Budapest kétezer esztendeje a gyógyfürdők városa

Előszó

Budapest országunk fővárosa, a Duna völgyének egyik legszebb részén, az évszázadok folyamán sok küzdelmes, nehéz korszakot átélve, fejlődött milliós európai várossá. A Duna balpartján elterülő síkság lehetővé tette Pest szinte korlátlan terjeszkedését, a jobbpart dombjain pedig Budának rohamos fejlődése folytán a világ egyik legváltozatosabb városképe alakult ki, A város szívében meredeken kimagasló Gellérthegy tetejéről, de a többi budai magaslatról is, csodás kilátás nyílik a hatalmas folyam mindkét oldalán a láthatár széléig nyúló, távolról morajló, zsongó életű fővárosra. Gazdag és változatos, sok helyen meglepően szép és újszerű ennek a városnak arculata, akár a magaslatok csúcsáról nézzük azt, akár a város utcáin barangolva tűnik elénk. Az egymást követő évszakok a színek, hangulatok változásával gazdagítják ezt a képet, teszik még vonzóbbá, érdekesebbé ezt a várost, amelyben különleges, az idegen számára is vonzó légkör teszi érdekessé és kellemessé az ittartózkodást. Az ezerkarú, mindennapi teremtő, alkotó munkának éppen úgy központja a .főváros, mint a munka utáni pihenésnek, szellemi és testi üdülésnek, szórakozásnak. Kelet és nyugat találkozik ebben a Nagy Magyar Alföld és a Dombos Dunántúl szélén fekvő városban, amely az utolsó évtizedekben még inkább, mint valaha, központja lett az ország szellemi, tudományos, művészi, ipari és kereskedelmi életének. A főváros egyedülállóan szép fekvésén, az ember munkáján, szellemének alkotásán, a város különleges légkörén kívül még egy nagy vonzóereje, természeti kincse is van Budapestnek. Vissza