kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 699 oldal |
Sorozatcím: | Növénytani praktikum |
Kötetszám: | 2 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Tankönyvi száma: 4282. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
ÁLTALÁNOS RÉSZ | |
Laboratóriumi alapismeretek | |
Laboratóriumi munka- és óvórendszabályok | 14 |
Laboratóriumi munkaeszközök | 16 |
Üvegedények | 16 |
üvegcsiszolatok | 18 |
A csiszolatok, csapok és forgórészek kezelése | 18 |
Porcelán eszközök | 19 |
Fémeszközök | 19 |
Faeszközök | 20 |
A laboratóriumi eszközök tisztítása és karbantartása | 20 |
Egyszerűbb üvegtechnikai munkák | 21 |
Fúvólámpa | 21 |
Szétdarabolás | 21 |
Repesztés | 22 |
tompítás | 22 |
tágítás | 22 |
Kihúzás | 22 |
hajlítás | 22 |
Beforrasztás | 23 |
Összeforrasztás | 23 |
Platinadrót-beforrasztás | 23 |
Lehűtés | 23 |
Készülékszerelési alapmunkák | 23 |
Dugópihítás | 23 |
dugófúrás | 23 |
parafadugók tömítése | 24 |
Gumi- és üvegcsövek összeszerelése | 24 |
A gumianyag tárolása | 24 |
Fecskendőpalack készítése | 25 |
Egyéb tudnivalók | 25 |
Üvegmaratás | 25 |
címkeragasztás | 25 |
Ragasztók (kittek) | 25 |
Forráskönnyítők | 26 |
Asztalok, faeszközök pácolása | 26 |
Általános laboratóriumi műveletek | |
Súlymérés | 29 |
Kézi mérleg | 29 |
Táramérlegek | 29 |
Analitikai mérlegek | 30 |
Egyéb mérlegek | 32 |
A mérlegek kezelése és ápolása | 33 |
A fajsúly mérése | 36 |
Areométer | 36 |
Piknométer | 37 |
Moor-Westphal-mérleg | 38 |
térfogatmérés | 39 |
Mérőhengerek | 40 |
Mérőlombikok | 40 |
Pipetták | 41 |
Büretták | 41 |
Melegítés, főzés, hamvasztás | 43 |
Gázmelegítés | 43 |
Elektromos melegítés | 44 |
Fürdők | 47 |
hamvasztás | 49 |
Hűtés, kondenzálás | 51 |
Szilárd anyagok hűtése | 51 |
Folyadékok hűtése | 51 |
Gőzök hűtése (kondenzálás) | 53 |
Alacsony nyomás (vákuum) előállítása | 56 |
vákuumszivattyúk | 56 |
vákummérés | 58 |
Szárítás | 60 |
Folyadékok szárítása | 60 |
Szárító berendezések | 62 |
Bepárlás | 64 |
Bepárlás légköri nyomáson | 64 |
Bepárlás vákuumban | 65 |
Elpárologtatás vákuumban | 66 |
Az anyag felaprózása | 67 |
Feldarabolás | 67 |
Homogenizálás és őrlés | 67 |
Keverés, rázás és szitálás | 69 |
Keverés és keverő berendezések | 70 |
Rázóberendezések | 71 |
Szitálás | 72 |
Izolálás, tisztítás | |
A részecskék nagysága és fajsúlya alapján való elválasztás | 76 |
Kicsapás | 76 |
Dekantálás | 76 |
szűrés | 77 |
Centrifugálás | 85 |
A különböző oldékonyság alapján való elválasztás | 88 |
A legfontosabb oldószerek | 88 |
Kirázás | 88 |
A növényi anyagok kivonása | 90 |
Az eltérő gőznyomás alapján való elválasztás | 94 |
A desztillálás fogalma | 94 |
Desztilláló készülékek | 94 |
Desztillálás légköri nyomáson | 98 |
Az egyszerű desztillálás technikája | 100 |
A frakcionált desztillálás technikája | 102 |
Desztillálás csökkentett nyomáson | 103 |
Vízgőzdesztilláció | 104 |
Kristályosítás | 104 |
Az átkristályosítás technikája és részfolyamatai | 105 |
Szublimálás | 107 |
Szublimálás légköri nyomáson | 108 |
Szublimálás csökkentett nyomáson | 109 |
Kromatográfia és elektroforézis | |
