Dialektikus és történelmi materializmus I.

Tartalom

A dialektikus és történelmi materializmus tanfolyam I. évének
tematikája, programja és irodalomjegyzéke 3
1 téma: A FILOZÓFIA TÁRGYA
1. Világnézet és filozófia 13
Mi a világnézet? 13
A világnézet kialakulása és társadalmi szerepe 14
A pedagógus szerepe és feladatai a gyermekek világnézetének alakításában 19
a) Az oktatómunka szerepe a világnézeti nevelésben 21
b) Az önálló gondolkodás és az érzelmek szerepe a világnézet kialakításában 23
c) A világnézeti nevelés általános követelményei 25
d) A pedagógus politikai állásfoglalásának és magatartásának hatása a gyermeki világnézet fejlődésére 27
A világnézet és a filozófia kapcsolata 31
2. A filozófia tárgya, a filozófia és a szaktudományok viszonya 32
3. A filozófia alapkérdése 35
A materializmus forrásai 36
Az idealizmus forrásai 37
Az objektív és a szubjektív idealizmus 38
A filozófia és a vallás 41
4. A dialektikus és a metafizikus módszer 43
5. A filozófia pártossága 45
2. téma: A MARXISTA FILOZÓFIA LÉTREJÖTTE FORRADALMI FORDULAT A FILOZÓFIA TÖRTÉNETÉBEN
1. A marxista filozófia kialakulásának feltételei 49
Társadalmi, gazdasági előfeltételek 50
Természettudományi előfeltételek 53
Társadalomtudományi előfeltételek 56
Hegel filozófiája 62
Feuerbach materialista filozófiája 66
2. A dialektikus és történelmi materializmus kialakulása
Marx és Engels ifjúkori műveiben 69
3. A dialektikus és történelmi materializmus létrejötte forradalmi változás a filozófiában 74
3. téma: A VILÁG ANYAGISÁGA. AZ ANYAG LÉTEZÉSI MÓDJA ÉS LÉTEZÉSI FORMÁI
1. Az anyag dialektikus materialista fogalma 79
Az anyagra vonatkozó tanítások fejlődése 79
Az anyag dialektikus materialista fogalma 81
A dialektikus materializmus anyagfogalmának jelentősége
a modern természettudományban 83
A fizikai idealizmus bírálata. A fizikai idealizmus forrásai 85
A mai fizikai idealizmus 87
2. Az anyag létezési módja: a mozgás 89
A mozgás alapformái és kölcsönös kapcsolatuk 90
Az anyag és a mozgás egységét tagadó metafizikus és idealista nézetek bírálata 93
Mozgás és nyugalom 95
3. A tér és az idő az anyag objektív létformái 96
A világ térbeli és időbeli végtelensége 100
Az idealizmus álláspontja a világ végtelenségének kérdésében 105
4. A világ anyagi természete és egysége 108
4. téma: ANYAG ÉS TUDAT
1. A tudat a magasrendűen szervezett anyag tulajdonsága 115
Az érzet és az észlelet 118
A képzet 121
A gondolkodás 123
2. A tudat kialakulása 124
Az élet keletkezése 125
A biológiai visszatükrözés fejlődése 130
A feltételes reflexek az állati visszatükrözés legmagasabb formái 131
Az első és a második jelzőrendszer 133
3. Beszéd és gondolkodás 135
A tudat a társadalmi termelés folyamatának terméke 135
A nyelv és a gondolkodás viszonya 136
4. Az objektív igazság 141
A fiziológiai idealizmus bírálata 142
A szimbólumelmélet bírálata 143
Az igazság objektivitása 146
5. téma: A VALÓSÁG JELENSÉGEINEK TÖRVÉNYSZERŰ ÖSSZEFÜGGÉSE. A MENNYISÉGI VÁLTOZÁSOK MINŐSÉGI VÁLTOZÁSOKBA VALO ÁTCSAPÁSÁNAK TÖRVÉNYE
I. A valóság jelenségeinek törvényszerű összefüggése
1. Az összefüggések egyetemessége és objektivitása 149
Az összefüggések metafizikus felfogásának bírálata 151
2. Az oksági összefüggés 152
Az okság idealista értelmezésének cáfolata 154
3. A szükségszerűség és a véletlen 155
