Népegészségtan

Tartalom

Előszó 9
1. Egyéni és társadalmi egészség (Dr. Balázs Péter) 11
1.1. Az egészségkultúra kialakulása 11
1.2. Az egészség, mint szabályozott közösségi érték 13
1.3. Világi és hitéleti gyakorlat az egészségkultúrában 14
1.4. Egészségügyi igazgatás a modern Európában 16
1.5. Népegészségtan és orvostudomány 18
1.6. Sajátosságok a magyar népegészségtan fejlődésében 20
2. Statisztikai módszerek (Dr. Paksy András) 23
2.1. A statisztika fogalma és tárgya 23
2.2. A statisztikai adatok jellege 23
2.3. Statisztikai adatgyűjtés 24
2.3.1. Az adatgyűjtés célja és tervezése 24
2.3.2. Az adatfelvétel köre 24
2.3.3. Az adatgyűjtés gyakorisága 25
2.3.4. Az adatgyűjtés módszere 25
2.4. Statisztikai csoportosítás 26
2.4.1. A csoportosítás alapjai 26
2.4.2. A Betegségek Nemzetközi Osztályozása 27
2.5. Statisztikai sorok 29
2.6. Statisztikai táblák 30
2.7. Kontingencia táblák 31
2.8. Statisztikai viszonyszámok 33
2.9. Standardizálás 35
2.10. Középértékek 37
2.11. Szóródás 39
2.12. A statisztikai adatok grafikus megjelenítése 41
3. Demográfia az egészségügyben (Dr. Pauka Tibor) 45
3.1. Demográfiai alapfogalmak 45
3.2. A demográfia módszerei és tárgykörei 45
3.2.1. Strukturális demográfia 46
3.2.2. Születés, termékenység 49
3.2.3. Halandóság (mortalitás) 52
3.2.4. Természetes népmozgalom 60
3.2.5. Családdemográfia 61
3.2.6. Reprodukció 61
3.2.7. Vándorlás (vándormozgalom, migráció) 63
3.3. A világ népesedési folyamatai, a demográfiai robbanás 64
3.3.1. Népesedési ciklus 64
3.3.2. Népesedéspolitika 66
4. Epidemiológia (Dr. Paksy András) 67
4.1. Epidemiológiai módszerek 67
4.1.1. Az epidemiológia tárgya és felépítése 67
4.1.2. Epidemiológiai kutatások 68
4.2. Deszkriptív epidemiológia 69
4.2.1. A betegségek gyakoriságának mérése 69
4.2.2. Kor-, nem és egyéb kategória-specifikus mutatók 72
4.2.3. A betegségek gyakoriságát befolyásoló tényezők 73
4.2.4. A morbiditási adatok forrásai 78
4.3. Analitikus epidemiológia 80
4.3.1. A vizsgálatok célja és típusai 80
4.3.2. Követéses (prospektív vagy kohorsz) tanulmányok 81
4.3.3. Eset-kontroll (retrospektív) epidemiológiai tanulmányok 84
4.3.4. Keresztmetszeti vizsgálatok 86
4.4. Szűrővizsgálatok 88
4.4.1. Szűrővizsgálatok végzésének célja és feltételei 88
4.4.2. A diagnosztikus eljárások megbízhatósága 89
5. A társadalmi környezet hatása az egészségre (Dr. Tóth Ildikó) 93
5.1. Társadalmi környezet, szociológia, egészségügyi szociológia 93
5.2. Társadalmi hatások az egészségi állapot alakulásában 94
5.2.1. Egyenlőtlenség az életkilátásokban 96
5.2.2. Egyenlőtlenség az életminőségben 100
5.3. Szociológiai módszerek 109
5.3.1. A dokumentumelemzés 111
5.3.2. A megfigyelés 112
5.3.3. A kérdezés 113
6. Prevenció és egészségmegőrzés (Dr. Forgács Iván) 115
6.1. Az egyén és környezete 115