A kromatográfia eljárások felosztása | 113 |
Adszorpciós kromatográfia | 113 |
Ioncserés vagy heteropoláris kromatográfia | 114 |
Megoszlási oszlopkromatográfia | 114 |
Papírkromatográfia | 114 |
Oszlopkromatográfia | 114 |
Adszorbensek és hordozóanyagok | 115 |
Oldószerek | 118 |
A kromatografáló csövek és megtöltésük | 119 |
A vizsgálati anyag felvitele és dózisa | 120 |
A kromatogram kifejlesztése | 121 |
A zónák meghatározása | 123 |
Kioldás | 123 |
Az oszlopkromatográfia felhasználási területe | 124 |
papírkromatográfia | 125 |
A papír kiválasztása és kezelése | 126 |
A papír előkészítése és impregnálása | 126 |
A vizsgálati anyag felvitele és dózisa | 128 |
A futtatófolyadék kiválasztása | 130 |
A papírkromatografálás módszerei és eszközei | 131 |
Kifejlesztés | 131 |
A kromatogramok szárítása | 139 |
A foltok és zónák láthatóvá tétele | 139 |
A papírkromatogramok mennyiségi kiértékelése | 141 |
Papírelektroforézis és ionforézis | 143 |
Mérőműszerek és mérési eljárások | |
Refraktometria és refraktométerek | 149 |
Kézi refraktométerek | 149 |
Abbé-refraktométer | 151 |
Merülő refraktométer | 154 |
Interferométer | 158 |
A készülék leírása | 159 |
A vizsgálókamrák | 159 |
Az interferométer kezelése és a mérés | 160 |
Spektroszkópia | 163 |
Kézi spektroszkóp | 164 |
Univerzális spektrofotométer | 164 |
Egyéb spektrofotométerek | 168 |
Fotométerek, fotometria | 169 |
Pulfrich-fotométer | 169 |
Zavarosságmérés | 177 |
Fluorometria | 181 |
Duboscq-féle koloriméter | 184 |
Kétfényelemes fotométer | 185 |
Lángfotométer | 188 |
Polarimetria és polariméterek | 192 |
Körpolariméter | 192 |
Zsebpolariméter | 194 |
Manometria | 195 |
Warburg-készülék | 195 |
Az edények kalibrálása | 197 |
az edénykonstans kiszámítása | 199 |
A gázelegyek készítése és bevitele a mérőrendszerbe | 203 |
A termobarométer | 204 |
A hidrogénion-koncentráció és mérése | 204 |
A pH fogalma és jelentősége | 204 |
pH-mérés indikátorral | 204 |
pH-mérés pufferoldattal | 206 |
pH elektrometrikus mérése | 206 |
A pH meghatározása fotométerrel | 209 |
A kísérleti növények felnevelése ellenőrzött feltételek között | |
A magasabb szervezettségű növények felnevelése | 213 |
Víztenyészetek | 213 |
Homoktenyészetek | 221 |
Baktériumok, gombák és moszatok tenyésztése | 222 |
A sterilizálás (fertőtlenítés) eszközei | 222 |
A mikroorganizmusok tenyésztésének berendezései | 226 |
A táptalajok elkészítése és tulajdonságai | 227 |
A táptalajok szűrése és derítése | 231 |
A táptalajok sterilizálása | 231 |
Az oltás és átoltás technikája | 232 |
A tenyésztés feltételei | 234 |
SPECIÁLIS RÉSZ | |
A talaj és az öntözővíz | |
A talaj fizikai tulajdonságai | 242 |
A szemcsenagyság eloszlásának megállapítása | 242 |
Az Arany-féle kötöttségi szám meghatározása | 243 |
A talaj nedvességtartalmának meghatározása | 244 |
A talaj teljes (maximális) vízkapacitásának megállapítása | 245 |
A talaj kapilláris vízemelő képessége | 245 |
A talaj szívóerejének mérése | 246 |
A talaj kémiai tulajdonságai | 247 |
A talaj savassága | 247 |
A talaj pufferezettsége | 249 |
A talaj lúgosságának meghatározása | 250 |
