kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 1.063 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Ötödik átdolgozott kiadás. Az I. kötet kiadási éve: 1910. |
I. kötet | |
Alapvetés | |
Bevezetés | 3 |
A társadalmi gazdaságtanról általában | |
A társadalmi gazdaságtan tárgya | |
A gazdasági élet történeti fejlődésmenete | 12 |
A gazdasági történet korszakai | |
A gazdasági élet kezdetei | |
Az átmenet magasabb gazdasági életalakulatokra | |
Ismeret- és módszertan | 20 |
A módszer kérdése | |
A deduktív módszer különösen Millnél | |
Cairnes | |
Comte Ágoston | |
Menger Károly | |
Bírálat | |
Mathematikai módszer | |
Természettudományi módszer | |
A gazdaságtani fogalommeghatározások | |
A gazdaságtani törvények | |
Egoizmus, altruizmus | 39 |
A társadalmi gazdaságtan mint erkölcsi tudomány | |
Az egoizmus elve | |
Etikai elvek | |
Szabadság és egyenlőség | 47 |
A gazdasági szabadság elve | |
A szabadverseny | |
A gazdasági egyenlőség | |
Természet és népesség | 58 |
A temészet | |
A népesség általában | |
A halandóság | |
A városok | |
A népesség szaporodása | |
A népességi tan | |
Újabb tanok | |
A tulajdonjog | 81 |
A tulajdon fogalma | |
A tulajdonjog forrásai | |
A tulajdonjog elve | |
Magán- és köztulajdon | |
A magántulajdonjog korlátozásáról | |
Alapfogalmak | 92 |
A szükségletek | |
A gazdálkodás | |
A gazdaság: társadalmi, világgazdaság | |
Gazdasági elvek | |
Gazdasági számvitel | |
Gazdasági erők | |
A javak | |
Vagyon, gazdaság | |
Az érték | |
A termelés | |
Általános tanok | 135 |
A temelés fogalma | |
A termelési költségek | |
A termelékenység | |
A termelőképesség | |
A termelési ágak | |
Termelő erők | |
A munka és a munkás | 151 |
A munka és a munkás fogalma | |
A munkára ható körülmények | |
A tőke és a tőkés | 180 |
A tőke fogalma és jelentősége | |
A kapitalizmus | |
A tőkés | |
A tőkeképződés | |
A tőke hatályossága | |
A tőke különböző nemei | |
A gép | |
A vállalat | 201 |
A vállalat fogalma | |
Házi és vállalatszerű termelés | |
A vállalat különböző nemei | |
Nagy és kis vállalat | |
Egyéni és társas vállalat; részvénytársulat | |
Állami vállalatok | |
Szövetkezetek | |
A kartellek | |
A trusts | |
A háborús központok | |
A vállalat helye | |
A vállalat ideje | |
A forgalom | |
A forgalom | 227 |
A forgalom lényege | |
A forgalomképesség | |
A forgalom alakjai | |
Csere-, pénz-, hitelgazdaság; ár | |
A pénz | 232 |
A pénzintézmény jelentősége | |
A pénz szerepe | |
A pénzjószágok | |
A nemesércek | |
Különböző pénzjószágok | |
A nemesércek árváltozásai | |
Új pénzrendszrek | |
A pénzforgalom törvényei | |
A pénzintézmény bírálata | |
Az ár | 258 |
Az ár fogalma és különböző nemei | |
A normálárak megállapításának módja | |
Az árelmélet története | |
A kereslet és kínálat | |
A kereslet és kínálat különböző alakulása | |
Kereslet és kínálat tanának folytatása | |
Ártényezők és árhullámzások. A fizetés képesség jelentősége | |
Az áralakulás a kereslet szempontjából | |
Az áralakulás a kínálat szempontjából | |
A termelési költségek tana | |
A normálárak elméletének összefoglalása | |
A piaci árak elmélete | |
Az áralakulás sajátos esetei | |
Az áralakulás jogi szabályozása | |
Az árhullámzások története | |
Különösen a világháború befolyása az árakra | |
Az ártörténet tanulságai | |
A jövedelem megoszlása | |
Általános tanok | 303 |
Áralakulás és jövedelemoszlás; ez utóbbi helye a tudományban | |
A jövedelem fogalma, nemei | |
A jövedelemalakulás és jövedelemeloszlás irodalomtörténete | |
