mellett 167
2.2.10. Szétválásként kezelendő átalakulások 168
2.3. Átalakulással létrejövő részvénytársaságok 168
3. Székhelyáthelyezés 168
4. Megszűnés 171
V. Fejezet Döntéshozatali mechanizmus 173
1. Áttekintés 173
1.1. Vállalatirányítás és ellenőrzés 173
1.2. A részvényes, mint befektető 174
1.3. A részvényes ellenőrzési szerepe 176
1.3.1. Egyénileg gyakorolt ellenőrzés 177
1.3.2. Testületileg gyakorolt ellenőrzés - A közgyűlés és a menedzsment viszonya 178
1.3.2.1. Hatáskörelvonás 178
1.3.2.2. Utasítás 179
1.3.2.3. A közgyűlés hatásköre 180
1.3.3. A részvényes és a közgyűlés kapcsolata 182
1.4. A menedzsment közvetett ellenőrzése 184
1.4.1. A társaságvezetési modellek szerepe a menedzsment ellenőrzésében 184
1.4.2. Az irányítási és ellenőrzési jogosítványok szétválasztása a monista modell szerint 185
1.4.3. A dualista modell és a piac értékítéletének érvényesülése 187
2. Kisebbségvédelem 190
2.1. A kisebbségi részvényesek helyzete 190
2.2. A kisebbségre leselkedő veszélyek 190
2.3. A kisebbség kritériumai 191
2.4. Kisebbségi jogok a tagállamokban 192
2.4.1. Jogszabályokban rögzített kisebbségi jogok 192
2.4.2. Bírói kisebbségvédelem 194
2.4.3. Szerződéses kisebbségvédelem 194
2.4.3.1. Kisebbségvédelmi megoldások a társasági szerződésben 195
2.4.3.2. Szerződés a többség és a kisebbség között 195
2.5. Az EK társasági jog kisebbségvédelmi rendelkezéseinek áttekintése 195
2.6. A kisebbség meghatározása az európai jogban 196
2.6.1. A kisebbséggé minősítés kritériumai 196
2.6.2. Értékelés 197
2.7. EK jogszabályokban rögzített kisebbségi jogok 198
2.7.1. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése 198
2.7.1.1. Kisebbségi indítvány a közgyűlés összehívására az ötödik irányelvtervezet alapján 198
2.7.1.2. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése a Societas Europaea rendelettervezetben 198
2.7.1.3. Értékelés 199
2.7.2. Kisebbség által kezdeményezett közgyűlés napirendjének meghatározása 200
2.7.2.1. Az ötödik irányelvtervezet alapján 200
2.7.2.2. A Societas Europaea rendelettervezet alapján 200
2.7.2.3. Értékelés 200
2.7.3. Napirendi pont kitűzése a meghívó elküldése előtt 200
2.7.4. Kiegészítő napirendi pont felvétele 201
2.7.4.1. Az ötödik irányelv tervezete alapján 201
2.7.4.2. A Societas Europaea rendelettervezet alapján 201
2.7.4.3. Értékelés 201
2.7.5. Felelősségre vonás a társaság helyett a társaság érdekében 202
2.7.5.1. Felelősségre vonás az ötödik irányelvtervezet alapján 202
2.7.5.2. Felelősségre vonás kezdeményezése a Societas Europaea rendelettervezetben 203
2.7.5.3. Értékelés 204
2.7.6. Ellenőrzés külső személy által 204
2.7.6.1. Külső ellenőrzés kezdeményezése a Societas Europaea rendelet eredeti tervezetében 204
2.7.6.2. Értékelés 205
2.7.7. További lehetséges kisebbségi jogosítványok 205
2.7.7.1. A tisztségviselők megválasztása 205
2.7.7.2. A tisztségviselők elmozdítása 206
2.7.7.3. Vétójog a tisztségviselők felelősségre vonás alóli mentesítése kapcsán 206
2.7.7.4. Javaslattétel 206
2.7.7.5. A végelszámoló személyével kapcsolatos kisebbségi jog 207
2.8. Bírói gyakorlat 207
2.8.1. A visszaélésszerű többségi határozattal szembeni védelem hiánya 207
2.8.2. A részvények felvásároltatására irányuló jog 208
2.9. Szerződéses kisebbségvédelem 209
2.10. Kisebbségvédelem, mint jogszabályi kötelezettség alternatívája 209
2.11. Áttételesen kisebbségvédelmi hatású társasági jogi szabályok 210
2.11.1. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok 211
2.11.2. Az apportra vonatkozó szabályok kisebbségvédelmi hatása 211
2.11.3. Döntéshozatali szabályok 211
2.11.4. Kisebbségi minőség megőrzése 212
2.12. A kisebbségi jogok szabályozásának értékelése 212