A talaj mésztartalma | 251 |
A talaj humusztartalma | 253 |
A talaj N tartalmának meghatározása | 256 |
A talaj P tartalmának meghatározása | 256 |
Anion- és kationmeghatározás a talajból | 258 |
Könnyen oldható foszforsav- és káliumtartalom meghatározása Neubauer szerint | 259 |
A talaj biológiai tulajdonságai | 261 |
A cllulóz elbomlása | 261 |
A talaj kataláztartalmának kimutatása | 262 |
A talaj légzésének igazolása | 262 |
Az öntözővíz tulajdonságainak vizsgálata | 263 |
A vizek szerves anyagának meghatározása | 263 |
Az öntözővíz keménysége | 267 |
Az összkeménység gyors meghatározása | 268 |
Sejtélettan | |
A diffúzió, az ozmózis és a szívóerő vizsgálata | 270 |
Különböző molekulasúlyú festékek diffúziója | 270 |
Az ozmózis és exozmózis jelensége | 271 |
Szövetfeszültség és turgor | 276 |
Plazmolízisjelenségek | 279 |
Szívóerő-vizsgálatok | 283 |
A plazma rugalmassága és viszkozitása | 286 |
A plazmatömlő izolálása és a rugalmas deformálódás megfigyelése | 286 |
A plazmatömlő viselkedése átszúráskor | 287 |
Plazmaviszkozitás meghatározása centrifugálással | 288 |
Plazmaviszkozitás meghatározása a Brown-féle mozgás alapján | 288 |
Elektromos jelenségek | 289 |
Szövetek negatív töltéseinek kimutatása | 289 |
Az izoelektromos pont meghatározása festékpárral | 290 |
Elektromos feszültség különbségek észlelése burgonyán | 291 |
A présnedv savasságának meghatározása | 292 |
A présnedv potenciális (titrálható) savasságának meghatározása | 292 |
A présnedv aktuális (pH) savasságának kalorimetriás meghatározása | 292 |
Az élő szövetek sejtnedvének aktuális aciditása | 293 |
A csírázás és a raktározott tápanyagok mobilizálása | |
A csírázás és feltételei | 297 |
A magvak csírázó- (élet-) képességének megállapítása | 298 |
A vetőmag minőségének meghatározása | 299 |
A magvak csírázóképességének megállapítása gyors módszerekkel | 300 |
A csírázás külső feltételei | 304 |
A duzzadó magvak súly- és térfogatváltozása a hőmérséklet függvényében | 305 |
Duzzadási nyomás | 305 |
A pH érték duzzadást befolyásoló hatása | 306 |
A nem elektrolitoldatok duzzasztó hatása | 307 |
Az elektrolitoldatok duzzasztó hatása | 307 |
A magvak duzzadása a tartaléktápanyag minőségétől függően | 308 |
A csírázáshoz oxigén szükséges | 308 |
A csírázási hőmérséklet kardinális pontjainak meghatározása | 309 |
A fény csírázásserkentő és -gátló hatása | 309 |
Az Amaranthus-magvak viszonylagos csírázása fényen és sötéten | 310 |
A Nigella-magvak fénykiváltotta másodlagos nyugalma | 310 |
A csírázás belső feltételei | 311 |
A maghéj vastagságának jelentősége | 311 |
A gázokkal szemben impermeabilis maghéj szerepe | 311 |
A sztratifikáció hatása | 312 |
A húsos gyümölcsök gátló anyagot tartalmaznak | 312 |
Csírázásgátló anyagok kivonása | 313 |
Az endospermium csírázásgátló hatása | 313 |
A magvak csírázásának serkentése | 314 |
A magvak csírázásának serkentése szkarifikációval | 314 |
Kémiai módszerekkel | 315 |
A magvak csírázásának gátlása | 316 |
Csírázáskésleltetés répaterméssel | 316 |
A szegfűfélék elbontásának egyszerű kimutatása | 317 |