6.2. Az egészségi állapotot befolyásoló életmódi tényezők 116
6.3. Az egészségmegőrzés stratégiája 118
6.4. Nemzeti egészségmegőrzési stratégiák 119
6.5. A hazai egészségmegőrzési program 121
6.6. Az életmódi tényezők hatása Magyarországon (Dr. Jónás Eszter) 124
6.6.1. Az egészséges életmód összetevői 124
6.6.2. Egészséges táplálkozás 124
6.6.3. Fizikai aktivitás 128
6.6.4. Stresszkezelés 128
6.6.5. Egészségkárosító szenvedélyek és devianciák 129
7. Az egészségügy szakmai szervezete és célrendszere 137
7.1. A rendszerek elvi felépítése (Dr. Balázs Péter) 137
7.1.1. Az egészségügyet meghatározó társadalmi behatások 137
7.1.2. Közhatalmi feladatok az egészségügyben 140
7.1.3. A szolgáltató hálózat felépítése 142
7.2. Szolgáltatási típusok és működési elvek (Dr. Pauka Tibor) 143
7.2.1. A szolgáltató rendszer történeti kialakulása 143
7.2.2. Munkamódszerek 147
7.2.3. Az egészségügyi szolgálat felépítése és működése 157
7.3. Anya- és csecsemővédelem, gyermek alap- és szakellátás (Dr. Harmat György) 172
7.3.1. Történeti előzmények 172
7.3.2. Szervezeti keretek, működés és ellátási szintek 174
7.4. Fogászati ellátás (Dr. Gyenes Mónika) 175
7.4.1. A fogorvosi betegségek népegészségügyi jelentősége 175
7.4.2. Az ellátó hálózat felépítése és működése 176
7.4.3. Az ellátás társadalombiztosítási finanszírozása 179
7.5. Geriátriai ellátás (Dr. Vértes László) 180
7.5.1. A geriátriai ellátás alapjai 180
7.5.2. Az ellátás intézményrendszere 184
8. Az egészségügyi rendszer gazdasági működése 187
8.1. Egészségügyi gazdasági ismeretek (Dr. Balázs Péter) 187
8.1.1. Az egészségügyi gazdálkodás alapfogalmai 187
8.1.2. Történeti gazdaságtan 190
8.1.3. Az egészségügy gazdasági rendszerének alapjai 193
8.1.4. A szolgáltatások mikroökonómiája 196
8.1.5. Célok és költségek az egészségügyben 197
8.2. Az ellátás pénzügyi vonatkozásai (Dr. Balázs Péter) 198
8.2.1. Pénzmozgások a szolgáltatásban 198
8.2.2. Forrásképzés 199
8.2.3. A szolgáltatások finanszírozása 203
8.2.4. Alapmodellek a szolgáltatásban 205
8.3. Adatgazdálkodás 209
8.3.1. Adatok az egészségügyben 209
8.3.2. Adattovábbítás 210
8.3.3. Adatgazdálkodási kötelezettségek 212
8.4. Minőség az egészségügyi ellátásban (Dr. Simon Kis Gábor) 213
8.4.1. Előzmények a minőségbiztosításban 213
8.4.2. Minőség az egészségügyi szolgáltatásban 213
8.4.3. Minőség és minőségbiztosítás 215
8.4.4. A rendszer kialakítása 216
8.4.5. Az USA minőségbiztosítási rendszere 217
8.4.6. Az MSZEN ISO 9001:1996 felépítése 218
8.5. Az egészségügyi menedzsment alapjai (Dr. Forgács Iván) 223
8.5.1. A szervezetek szerepe a társadalomban 223
8.5.2. Menedzsment és menedzser feladatok 225
8.5.3. A szervezet belső szerkezete 225
8.5.4. A szervezet külső környezete és kapcsolata 226
8.5.5. Menedzser-szerepek 227
8.5.6. Minőségfejlesztésre orientált menedzsment (TQM) 230

Témakörök