A jövedelemalakulás elmélete | |
A jövedelemeloszlás elmélete | |
A jövedelemmegoszlás törvényei | |
Jövedelmi politika | |
A jövedelemmegoszlás visszahatása a termelésre | |
A jövedelemmegoszlás összefüggése az értéktörvénnyel | |
A munkabér | 324 |
A munkabér fogalma és nemei | |
A munkabér tényezői általában | |
A munkabér törvénye, különös tekintettel Ricardóra | |
Thünen és mások elmélete | |
A munka piaci ára | |
A munka termelési költségei | |
A munkabéralap elmélete | |
A szocialisztikus munkabérelmélet | |
Eredmények | |
A tényleges munkabér különbségei | |
A munkabér mértéke; idő-, darabbér stb. | |
A munkásosztalékrenszer | |
A munkabér multja és jövője | |
A munkabér viszonya a többi jövedelmekhez | |
A tőkekamat | 366 |
A tőkekamat fogalma és forrása | |
A tőkekamat nemei | |
A tőkekamat csökkenése és következményei; a tőkekamat jövője | |
A tőkekamat történeti alakulása | |
A kamatláb törvényes szabályozása; uzsoratörvények | |
A vállalkozói nyereség | 381 |
A vállalkozó szerepe | |
A vállalkozói nyereség fogalma és elemei | |
A vállalkozói nyereség jövője | |
A földjáradék | 387 |
A földjáradék ténye | |
A földjáradék fogalma és első magyarázatok | |
Ricardo földjáradéka | |
Ez elmélet bírálata | |
A földjáradék különböző nemei és elemei | |
A földjáradék fejlődési törvényei | |
A földjáradék története | |
A háztelkek járadéka | |
A földjáradék eltörlése | |
A vállalkozói nyereség | 392 |
A vállalkozó szerepe | |
A vállalkozói nyereség fogalma és elemei | |
A vállalkozói nyereség jövője | |
A fogyasztás | |
A fogyasztás általános elmélete | 407 |
A fogyasztás fogalma; helye a rendszerben | |
A fogyasztás nemei | |
A fogyasztás törvényei | |
A hiány | |
A károk | |
A fogyasztás összefüggése a többi gazdasági jelenségekkel | |
Túltermelés és fogyasztáshiány | |
A fogyasztás határa | |
A fogyasztás és a világháború | |
A fogyasztás rendszere és az életmód (standard of life) | 419 |
Az egyes szükségletek arányai; élelmezés | |
A ruházat | |
A lakás | |
A szeszes italok | |
A gazdasági szükségletek | |
A szellemi szükségletek | |
A fogyasztásra ható körülmények | |
Az életmód (Standard of life) | |
A életmód statisztikai vizsgálata | |
A fényűzés | 429 |
A fényűzés fogalma és nemei | |
Fényűzési törvények | |
A fényűzés a világháborúban | |
A társadalomgazdaságtan története | |
A társadalomgazdaságtani rendszerek | 439 |
Az ókor | |
A középkor | |
Az újkor. A merkantilizmus | |
A fiziokratizmus | |
A misthianizmus | |
Újabb irányok | |
A szocialisztikus rendszerek | 469 |
A szocializmus fogalma | |
Irányai | |
Közvetítő irányok | |
A szocialisztikus mozgalmak | |
Az új-kori szocializmus előtörténete | |
St-Simonismus | |
Fourierismus | |
Louis Blanc és Proudhon | |
A tudományos szocializmus | |
Egyéb irányok | |
A szocializmus bírálata | |
II. kötet | |
Bevezetés | 7 |
A közgazdasági és társadalmi politika fogalma | |
A közgazdasági politika feladata | |
A közgazdasági politika és az állam | |
Az általános politika befolyása | |
A közgazdasági politika egyes ágai | |
A közgazdasági politika különböző alakjai | |
A közgazdasági politika és a nemzeti géniusz | |
A nemeztközi gazdasági politika | |
A közgazdasági politika vezéreszméi | |
A közgazdasági politika követelményei | |
A termelési ágak és a termelési politika tanai | |
Őstermelés | |
Mezőgazdaság | |
A földmívelés általában | 19 |
Az őstermelés ágai | |
A földmívelés | |
A földbirtok | 25 |
A közbirtok | |