A fermentek aktiválódása és a tápanyagok mibilizálása a csírázás folyamán | 317 |
A raktározott szénhidrátok elbontása | 317 |
A raktározott fehérjék elbontása | 327 |
A raktározott zsírok és zsíros olajok elbontása | 328 |
A növekedés és a növekedésszabályozó anyagok | |
Az embrionális növekedés msérése | 234 |
Az embrionális növekedés msérése néhány egyszerű módszerrel | 334 |
A megnyúlásos növekedés | 337 |
A gyökérnövekedés meghatározása térfogatméréssel | 337 |
A gyökér növekedési zónáinak megállapítása | 338 |
A gyökér növekedésének jellege, a maximum- és az S-görbe szerkesztése | 339 |
A hajtás megnyúlási zónájának meghatározása | 340 |
A föld feletti hajtás növekedésének egyszerű mérése | 340 |
A növekedés mérése auxanométerrel | 341 |
A levelek felületi növekedésének megfigyelése | 341 |
A növekedés gyorsaságának mérése | 342 |
A hőmérséklet hatása a növekedés gyorsaságára | 343 |
A relatív nedvesség befolyása a penészgombák növekedésére | 343 |
Az auxinok kimutatása és jelentősége | 344 |
A növekedési anyagok kivonása a növényekből | 344 |
Az auxin eloszlásának meghatározása a zabcsírában | 347 |
Az auxin szállításának iránya a zabkoleoptilban | 349 |
Az endospermium növekedési anyag tartalmának igazolása csírázó zabszemekkel | 350 |
Különböző koncentrációjú ecetsav hatása a zabcsíra koleoptiljának és gyökerének növekedésére | 350 |
Növekedő növényi részek növekedési anyagának extrahálása | 351 |
A növekedésszabályozó anyagok szétválasztása alumíniumoxid adszhorbenssel | 352 |
Növekedésszabályozó anyagok papírkromatográfiás szétválasztása és a foltok előhívása biológiai és kémiai módszerrel | 353 |
Módosított koleoptilhenger-teszt | 355 |
A növekedésserkentő anyagok kimutatása babteszttel | 355 |
A növekedési anyagok koncentrációjának vizsgálata élesztőteszttel | 356 |
Növekedésserkentő anyagok kimutatása Lepidium-gyökérteszttel | 357 |
A növekedésserkentő anyagok mennyiségi meghatározása potometriás módszerrel | 358 |
A növekedésserkentő és gátló (szintetikus) anyagok hatása a hajtások növekedésére, a járulékos gyökerek és a partenokarp termés képzésére | 358 |
A burgonyagumók raktározás alatti kihajtásának gátlása szalicilsavval | 360 |
Gibberelinek | 361 |
Gibberella fujikuroi tenyésztése | 362 |
A gibberellinsav kivonása és kristályosítása | 362 |
A gibberellinsav kimutatása búzacsíra teszttel | 363 |
A bioszanyagok minőségi és mennyiségi vizsgálata | 364 |
A bioszanyagok kimutatása élesztőteszttel | 364 |
A biosz mennyiségének és az élesztők növekedésének viszonya | 365 |
A biosz kimutatásának néhány egyszerű módja | 365 |
A tiamin kimutatása Phycomyces-teszttel | 366 |
A Rhizopus-fajok fejlődésének gátlása titaminnal | 368 |
A riboflavin kimutatása Lactobacillus helveticus-teszttel | 368 |
A m-inozit mennyiségi kimutatása saccharomyces carlsbergensis-teszttel | 370 |
A növekedés irányát meghatározó külső tényezők | 371 |
A csíranövény hajtásának pozitív, gyökerének negatív fototropizmusa | 371 |
A Pilobolus sporangiumtartóinak fototropizmusa | 372 |
A növekedési mozgások és az auxin szerepe | 373 |