2.12.1. A kisebbségvédelmi szabályozás minősége 212
2.12.2. Kisebbségi jogok elhelyezése 212
2.12.3. A kisebbségi jogok listája 213
2.12.3.1. Az EK jogból hiányzó kisebbségi jogosítványok 213
2.12.3.2. Jelölési jog a Societas Europaea rendelettervezetben 213
2.12.4. Többségi elv 214
2.12.5. A kisebbségi „önvédelem" támogatásának hiánya 214
VI. Fejezet A társaság képviselete 215
1. A képviseleti jog általános szabályai 215
2. A képviseleti jog nyilvánosságra hozatala, korlátozhatósága 216
2.1. A képviseleti jog a társaság jogi elismerése előtt 217
2.2. A képviseleti jogkör túllépése a társaság működése során 218
2.2.1. A képviseleti jog korlátozott voltából fakadó jogkörtúllépés 218
2.2.2. Ultra vires 220
VII. Fejezet Hitelezővédelem 221
1. A hitelező fogalma 221
1.1. Szerződéses és szerződésen kívüli hitelező 221
1.2. A társaság tagja, mint hitelező 222
1.3. Kívülálló értékpapír-tulajdonos hitelező 222
2. Hitelezők azonos és eltérő védelme 223
3. A hitelezővédelem gazdasági indoka 223
3.1. A felek eltérő erőviszonya, mint objektív körülmény 223
3.2. Szubjektív körülmények 224
4. Az Európai Közösség hitelezővédelmi jogalkotásának további célkitűzései 224
5. Komplex hitelezővédelem 225
5.1. A társasági jogi hitelezővédelem fő területei és szabályozásuk EK társasági jogi keretei 225
5.2. Valamennyi hitelező érdekét szolgáló rendelkezések 225
5.2.1. Publicitás 225
5.2.2. Tőkevédelem 226
5.2.3. A társaság alapítására, módosítására irányuló szerződés érvénytelensége 226
5.2.4. A társasági tartozásokért való felelősség 226
5.2.5. Biztosítéknyújtás a hitelezőknek 226
5.3. Egyes hitelezői csoportok érdekvédelme 227
5.3.1. A társaság által kötött ügyletek érvénytelenségének korlátozása 227
5.3.2. A kívülálló értékpapír-tulajdonosok érdekvédelme 227
6. Publicitás 227
6.1. A publicitás kiemelkedő jelentősége az európai társasági jogban 227
6.2. A publicitás különböző formái 227
6.3. A publicitás alapesete 228
6.3.1. Publicitási követelmények az első irányelvben 228
6.3.1.1. Feltárandó tények köre az első irányelv alapján 228
6.3.1.2. Publicitási csatornák 229
6.3.1.3. Jogkövetkezmények 230
6.3.2. A közzététel-köteles adatok körének bővítése - Az első irányelv, mint háttérszabály 230
6.3.2.1. A részvénytársaság publicitása 230
6.3.2.2. Közzétételi kötelezettséget kiváltó események 231
6.4. A fióktelep publicitása 232
6.5. Az európai gazdasági érdekvédelmi egyesülés publicitási szabályai 233
6.6. Publicitás a könyvvizsgálókkal kapcsolatban 233
6.7. Az egyszemélyes társaság publicitása 234
6.8. Egyéb publicitási szabályok 234
7. Tőkevédelem 235
7.1. Az alaptőke-minimummal kapcsolatos európai előírások 235
7.2. Az alaptőke megőrzését szolgáló előírások 237
7.2.1. Súlyos veszteség kapcsán szükséges intézkedések 237
7.2.2. Társasági vagyont veszélyeztető magatartások 238
7.2.3. A társasági részvény megszerzéséhez nyújtott társasági segítség tilalma 240
7.3. Hitelezővédelem az alaptőke leszállítása során 241
7.4. Hitelezővédelem az alaptőke felemelése során 241
8. A társaság létesítő okmányának és módosításainak érvényessége 242
8.1. Az érvénytelenség kérdése az alapítás során 242
8.1.1. Az érvénytelenség megelőzése, kiküszöbölése, szerepének csökkentése 242
8.1.2. Az alapításkori érvénytelenség joghatása a hitelezőkre és a társaság tagjaira 243
8.2. Az összeolvadás és a szétválás semmissége 243
9. Felelősségi kérdések 244
9.1. A társasági tagok felelőssége a társaság tartozásáért 244
9.2. A társaságtól megváló tagok felelőssége a társaság tartozásáért 244
9.3. Az érintett társaságok felelőssége összeolvadás esetén 244
9.4. Az érintett társaságok felelőssége szétválás esetén 245
9.4.1. Felelősség a szétválás semmissége esetén 245