A középkori birtokrendszer | |
Birtokrendezés | |
A jobbágyság | |
Nagy-, közép-, kisbirtok | |
A birtok átruházása és feldarabolása | |
A hitbizomány | |
Birtokreform-javaslatok | |
A mezőgazdasáig termelés | 57 |
Gazdálkodási rendszerek (haszonbérlet stb.) | |
Feles rendszer | |
A mívelési rendszerek | |
A vetésforgó | |
A termelés területi alakulása | |
A mezei termények forgalomba hozatala | 78 |
A mezei termények forgalomképessége, különösen a gabonakereskedelem sajátságai | |
A gabonakereskedelmi politika | |
A mezőgazdaságot előmozdító intézmények | 85 |
A mezőgazdasági hitel | |
Az üzleti hitelről különösen | |
Földjavítások | |
Mezőgazdasági biztosítás | |
Mezőgazdasági oktatásügy | |
Gazdasági egyesületek | |
A mezőgazdasáig szövetkezetek | |
Egyéb intézmények | |
Az állam és a mezőgazdaság | |
A mezőgazdasági ipar | 97 |
A mezőgazdasági ipar célja | |
A mezőgazdasági ipar feltételei | |
Az őstermelés egyéb ágai | |
Az állattenyésztés | 99 |
Az állattenyésztés feladata | |
A marhatenyésztés | |
A lótenyésztés | |
A juhtenyésztés | |
A sertéstenyésztés | |
Az erdészet | 107 |
AZ erdészet feladata és sajátságai | |
AZ erdőmívelés rendszerei | |
Az erdészeti politika | |
Szőlészet és gyümölcsészet | 113 |
A szőlészet | |
A gyümölcsészet | |
A bányászat | 115 |
A bányászat feladatai és sajátságai | |
A bányászati politika | |
Vadászat és halászat | 119 |
A vadászat | |
A halászat | |
Az ipar | |
Általános tanok | 123 |
Az ipar történeti fejlődése | |
Az ipar sajátságai | |
Az ipar csoportjai | |
Az ipar területi eloszlása | |
Az iparüzem alakjai | 132 |
A háziipar | |
A vándor- és megbízási ipar | |
A kézmű | |
A gyárszerűen űzött kézmű | |
A gyáripar | |
A gépipar elleni küzdelem és a gyáripar hatásai | |
A kézmű jövője | |
Az iparszervezet | 146 |
A várna | |
A céh | |
A céh szervezete | |
A céhrendszer hibái | |
Az iparszabadság | |
Az iparszervezet | |
A tanoncügy | |
A munkakönyv | |
Az iparfejlesztés | 157 |
Az iparfejlesztés eszközei | |
A védvám | |
A védvám föltételei | |
A védvám mellett felhozott egyes érvek | |
A védvám veszélyei | |
A védvám és a szabadkereskedelem | |
Az iparfejlesztés egyéb eszközei | |
A szabadalmi ügy | |
Iparkiállítások | |
Ipari oktatás | |
A politikai élet befolyása az iparra | |
A kereskedelem | |
A kereskedelmről általában | 179 |
A kereskedelem fejlődése és feladata | |
A kereskedelem és a szocializmus | |
A kereskedelem osztályozása | |
A kereskedelem sajátságai | |
A kereskedelem erkölcsi alapja | |
A kereskedelem és a politikai élet | |
A kereskedelem hatása a gazdaságra, tudományra, művészetre | |
A kereskedelem összefüggése a vallással | |
Fontosabb kereskedelmi intézmények | 195 |
A súly- és mértékrendszer | |
Az árúmegállító jogok | |
A vásárok | |
A tőzsde | |
A közraktár | |
Egyéb kereskedelmi intézmények | |
A külkereskedelem | 214 |
A külkereskedelem sajátsága, különösen az összehasonlított költségek tana | |
A külkereskedelem és az árak | |
A külkereskedelem és a pénzforgalom | |
Kereskedelmi és fizetségi mérleg | |
A külkereskedelmi politika | |
A vámügy | |
A váltóárfolyamok | 244 |
A váltóárfolyamok elmélete | |
A nemeztközi váltók gyakorlati kérdései | |
A gyarmatügy | 251 |
A gyarmatügy elmélete | |
Gyarmatosítás | |
A forgalom politikája | |
Az értékforgalom | |
Valutaügy | |
A fémvaluta | 259 |
A valutarendszerek | |
A nemesércek termelési és értékviszonyai | |
Az ezüstvaluta | |
Az aranyvaluta | |
A kettős valuta | |
Valutapolitika | |