A gyökerek pozitív hidrotropizmusa | 374 |
A gombahifák és a pollentömlők kemotropizmusa | 375 |
A gyökerek pozitív geotropizmusának kimutatása | 376 |
A geotropikus inger jelentőségének tanulmányozása | 377 |
A gyökerek pozitív és a hajtás negatív geotropizmusa | 378 |
A fejlődés életjelensége, a növekedés és fejlődés aktivitása | |
A növények polaritása | 381 |
A csírázó Equisetum-spórák polaritását a fény határozza meg | 382 |
A Marchantia kelőrügyeinek dorziventrális polaritása | 383 |
A fűzfaágak polaritása | 383 |
A Taraxacum főgyökerének polaritása | 384 |
A szervek kölcsönhatása (korreláció) | 385 |
A levélnyél lehullása, mint korrelációs jelenség | 386 |
Az oldalrügyek kihajtása növekedési anyagokkal megakadályozható | 386 |
A levél- és virágkezdemények eltávolításával az egynyíári növény életkora meghosszabbítható | 387 |
A Begonia rex levélnyelének hajtássá való alakítása | 387 |
A Vicia faba pálháinak megnagyobbítása a lomblevelek eltávolításával | 388 |
Restitúció | 388 |
A vicia faba gyökércsúcsának reparálódása | 389 |
A gyökércsúcs merisztémaszöveteinek tenyésztése szintetikus táptalajon | 389 |
Gyökércsúcstenyésztés hatóanyag-tartalmú tápoldatban | 390 |
A regenerálódás néhány egyszerű esete | 390 |
A levelek teljes és nem teljes regenerálódása | 391 |
Transzplantáció | 392 |
Kiméra | 393 |
A hőmérsékleti hatások | 394 |
A jarovizálódás feltételei és időpontja | 394 |
A jarovizálódás hatása a növények fejlődésére | 395 |
A jarovizálódás lefolyásának megállapítása | 395 |
Fényhatások | 396 |
A kétszikű növények etiolált formái | 396 |
A monokromatikus fény hatása | 397 |
A megvilágítás időtartamának jelentősége a reproduktív fázis kialakulása szempontjából | 398 |
A növény alakjának és a virágzás időpontjának befolyásolása a megvilkágítás időtartamával | 399 |
A víz és a kémiai anyagok hatása | 400 |
Vízgőzzel telített térben gyökérszőrök képződnek | 400 |
A nitrogénadagolás forma- és szerkezetalakító hatása | 401 |
Tápanyag hiányban csenevész formák keletkeznek | 401 |
Az élő szervezetek egymásra hatása | 401 |
az érett alma hatása a növények fejlődésére | 402 |
A levelek által kiválasztott anyagok hatása | 403 |
A gyökérváladékok jelentősége | 404 |
A poliploidia kiváltása a magvak kolchicinkezelésével | 404 |
Poliploidia kiváltása a vegetációskúp kolchicines kezelésével | 405 |
A fitoncidok gátló hatása | 406 |
A növekedés és fejlődés aktivitásának ritmikus változása | 407 |
A nyugalmi állapotú burgonyagumók csírázásának serkentése | 407 |
A rügyek nyugalmi állapotának megszakítása lehűtéssel | 408 |
A virágrügyek nyugalmi állapotának megszakítása | 408 |
Az ingerjelenségek, mozgások | |
Az ingerjelenség néhány törvényszerű jellemvonása | 412 |
az ingerküszöb és a prezentációs idő meghatározása, az ingertömeg törvényének igazolása | 412 |
A rezultáns törvény kimutatása | 414 |
Az ingerfelfogás és az ingervezetés helyének meghatározása | 415 |
Mechanikai mozgások | 415 |
Higroszkópos mozgások | 416 |
A higroszkópos mozgások megfigyelése | 416 |
Kohéziós mozgások | 417 |
Explóziós mozgások | 418 |
helyváltoztató mozgások | 419 |
