| Előszó | 13 |
| Bevezetés | |
| A zsidókérdés általános nézetű problematikája | 19 |
| Faj vagy vallás? | 25 |
| A zsidókérdés nem politikai, hanem társadalmi probléma | 26 |
| Világnézeti uralom | 28 |
| A zsidókérdés a nem zsidók részéről: antiszemitizmus | |
| A zsidó faji elfogultság | 29 |
| Az "idegen" föld | 29 |
| Népösztön az antiszemitizmus alapja | 30 |
| Az antiszemitizumus fogalmi meghatározásához | 32 |
| A "legsötétebb" középkor és az inquisitio | 33 |
| A vallásháborúk élő emléke | 35 |
| Az antiszemitizmus egyik eleme: félelem a talmudi kultúra infekciójától | 36 |
| Az antiszemitizmus zsidó szemlélete | |
| Freud Zsigmond pszichoanalitikus magyarázata az antiszemitizmusról | 37 |
| A zsidóság kritikája a zsidókérdéssel szemben | 39 |
| A zsidó világnézet alapjai | |
| Elkülönüdés | |
| Az első elkülönüdés. A cionizmus elkülönülése földrajzi irányú, az asszimilánsoké-farizeusi | 42 |
| A zsidók tanaikat is elkülönítették az idegenektől | 44 |
| A farizeusi elkülönüdést szolgálta a Talmud - mint memorizálási anyag is | 44 |
| Az étkezési szabályok és a zsidó nő. A "tisztaság" és elkülönüdés | 46 |
| Khalifuhum | 48 |
| A gettó zsidóság elkülönödéséből származik; mint elrekesztése a zsidóságnak a keresztény lakosságtól, - a zsidóság elkülönödések a reakciója. Az ortodox zsidók még ma is önként gettóba törömülnek | 49 |
| Mai zsidó felfogás az elkülönödésről | 51 |
| "Hazaárulás" | 51 |
| A zsidóság a diaszpórában is tovább éli theokratikus államéletét | 52 |
| Talmud | |
| A zsidó nép alkotása a Talmud, a Talmudé a zsidóság | 54 |
| A keresztény szemléletben a Talmud jelenti nemcsak a zsidóságot, hanem a keresztényellenességet is | 69 |
| A Talmud hatóterülete: az iskolák: chéder, jessiva és a község (kehila) | 73 |
| A zsidók egyetemes erkölcsi felelőssége egymásért és a zsidó kollektív karakter | 76 |
| A Talmud kultusza kiirtotta a zsidó népből a földmívelő osztályt | 77 |
| Mendelssohn Mózes kísérlete a Talmud kiszorítására, új és modern biblia-magyarázattal | 79 |
| Az uzsora | |
| A kettős morál | 81 |
| Az egyház az uzsora és a rabszolgakereskedelem ellen | 83 |
| Az uzsora és a Tízparancsolat | 85 |
| "A zsidók a keresztesháborúk előtt még nem voltak uzsorások" - állítja a zsidó apológia | 85 |
| A pénz és a zsidóság fizikai léte. Az uzsora és a zsidó mártirológia | 97 |
| A zsidó és a fejedelem (7 jegyzettel a 150. oldalon) | 101 |
| A zsidó uzsora különböző nemei | 104 |
| A zsidó tőke internacionalitás. A zsidóság szétszórtsága: internacionális kereskedelmi hálózat | 107 |
| A tőzsdei uzsora (Gründolás). Értékpapírcsalás (1 Jegyzet a 159. old.) | 109 |
| A pénzkölcsönzés újkori formája. Hitelintézetek | 110 |
| A kölcsön és uzsora. A gazdagság és becsület. A judaizmus és kapitalizmus. Az idegen jog | 112 |
| Messiásvárás: álmessiások. Messianizmus - álmessianizmus | |
| A Messiás a Bibliában és a Talmudban | 116 |
| A messiás a zsidó felfogásban és képzeletben | 117 |
| A zsidóság álmessiásai és az álmessiások zsidó népe | 120 |
| A zsidó messiáshit kritikai átnézete | 124 |
| A "felvilágosult" messianizmus | 128 |
| A marxizmus parafrázisa a zsidó messianisztikus hitnek. A tancsere | 129 |
| A kapitalizmus és a marxizmus összefüggése a zsidó messianisztikus eszme szolgálatában | 131 |
| A zsidó kultúra | |
| Vallás és racionalizmus | 133 |
| Zsidó "reformáció" | 134 |
| A zsidó vallás kizárja a modern kultúrát | 135 |
| A zsidóság és a modern kultúra. A zsidó és a modern kultúra | 136 |
| Vallás és tudomány | 139 |
| Credo | 139 |
| Az emancipáció előtti zsidó tudós csak vallástudós lehetett | 143 |
| A zsidóság lényege és fejlődése. Reflexiók Goldzieher Ignás azonos című munkájához | 143 |
| A kapitalizmus szelleme, ideológiája és a zsidókérdés | |
| Marx: "A zsidókérdés" | 161 |
| Marx (és Engels): "Kommunista Kiáltvány" | 164 |
