Előszó
A magyar föld sorsát, a földre vonatkozó tulajdoni és birtoklási viszonyokat, az e földön élő földesúri és jobbágynépnek, majd az 1848 utáni földmives népnek a jogviszonyait igyekeznek föltárni...
Tovább
Előszó
A magyar föld sorsát, a földre vonatkozó tulajdoni és birtoklási viszonyokat, az e földön élő földesúri és jobbágynépnek, majd az 1848 utáni földmives népnek a jogviszonyait igyekeznek föltárni ezek a sorok, a 17. század ágétól napjainkig.
A magyar földbirtokra, népének jogi és gazdasági kapcsolataira, valamint a földbirtoknak a nemzet tagjai között való megoszlási arányára vonatkozó egyes jogintézményeknek és jogszabályoknak a helyességét, vagy helytelenségét is igyekszünk megvilágítani, nemcsak a magyar állami és jogi élet keretei között, de az európai állam- és jogfejlődés tükrében is.
A figyelmet arra irányítjuk: mik voltak a földre, tulajdonosaira és birtokosaira, ezek egymásközötti viszonyára vonatkozó tudományos tanítások és kívánalmak él mit valósítottak meg azokból a magyar törvényhozások. Milyen volt a magyar földmegoszlás, a tulajdon, a birtok, a nép gazdasági és politikai helyzete. Mily okok hatottak közre ezek kialakulásánál. Mennyiben felelt meg a kialakult helyzet az európai fejlődésnek, mennyiben maradt el tőle. A magyar törvények és jogszabályok milyen változáson mentek át, milyen fejlődést mutatnak. A föld népe és a fejlődés barátai milyen küzdelmet fejtettek ki a földkérdésben.
Miután a földkérdés ma is a legfontosabb problémája a magyar közéletnek, azt hisszük, hogy kialakulásának az utolsó két és fél évszázad alatti szemlélete általános érdeklődésre tarthat számot.
Jogpolitika és jogtörténeti szempontból tárgyaljuk a kérdéseket. Balatonfüred, 1943. év nyarán.
Dr. jur. pol. phil. Fejes János
Vissza