A fototaxia | 419 |
Kemotaxia | 419 |
Aerotaxia | 421 |
A protoplazma mozgásai | 422 |
Helyzetváltoztató mozgások | 422 |
Turgormozgások | 422 |
A Mimosa pudica szeizmonasztiája | 423 |
A növények vízforgalma és vízgazdálkodása | |
A növények vízfelvétele | 427 |
A föld feletti szervek vízfelvétele | 427 |
A föld alatti szervek vízfelvétele | 428 |
A növények vízegyensúlya és víztartalma | 432 |
Vízegyensúly | 432 |
Élő és elölt levelek víztartóképességének összehasonlítása | 435 |
Szárazföldi és vízinövények víztartóképességének összehasonlítása | 435 |
A vízegyensőly kialakulásának gátlása sőoldattal | 436 |
A vízegyensőly száraz és nedves levegőben | 436 |
A csávázás hatása a víztartóképességre | 437 |
Vízszállítás | 437 |
A transzspiráció szívóhatása | 438 |
A gyökérnyomás kimutatása | 439 |
A levelek vízátadása | 442 |
A párologtatás vizsgálata | 442 |
A guttáció | 460 |
A növények ásványos táplálkozása és ásványi anyag tartalma | |
Az anyagfelvétel általános törvényszerűségei | 464 |
A hőmérséklet hatása az anyagbehatolásra | 465 |
Erős és gyenge bázisok eltérő behatolóképessége | 466 |
Növényi szövet festékfelvételének vizsgálata a koncentráció csökkenése alapján | 466 |
Antagonista ionok hatása az anyagfelvételre | 467 |
Az egyes tápanyagok jelentőségének vizsgálata | 468 |
Hiánytünetek tanulmányozása mesterséges tenyészetekben nevelt növényeken | 468 |
A réz hatásának vizsgálata | 469 |
A bór hatásának vizsgálata | 469 |
Ionfelvétel | 470 |
A tápoldatból való ionfelvétel kimutatása | 470 |
Sófelvétel vizsgálata lángfestéssel | 471 |
Fiziológiailag savanyú és lúgos sók | 472 |
A gyökér kiegyenlítő hatása a közeg pH-jára | 472 |
Az emelkedő konyhasóadagolás hatása | 473 |
A bór hatásának és a kalcium antagonizmusának vizsgálata | 474 |
A sófelvételt kísérő ionkicserélődés | 474 |
Exkrécióvizsgálatok | 475 |
A gyökér savtermelésének észlelése | 475 |
Anyagkibocsátás az epidermiszen keresztül | 476 |
anyagkiválasztás guttációval | 476 |
A víztartalom és a szárazanyag vizsgálata | 477 |
A nedvességtartalom meghatározása mérleggel | 477 |
A szárazanyag hevítésekor elváltozó elemek kimutatása | 479 |
A hamutartalom vizsgálata | 480 |
Nyershamu előállítása és meghatározása | 480 |
A tiszta hamutartalom meghatározása | 481 |
A hamu lúgosságának meghatározása | 482 |
A hamu spektroszkópos vizsgálata | 482 |
A hamu mennyiségi analízise lángfotométerrel | 483 |
A hamu káliumtartalmának meghatározása titrálással | 484 |
A kalciumtartalom vizsgálata | 485 |
A magnéziumtartalom vizsgálata | 486 |
A hamu kalcium- és magnéziumtartalmának együttes meghatározása szappanoldattal | 488 |
A foszfáttartalom vizsgálata | 489 |
A hamu szulfáttartalmának kimutatása | 490 |
A hamu karbonáttartalmának kimu tatása | 490 |
A kloridtartalom vizsgálata | 491 |
A sziliciumtartalom vizsgálata | 492 |
A hamu alumíniumtartalmának kimutatása fluoreszcencia alapján | 493 |
A hamu vastartalmának vizsgálata | 493 |
A hamu mangántartalmának kimutatása | 494 |
A hamu bórtartalmának kimutatása | 495 |
A növényi anyag elemzése hamvasztás nélkül | 495 |
