Társadalombiztosítás 2018

Fülszöveg

Farkasné Gondos Krisztina
(bér- és társadalombiztosítási szakértő)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott 200A-ben társadalombiztosítási szervezőként, majd 2013-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett munkaügyi szakokleveles tanácsadóként. A társadalombiztosítással 1992-ben került közelebbi kapcsolatba, 1995-töl 2017-ig a közigazgatásban foglalkozott az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, jelenleg tanácsadóként tevékenykedik. Több szakmai szervezet (pl. Magyar Könyvvizsgáló Kamara) és szakképző iskola oktatója. Rendszeresen előad mérlegképes könyvelői és adótanácsadói továbbképzéseken, aktívan publikál folyóiratokban és online oldalakon.
Dr. Futó Gábor
(tb-szakértő, ügyvéd)
1982-ben végzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd két évvel később felsőfokú társadalombiztosítási diplomát szerzett. Hosszú éveken át dolgozott a társadalombiztosítási intézményrendszerben: 1976-tól a bajai kirendeltségen... Tovább

Fülszöveg

Farkasné Gondos Krisztina
(bér- és társadalombiztosítási szakértő)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott 200A-ben társadalombiztosítási szervezőként, majd 2013-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett munkaügyi szakokleveles tanácsadóként. A társadalombiztosítással 1992-ben került közelebbi kapcsolatba, 1995-töl 2017-ig a közigazgatásban foglalkozott az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, jelenleg tanácsadóként tevékenykedik. Több szakmai szervezet (pl. Magyar Könyvvizsgáló Kamara) és szakképző iskola oktatója. Rendszeresen előad mérlegképes könyvelői és adótanácsadói továbbképzéseken, aktívan publikál folyóiratokban és online oldalakon.
Dr. Futó Gábor
(tb-szakértő, ügyvéd)
1982-ben végzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd két évvel később felsőfokú társadalombiztosítási diplomát szerzett. Hosszú éveken át dolgozott a társadalombiztosítási intézményrendszerben: 1976-tól a bajai kirendeltségen volt előadó, később a Veszprém Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságra került, ahol járulékügyi osztályvezetővé léptették elő. 1984-ben már az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnál tevékenykedett, ahonnan 1992-ben főosztályvezetői pozícióból távozott, s ügyvédként dolgozott tovább. 1993 és 1997 között a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatban elnökségi, majd felügyelőbizottsági tag. 1996-97-ben a Pénzügyminisztérium Nyugdíj Munkacsoportjának szakértő tagja. Munkája mellett az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében tanít társadalombiztosítási szakterületen, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve több szakmai szervezetnél végez oktatói tevékenységet. Rendszeresen tart előadásokat, folyamatosan publikál, több szakmai mű
A társadalombiztosítás a szociális intézményrendszer részét képezi. A társadalombiztosítás intézményrenilszere alaposan átalakult mind szervezeti, mind financiális oldalról.
A szakkönyv első, nagyobb része a biztosítási kötelezettséggel, a biztosítottak járulékfizetésével, az ehhez kapcsolódó bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségekkel foglalkozik, és bemutatja az egészségügyi hozzájárulásra (ami az Egészségbiztosítási Alap bevétele) vonatkozó szabályokat, valamint a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezéseket, s az ezzel szemben érvényesíthető adókedvezményeket.
2012. január 1-jétöl átalakult a társadalombiztosítási nyugdíj rendszere is. A nők negyven évi jogosultsági idővel szerzett nyugdíja kivételével megszűnt minden, az általános korhatár előtt megáilapított nyugdíj. Ezek átalakultak szociális juttatássá.
A kiadvány második része a pénzbeli ellátásokat és a családtámogatási ellátásokat tárgyalja. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. törvény) szabályozza a kötelező egészségbiztosítás ellátásait és azok igénybevételét.
Mindennapi életűnket végigkíséri ez a törvény: betegség esetén a kieső jövedelem pótlása érdekében a biztosítottat megillető táppénz, gyermekvállaláskor a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj igénybevételének lehetőségeit, összegét határozza meg.
A családoknak nyújtott ellátásokat az 1998. évi LXXXIV. törvény szabályozza, mely olyan támogatásokról rendelkezik, amelyek a szülők jövedelmi helyzetétől fűggetle nűl megilletik a gyermeket vállaló családokat.
Jelen szakkönyv célja, hogy gyakorlati kérdésekben segítséget nyújtson az ellátások igénylésével, igénybevételével kapcsolatban, valamint a fogialkoztatókal eligazítsa a jogszabályi rendelkezések között.
i^-VeZINFO Vissza