| Előszó | 5 |
| Bevezetés a könyv használatához | 7 |
| Irányhármasság a magyarban és az oroszban | 12 |
| A hol? - hová? - honnan? szerinti irányhármasság magyar-orosz egybevetése | 13 |
| A tér- és irányulási viszonyok az ororsz nyelvhasználatban, különös tekintettel a magyartól való eltérésekre | 15 |
| A legfontosabb eltérések a magyartól | 21 |
| A birtoklás kifejezése | 41 |
| A legfontosabb orosz-magyar eltérő szerkezetek | 41 |
| Valakinek van valamije | 55 |
| A birtokviszony és a birtokos szerkezet | 58 |
| A "van" ige az oroszban | 65 |
| A négy alapcsoport | 65 |
| Állítás - tagadás | 85 |
| Tagadás nem birtokos esettel | 86 |
| Tagadás birtokos esettel | 91 |
| Birtokos eset léttagadáskor | 91 |
| A "valakinek van valamije" szerkezet tagadása | 93 |
| Birtokos eset tárgyas ige tagadásakor | 94 |
| Az idő kifejezései | 104 |
| Időpont | 105 |
| A mindennapi beszélt nyelv gyakori időegységei | 105 |
| Néhány fontos magyartól való eltésér | 107 |
| A kifejezett tartalom szerinti kategóriák | 109 |
| Időtartam | 121 |
| A kifejezett tartalom szerinti kategóriák | 121 |
| Pontos idő, dátum, életkor | 131 |
| Problematikus névmások | 143 |
| Eszköz- társ - mód - állapot | 169 |
| Eszközeset "c" elöljáró nélkül (eszköz, mód, állapot) | 170 |
| Eszközeset "c" elöljáróval (társ, mód) | 174 |
| Egyenes beszéd-függő beszéd | 182 |
| Kijelentő mondatok átalakítása | 183 |
| Kérdő mondatok átalakítása | 183 |
| Felszólító mondatok átalakítása | 186 |
| Dialógusok átalakítása | 187 |
| Kell, lehet, tud, képes | 209 |
| Kell, szükséges | 210 |
| Lehet, szabad (nem lehet, nem szabad); tud (képes), -hat, -het.. | 216 |
| A műveltetés kifejezési módjai | 226 |
| Ugyanazon ige nem műveltető és műveltető jelentésben | 227 |
| Kérést, utasítást, parancsot stb. kifejező segítő igék | 228 |
| Műveltetés állandósult kifejezéssel | 231 |
| Cselekvő-szenvedő-személytelen szerkesztésmód | 235 |
| Cselekvő- szenvedő átváltások | 236 |
| Személytelen mondatok | 244 |
| Mennyiségi kifejezések (a számnevek használata) | 267 |
| Tőszámnév - sorszámnév | 267 |
| A sorszámnév | 268 |
| Tőszámnév + főnév | 269 |
| Néhány nyelvhasználati sajátosság | 274 |
| Tőszámnév + jelzős főnév (nem ragozva és ragozva) | 275 |
| A törtszámnevek | 276 |
| Határozatlan mennyiségi kifejezések | 282 |
| Mértékkifejezések | 291 |
| Egész számokkal | 291 |
| Nem egész számokkal | 295 |
| Összehasonlítás számokkal | 299 |
| A melléknév teljes és rövid alakja | 305 |
| A teljes alak a nyelvhasználatban | 307 |
| A teljes alak mint jelző | 307 |
| A teljes alak mint állítmány | 308 |
| A rövid alak a nyelvhasználatban | 315 |
| A rövid alak használatának legfontosabb esetei | 316 |
| A rövid alak legfontosabb alak- és hangysúlyváltozásai | 322 |
| Fokozási nehézségek | 325 |
| A jelzői és állítmányi fokozási rendszer | 326 |
| Az összehasonlító szerkezet | 336 |
| Nagy- kicsi; sok-kevés; jobban - inkább | 341 |
| A cselekvés minősége (a VID) | 348 |
| A VID magyar szemmel | 348 |
| A VID-alakok alapjelentése és a VID-pár fogalma | 354 |
| A VID párok leggyakoribb képzésmódja | 361 |
| A VID-IDŐ használat különleges esetei | 371 |
| A VID a nyelvhasználatban | 379 |
| Sajátságos VID-használat múlt időben | 380 |
| Sajátságos VID-használat főnévi igenévben | 387 |
| Sajátságos VID-használat felszólító módban | 395 |
| A mozgást jelentő kettős igék | 401 |
| Az alapigepárok a nyelvhasználatban | 403 |
| A konkrét igék a nyelvhasználatban | 404 |
| Az általános igék a nyelvhasználatban | 405 |
| Az igekötős igepárok a nyelvhasználatban | 411 |
| A mozgást jelentő kettős igék VID-alakjai | 424 |
| Átvitt értelmű mozgást jelentő kettős igék | 431 |
| Jelzős szerkezetek | 439 |
| A nem egyező (hátravetett) jelzős szerkezetek | 440 |
| A bővített (elkülönűlő) egyező jelző | 448 |
| A főnévi igenév mint jelző | 452 |
| Az értelmezős szerkezetek | 456 |
| A melléknévi igenév használata | 462 |
| A bővítmény nélküli és bővítményes melléknévi igenév | 462 |
| A cselekvő és szenvedő melléknévi igenevek oppozíciója | 469 |
| A melléknévi igenév teljes és rövid alakjának oppozíciója | 482 |
| Az orosz MNI magyar megfelelői | 487 |
| A határozói igenév használata | 495 |
| A "közös alany" szabálya | 495 |
| Egyidejűség - előidejűség | 496 |
| HISZ - mondat és mondat - HISZ átváltások | 500 |
| Az orosz HISZ magyar megfelelői | 504 |
| A főnévi igenév használata | 512 |
| Mondattömörítő főnévi igeneves szerkezetek | 513 |
| Modalitást kifejező főnévi igeneves szerkezetek | 516 |
| Az egyeztetés problematikus esetei | 520 |
| Alany - állítmány egyeztetése számban | 521 |
| Alany - állítmány egyeztetése nemben | 530 |
| A jelző egyeztetése a főnévvel | 533 |
| Az orosz mondat szórendje | 540 |
| A szórend fogalma. a szabad szórend fogalma. a szoros szerkezetek beépülése a mondatba | 540 |
| A mondat szórendjének két meghatározója: a már ismert és az új információ | 543 |
| Egybevetés a magyarral | 553 |
| Kapcsolóelemek (mutatószók, kötőszók), mondatok kapcsolása | 559 |
| Kapcsolóelemek mellérendeléskor | 559 |
| Kapcsolóelemek alárendeléskor | 565 |
| Megoldási kulcsok | 589 |
| Tárgymutató | 655 |
Folytatás Microsoft-tal