Élő növényi részek szervetlen nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmának kimutatása | 495 |
A szervetlen nitrogén-, foszfor- és káliumtartalom cseppanalitikai meghatározása szárazanyagból | 496 |
A szárazanyagban levő kalciumfrakciók meghatározása | 498 |
A présnedv ammóniatartalmának felszabadítása | 499 |
A szén asszimilálása | |
A fotoszintézis lefolyása a magasabb szervezettségű növényekben | 502 |
A fotoszintézis tényezői | 502 |
A fotoszintézis aktivitásának mérése a gázkiválasztás és az asszimilátum mennyisége alapján | 517 |
A fotoszintézis befolyásolása egyéb tényezőkkel | 521 |
A szén asszimilálásának produktumai | 522 |
A mono- és diszaharidok vizsgálata | 522 |
A poliszaharidok vizsgálata | 532 |
A szén disszimilálása | |
A légzés lefolyása a magasabb szervezettségű növényekben | 541 |
A disszimiláció aktivitásának mérése | 541 |
A disszimiláció folyamatának biokémiai analízise | 552 |
Az anaerob disszimiláció | 552 |
A légzés és erjdés köztitermékeinek és enzimjeinek tanulmányozása | 559 |
A légzési láncok és a végoxidáció enzimjeinek vizsgálata | 564 |
A nitrogén asszimilálása és disszimilálása | |
Nitrogénformák vizsgálata | 576 |
Az összes nitrogén meghatározása | 576 |
A feérje-N és nemfehérje-N meghatározása | 579 |
Az ammóniák-N mikromeghatározása diffúziós eljárással | 580 |
az alifás amino-N meghatározása Van Slyke módszerével | 581 |
A nitrogén felvétele | 583 |
A légköri nitrogén hasznosítása | 583 |
A nukleoproteidek és nukleinsavak vizsgálata | 585 |
Anukleoproteidek kimutatása búzacsírákból | 585 |
A ribonukleinsav kivonása élesztősejtekből | 586 |
A raktározott fehérjék vizsgálata | 587 |
Az egyszerű fehérjék (proteinek) kivonása | 587 |
A fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása növényi szövetnedvből | 588 |
A fehérjék minőségi kimutatása színreakciókkal | 589 |
A tirozin kimutatása | 590 |
Az aszparagin kimutatása | 591 |
A proteinek mennyiségi kimutatása biuretreakcióval | 591 |
A triptofán mennyiségi kimutatása | 592 |
A fehérjék elválasztása és tisztítása papírelektroforézissel | 593 |
A fehérjék és hidrolizátumaiknak szétválasztása | 594 |
Az aminosavak papírkromatográfiás elválasztása | 594 |
Az aminosav-kromatogramok törvényszerűségei | 596 |
Az aminosav-keverék elválasztása ioncserélő oszlopon | 597 |
Az aminosavak meghatározása retenciós módszerrel | 597 |
A foszfor és a kén vizsgálata | 598 |
A kukoricacsírák "7 perces foszfát"-jának meghatározása | 598 |
Növényrészek P tartalmának meghatározása kénsavas roncsolmányból | 600 |
Növényrészek kéntartalmának kimutatása | 600 |
Az összes S tartalom meghatározása báriumkromátos módszerrel | 601 |
Az anyagcsere másodlagos anyagai | |
A növények begyűjtése és állandósítása | 604 |
A gyakoribb rövid szénláncú növényi karbonsavak tulajdonságainak vizsgálata | 605 |
A zsírok és olajok tulajdonsága | 611 |
Néhány vitamin kimutatása | 615 |
Terpének | 621 |
Fitoszterinek | 630 |
Glikozidok | 632 |
Alkaloidok | |
Oldószerek, reagensek, pufferoldatok és tápoldatok |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.