9.4.2. Felelősség az érvényes szétválás során kielégítetlen tartozásokért 245
9.5. Felelősség a társaság alapítása során vállalt tartozásokért 246
10. A hitelezők biztosíték iránti igénye 246
10.1. Biztosítékra jogosult hitelezők köre 246
10.2. Hitelezővédelmi intézkedések 247
10.3. Kivételek, illetve feltételek 247
11. A társaság által vállalt kötelezettségek érvényessége 248
12. A kívülálló értékpapír-tulajdonos hitelező speciális jogainak védelme 249
12.1. A speciális jogok számbavétele 249
12.2. A korábbival egyenértékű jogok biztosítása 250
13. Szubjektív értékelés 250
13.1. Az európai jogalkotás értékteremtő szerepe 251
13.2. A hitelezővédelem és más jogintézmények kapcsolata 251
13.3. Hitelezővédelem egyenlőtlen színvonalon 251
13.4. A hitelezői érdekek érvényesítése 252
VIII. Fejezet Kis- és középvállalkozások 253
1. Társaságok tipizálása méretnagyság szerint 253
1.1. Társaságok osztályozása a társasági jogban és azon kívül 253
2. A kis- és középvállalatok megkülönböztetésének okai 254
2.1. A kis- és középvállalatok előnyben részesítésének okai 254
2.2. A kis- és középvállalatok eltérő jogi szabályozásának okai 254
2.3. A kis- és középvállalatok eltérő társasági jogi szabályozásának okai 255
3. A kis- és középvállalatok fogalma 256
3.1. Típusheterogenitás 256
3.2. Kis- és középvállalati méret 257
4. Kis- és középvállalatok a Római Szerződésben 258
5. Kis- és középvállalatok helyzetét javító intézkedések 259
6. A kisvállalatokra vonatkozó eltérő társasági jogi szabályok 261
6.1. Az évzárlattal kapcsolatos kedvezmények 262
6.1.1. Mérlegkészítés 262
6.1.2. Függelék készítés 262
6.2. Publicitási kedvezmények 263
7. A középvállalatokra vonatkozó eltérő társasági jogi szabályok 263
7.1. A nyereség- és veszteségszámítás, készítése 263
7.2. Publicitási kedvezmény 264
7.3. Felmentés a konszolidált mérlegkészítés kötelezettsége alól 264
7.4. Auditálási kedvezmények 265
8. A generációváltás problémája 266
8.1. Gazdasági és jogi problémák a kis- és középvállalatok tulajdonosának halála esetén 266
8.2. A jogi megoldás előkészítése 266
8.3. Ajánlás 267
8.3.1. Az ajánlás mint jogi forma 267
8.3.2. Az ajánlás fő céljai 267
8.3.3. Komplex program 268
8.3.3.1. Gyakorlati intézkedések 268
8.3.3.2. Adójogi ajánlások 268
8.3.3.3. Társasági jogi ajánlások 270
9. Összegzés 271
IX. Fejezet A társaságcsoportok 273
1. Feszültség a gazdasági folyamatok és a hatályos jog között 273
2. Terminológiai kérdések 275
3. A konszern fajtái 275
3.1. Vertikális és horizontális konszern 276
3.2. Konszernen belül közvetlenül érintkező társaságok közötti kapcsolatok 277
3.3. Munkamegosztás a konszernen belül 277
4. Konszernjog és a vállalatcsoportok társasági jogon kívüli szabályozása 277
5. Érdekek és érdekkonfliktusok a társaságcsoport kapcsán 279
5.1. Érdekviszonyok a társaságcsoporton belül 279
5.2. Érdekkonfliktusok a konszernen kívüli személyekkel 280
6. A konszernjog célja 281
7. A konszernjogi beavatkozás főbb eszközcsoportjai 281
7.1. A konszern „legalizálása" 281
7.2. A gyengébb fél konszernjogi védelme 282
7.2.1. Publicitás 282
7.2.2. Kisebbségvédelmi szabályok kiterjesztése 282
7.2.3. Az uralkodó tag felelőssége 283
8. A konszernjog és a társasági jog átfedései 283
9. Konszernjog a tagállamokban 284
9.1. A tagállami társasági jogok konszernjoghoz kapcsolódó területei 284
9.2. Szűkebb értelemben vett tagállami konszernjog 285
10. Törekvések egy EU konszernjog kialakítására 285
10.1. Konszernjogi irányelvtervezet 286
10.2. Konszernjoghoz kapcsolódó más közösségi szabályok 287
10.2.1. A letelepedés jogának rögzítése az EK elsődleges jogában 287
10.2.2. Adójogi, versenyjogi és csődjogi normák 287
10.2.3. A konszernjog és az EK társasági jog más területeinek összefonódása 289