A szükségszerűség és a véletlen fogalma 156
A szükségszerűség és a véletlen metafizikus és dialektikus
felfogása 156
„A tudomány a véletlenek ellensége" 159
4. A törvény 160
Determinizmus és indeterminizmus 161
Általános és különös törvények 162
A törvények érvényesülési határai 164
A törvény és az ember viszonya 165
II. A mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapásának törvénye
1. A dialektikus fejlődéselmélet 170
2. A jelenségek mennyisége és minősége 173
A minőség 173
A mennyiség 175
A mennyiség és minőség összefüggése 176
A mérték 178
A mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapásának törvénye 178
3. A fejlődés evolúciós és revolúciós formáinak egysége. Ugrások 181
A fejlődés metafizikus felfogása. Az evolúcionizmus bírálata 182
Az ugrások 184
A fejlődés folytonossága és megszakítottsága 185
4. A régi minőségből az új minőségbe való átmenet formáinak változatossága 187
5. A szocializmusba vezető átmenet lényege és formái 190
A szocializmusba való békés átmenet revizionista értelmezésének bírálata 191
6. A mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapása törvényének érvényesülése a szocializmusban 195
6. téma: AZ ELLENTÉTEK EGYSÉGÉNEK ÉS HARCÁNAK TÖRVÉNYÉ. A TAGADÁS TAGADÁSA
I. Az ellentétek egységének és harcának törvénye 199
1. A tárgyak és jelenségek mint ellentétek egységei 200
Az ellentétek metafizikus és burzsoá értelmezése 200
Az ellentétek egységének marxista felfogása 201
2. Az ellentétek harca a fejlődés forrása 202
Az ellentmondások fejlődése 204
Az ellentmondások egységének viszonylagos, harcának abszolút volta 206
Az ellentmondások egységének és harcának törvénye 207
3. Belső és külső ellentmondások 209
A belső ellentmondás az önmozgás forrása 209
Az egyensúly-elmélet bírálata 211
4. A különböző ellentmondások sajátszerűségei 214
Az alapvető és a főellentmondás különbsége 217
5. Antagonisztikus és nem antagonisztikus ellentmondások 218
Az antagonisztikus és nem antagonisztikus ellentmondások megoldódása 222
6. Korunk főellentmondása: a szocialista és a kapitalista világrendszer antagonisztikus ellentmondása 225
A korszak elemzése 225
A kapitalizmus belső ellentmondásainak elmélyülése 229
A szocialista világrendszer erősödése 232
A békés egymás mellett élés - a szocializmus világméretű
győzelméért vívott harc formája 236
7. Tartalom és forma. A köztük levő ellentmondások keletkezése és megoldása 240
II. A tagadás tagadásának 246
1. A dialektikus tagadás lényege törvénye 247
A tagadás tagadásának fogalma 253
2. A fejlődés előrehaladó, progresszív jellege 256
A dialektika e törvényének gyakorlati jelentősége 259
FÜGGELÉK
SZEMELVÉNYEK
I. Ojzerman: A modern burzsoá filozófia és a vallás 261
P. N. Fedoszejev: A kommunizmus és a filozófia 273
Dr. Fényes Imre: Az anyag fogalma a modern fizikában 285
I. V. Pavlov: Természettudomány és agyvelő 292
Dr. Gálócsi György: Az ember idegrendszere a pavlovi nervizmus megvilágításában. (Részlet) 302
B. M. Kedrov: A fokozatosság, mint a régi minőségből az új
minőségbe való átmenet egyik formája 311
V. I. Lenin: Filozófiai füzetek. (Részletek) 323
Erdey-Grúz Tibor: Anyag és mozgás egységéről - ahogyan a vegyész látja 328
Erdey-Grúz Tibor: A természettudományok néhány kérdésének világnézeti vonatkozásai 361

Témakörök