Előszó
Szülőföldünk mezőgazdaságának megfigyelése.
A földmíves élete a természet erőivel való örökös küzdelemben telik el. A gazda állandóan a természeti erőkkel harcol. Az időjárás mostohaságai, az...
Tovább
Előszó
Szülőföldünk mezőgazdaságának megfigyelése.
A földmíves élete a természet erőivel való örökös küzdelemben telik el. A gazda állandóan a természeti erőkkel harcol. Az időjárás mostohaságai, az árvizek, a talaj szikesedése, káros gyomok és kárttevő állatok fenyegetik állandóan munkája eredményét. A természettel való küzdelme annál sikeresebb, minél jobban megfigyeli és ismeri a természeti erőket. Azok a népek gazdálkodnak legsikeresebben, amelyek legjobban kitanulmányozták földjük természetét. A természet megismerésében, a természet titkainak kifürkészésében rejlik a jó gazdálkodás titka. Éppen ezért a magyar gazda sem járhat csukott szemmel a maga földjén, hanem igyekeznie kell tapasztalatokat gyűjteni rajta s azokat hasznára fordítani. Művelt államokban a természettudósok is segítségére vannak a földmívesnek. Tanulmányozzák az időjárást, a termő talajt, a vizek járását s tapasztalataikat közlik a gazdákkal is. Mindez azonban nem elég. Minden darabka földnek megvannak a maga titkai, amelyeket csak az okos gazda szeme láthat meg. Éppen ezért a jó gazdának magának is tanulmányoznia: kell szülőföldje természeti és gazdasági viszonyait.
Meg kell ismernünk szülőföldünket. Községünk, városunk határát a szomszédos községekkel, vagy azt a járást, ahová községünk közigazgatásilag tartozik. Végül egész megyénk gazdasági és természeti viszonyaira is ki kell terjeszteni figyelmünket. Csak ha ezeket megismertük s tapasztalatunkat gazdagítottuk az itt szerzettekkel, ismerhetjük meg helyesen egész hazánk természeti és gazdasági viszonyait. Megfigyeléseinket ki kell terjesztenünk szülőföldünk felszínére, éghajlatára, vizeire, talajára, növényzetére, állataira, szóval az egész természetére, azután a gazdasági viszonyaira, terményeire, birtokviszonyaira, állattenyésztésére, mezőgazdasági iparára, községeinek belső életére s közigazgatási viszonyaira.
Lássuk tehát, hogy milyen szempontok szerint kell szülőföldünkön tapasztalatokat gyűjtenünk. Megfigyeljük szülőföldünk felszínét, vagyis síkságait, dombjaiig hegyeit. Síkságainak kiterjedését, dombjainak, hegyeinek magasságát, meredek vagy lejtős voltát.
Vissza