11. A konszernjog problémái 292
11.1. Alapítás - a konszern fogalma 292
11.1.1. A vállalatcsoport kialakulásának módozatai 292
11.1.2. Faktikus és szerződéses konszern viszonya 294
11.2. A konszern működése 294
11.2.1. Utasítási jog 294
11.2.2. Dolgozói participáció - hatásköri kérdések 294
11.2.3. Az érdeksérelmek kompenzálása 295
11.2.4. Konszernjogi kisebbségvédelem 296
11.2.5. Belső felelősség 297
11.2.5.1. A kár mértéke 298
11.2.5.2. Okozati összefüggés 298
11.2.5.3. Kártérítés vagy kártalanítás? 299
11.2.5.4. Igényérvényesítés 299
11.2.5.5. A kártalanítás (kártérítés) fizetésére kötelezett személye 299
11.2.6. Külső felelősség 300
11.2.6.1. Közvetlen vagy mögöttes felelősség 301
11.2.6.2. Felelősség-keletkeztető tényállás 301
11.2.6.3. Bizonyítási teher 302
11.2.6.4. Bírói mérlegelés 302
12. A társaságcsoport szabályozása a konszernjogi irányelvtervezet alapján 302
12.1. A konszernjogi kérdésekre adott európai válaszok 302
12.1.1. Szerződéses konszern 303
12.1.2. Egyoldalú nyilatkozattal alapított konszern 304
12.1.3. Szerződéses horizontális konszern 304
12.1.4. Közös szabályok a szerződéses és egyoldalú nyilatkozattal alapított konszernekre 305
12.1.5. Faktikus konszern 305
12.2. A konszern működése az irányelvtervezet alapján 306
12.2.1. Utasítási jog 306
12.2.2. Dolgozói participáció - hatásköri kérdések 306
12.2.3. Az érdeksérelmek kompenzálása - felelősség 307
12.2.4. Konszernjogi kisebbségvédelem 308
12.2.5. Belső felelősség 309
12.2.6. Külső felelősség 310
12.3. Publicitás 311
12.3.1. A konszernkapcsolat keletkezésének közzététele 311
12.3.2. Tájékoztatás és évenkénti publicitás 311
12.3.3. Függőségi beszámoló 312
12.3.4. A részvényvásárlási ajánlat közzététele 313
13. A konszernjog jövőbeli fejlődése 313
X. Fejezet A magyar társasági jog harmonizációja 315
1. A magyar társasági jog adaptáló jog 315
2. Az EK társasági joga - mint követendő jog 316
3. Az EK társasági jogi követelmények beépülése a magyar jogba 316
3.1. EK jogi elemek az 1988. évi VI. törvényben 316
3.2. Kezdeti lépések az eurokonformitás felé a rendszerváltást követően 317
3.2.1. Európai elemek beépülése a társasági törvénybe 317
3.2.2. A társasági szerződés érvényessége - Európai gyökerű társasági jogi normák megjelenése a cégjogban 318
3.2.3. Diszkriminációs szabályok kiiktatása 320
3.2.4. Nyugat-Európában szokatlan megoldások mellőzése 322
3.3. A jogharmonizáció ütemezése 323
3.4. EK társasági jogi előírások beépítése 1997-ben az új Gt.-be és a cégjogba 323
3.4.1. Az elfogadott irányelvek követelményeinek adaptálása 324
3.4.2. Az irányelvtervezetek tartalmának beépítése a magyar jogba 325
3.5. Társasági jogharmonizáció a Gt.-n kívül 325
4. Néhány nagyobb jelentőségű jogintézmény változása az EK jog hatására 326
4.1. A változások fő területei a társasági törvényben 326
4.2. Visszaélések - hitelezővédelem 327
4.3. Kisebbségi tulajdonosok védelme 328
4.4. Dolgozói részvétel 329
5. Két elméleti probléma a jogharmonizációt illetően 330
5.1. Általánosíthatóság 330
5.1.1. Elmulasztott általánosítás 330
5.1.2. Az általánosítás elmaradásának indokolható esetei 331
5.2. A rendelet harmonizálása 331
6. Az EK jogharmonizáció értékelése 332
6.1. Összhangteremtés 332
6.1.1. A követelmények átültetése 332
6.1.2. Eltérések kiküszöbölése 332
6.2. Túlteljesítés 332
6.2.1. Elvárásokat meghaladó harmonizálás 332
6.2.2. Opciók mellőzése 333
6.2.3. Vagylagos követelmények közül a szigorúbb választása 334
6.3. Harmonizációs hiányok 334
6.4. Nem tökéletes harmonizáció 335
6.5. Harmonizáció részben ellentétes eredménnyel 336
6.6. Ellenharmonizáció 336
7. Összegzés 338
Válogatott jogesetek 339
Irodalomjegyzék 341

Témakörök