Nemzetközi pénzrendszerek | |
Az érmeügy | 279 |
Az érme fogalma és története | |
A pénzverés elvei | |
Az érmetörvény | |
Az érmék különöbző értéke | |
Váltópénz | |
A papirpénz | 290 |
A papirpénz fogalma | |
Az agio | |
A papirpénz ércbeli és dologbeli értéke | |
Az agaio különböző fokai és magyarázata | |
A papirpénz hatása | |
A fémvaluta helyreállítása | |
Hitelügy | |
A hitel | 303 |
A hitel fogalma | |
A hitel előfeltételei | |
A hitel hatása | |
A hitel alakjai | |
A bankügy | 315 |
A bankok hivatása és története | |
A bankok csoportjai | |
Aktív és passzív banküzletek | |
A szervezés irányai | |
Az egyes üzletágak | |
A jegybankok | 332 |
A bankjegy fogalma és a bankjegy-elmélet története | |
A bankjegyforgalom elvei | |
Az ércfedezet kérdése | |
Nevezetesebb fedezeti rendszerek | |
A bankjegyforgalom egyéb kérdései | |
A bankegyedárúság és a bankszabadság kérdése | |
Az állambank kérdése | |
A diskontpolitika | |
A közlekedésügy | |
A közlekedésügy általában | 365 |
Általános fogalmak | |
A közlekedésügy történetéhez | |
A közlekedésügy rendszere | |
Utak és hidak | 370 |
Az úthálózat jelentősége | |
A útügy rendszere | |
Útügyi politika | |
Hidak | |
Vizi utak | 374 |
A vizi utak előnyei | |
A hajózás rendszere | |
A tengeri hajózás | |
Gőzvasutak és villamosvasutak | 379 |
A vasutak ellenzői | |
A vasúti közlekedés hatása | |
A vasútügy szervezete (állami, magánvasúti rendszer) | |
A vasútépítés | |
A vasúti üzem, különösen a vasúti viteldíjak kérdése | |
A vasút és az állam | |
Vasúti jog | |
Posta és egyéb közlekedési intézetek | 413 |
Posta | |
Távíró | |
Távbeszélő | |
Léghajózás és repülőgép | |
A fogyasztás jelenségei és politikája | |
A fogyasztásról és kóros tüneteiről | 421 |
A fogyasztási politika kérdései | |
Éhségek és drágaságok | |
Lakásügy | |
A válságok | 430 |
A válságok fogalma | |
A válságok okai | |
A válságok élőjelei | |
A válságok orvoslása | |
A válságok szabályszerűsége és története | |
Bitzosításügy | 442 |
A biztosítás fogalma | |
A biztosítás története | |
A biztosítás elmélete | |
A ibztosítás jelentősége | |
A biztosítás szervezete | |
A biztosítás egyes ágai | |
Társadalmi politika | |
A népességi politika | 457 |
A népességi politika feladata és a népesség szaporítása | |
A népesség csökkentése | |
A munkásügy | 463 |
A munkáskérdés fejlődése | |
A munkásviszonyok elmérgesedése és az abból származó feladatok | |
A munkásvédelem | |
A munkaidő szabályozása | |
Egyéb intézkedések a munkások érdekében | |
A vasárnapi munkaszünet | |
A gyári felügyelők | |
A munkásbiztosítás | |
A munkásszövetségek (Trades-Unions) | |
A strike | |
A strike jogi problémája | |
A munkaközvetítés | |
A munkabíróságok | |
A munkásválasztmányok | |
A szövetkezeti mozgalom | |
Az Internationale | |
A patronage | |
Az angol egyetemek a munkásügy érdekében | |
A keresztény szocializmus | |
Munkásügyi intézmények | |
Függelék: A munkástörvényhozás vázlatos áttekintése | |
A szegényügy | 520 |
A szegénységről általában | |
Társadalom- és magángazdasági szegénység | |
A szegénység okai | |
A szegénység régebben és ma | |
A szegénysegélyzés elmélete | |
A szegényügyi politika | |
A magánjótékonyság | |
A szegénység történetéhez | |
A szegényügyi intézmények | |
A gazdsági élet összefüggése a politikai élettel | 535 |
A gazdasági viszonyok befolyása a történelemben | |
A politikai korrupció | |
Az anyagi viszonyok befolyása az államszervezetre |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.