| Protestantizmus és kapitalizmus, vagy: judaizmus és kapitalizmus | 169 |
| Liberalizmus | 187 |
| Keleti és nyugati zsidóság | |
| A lengyel (keleti) zsidó | 190 |
| Ortodox - neológ | 197 |
| A világi tudomány eretnekség. (Zsidótlanság) | 197 |
| Nincs teológia, a neológ már nem is zsidó. Zsidó csak az, aki a Schulchan Aruch szabályait követi. Az ortodox a neológ iránt csak gyűlöletet érezhet | 199 |
| A neológia visszafordulása az ortodoxia felé | 201 |
| A jiddis nyelv ("Jargon") | 204 |
| A cáddik-hit (chasszidizmus) karrierje. Rabbi vagy csodarabbi? | 205 |
| Emancipáció és asszimiláció | |
| A zsidóság bölcselői Mózes öt könyvéről | 209 |
| Állami törvények valláserőre emelve. Törvényben mumifikált nemzeti vitalitás | 209 |
| "Az ország jólétén és üdvén dolgozzatok" | 210 |
| Az emancipáció nem oldotta meg a zsidókérdést, sőt az asszimiláns zsidóság részére is problémává tette | 213 |
| Az emancipált zsidó krizise | 214 |
| Az assimiláció elleni zsidó kifogás az emancipáció és az európai kultúra ellen irányul | 215 |
| Prozelitizmus vagy renegátság | 216 |
| Az asszimilánsokból nem lesznek marannusok | 220 |
| Sombart hipotézisének: "A zsidó nomád nép, a földmívelő népekkel való asszimilációra ezért alkalmatlan" - cáfolata | 221 |
| Sombart genetikus faji szemlélete a zsidóság asszimilációja ellen | 227 |
| Sombart a zsidóság áttéréséről. (Reflexiók Sombart véleményéhez, amelyet egy "Judentaufen" című brosurában nyilvánított) | 229 |
| Cionista szemlélet az asszimiláció ellen. (Louis Lewisohn: "Az Öröksziget" című cionista irányregényéből) | 232 |
| Az Alliance Israelite Universelle véleménye az asszimilációról | 233 |
| Ha nincs zsidó vallásos kiélés, hanem asszimiláció, meg kell szűnni a zsidó etnikumnak, amelynek külön öncélja sohasem volt | 234 |
| Néhány észrevétel az áttérés motívumának külső és belső szemléletéhez | 235 |
| Az asszimiláció eddigi zsidó generációi még talmudi eredetű gátlásokkal küzdenek | 237 |
| A megoldás zsidó oldalról | 238 |
| Önantiszemitizmus | 239 |
| Még néhány szó az önantiszemitizmusról | 243 |
| Zsidó történetírás | |
| Néhány észrevétel Graetz "Zsidók történeté"-hez. A zsidó kútforrások elfogultságáról | 245 |
| A zsidó történelem a zsidó nemzeti öntudat felélesztését szolgálja | 246 |
| Cionizmus | |
| Mi viszi a zsidóságot Palesztinába? A cionizmus mozgató erői | 248 |
| A cionizmus: a keleti zsidóság legújabb behatolása a nyugati zsidóságba | 250 |
| A felületes cionizmus | 253 |
| A cionista mozgalom benső ellentmondásai. Tradicióellenesség | 255 |
| A politikai cionizmus kompromittálja a rabbinizmust Jabnetől napjainkig. Ideológiai contradictio | 257 |
| Az ortodoxia és neológia a cionizmus ellen. A cionizmus reakciója a zsidóságban | 258 |
| Herzl Tivadar és Sabbatai Cevi. A politikai cionizmus is álmessiási mozgalom | 259 |
| A cionizmus a keleti zsidóság emancipáció-pótléka. A zsidó nemzeti öntudat feladása jogi előfeltétele volt az emancipációnak. A cionizmus propagandája ennélfogva a nyugati országokban az emancipációs törvénybe és a jó erkölcsökbe ütközik | 261 |
| A zsidóság viszonya a magyar nemzethez csak egy jogviszony, a helyzete: jogi helyzet | 263 |
| Az asszimilánsok támadják a cionizmust, mert a zsidóság jogállományát veszélyezteti. E jogállományhoz a zsidóság ugyanis, mint "vallásfelekezet" jutott. A zsidóság e vita szemléletében | 264 |
| A Balfour deklaráció | 267 |
| Sombart és a cionizmus. Az asszimiláció törvényes és természetes folyamat, a cionizmus kísérlet e folyamat megzavarására | 269 |
| Idézetek Spinoza: Tractacus Tehologico-Politicus-ából | |
| A zsidóság vallása nemzeti, nem egyetemes | 272 |
| A mózesi törvények, állami törvények; kötelező erejük a zsidó állammal megszűnt. Az isteni törvény sohasem jelentette a szertartásokat. Általános érvényű tételeket nem Mózes, hanem csupán Krisztus hirdetett | 273 |
| A "zsidók államá"-ban ugyanaz volt a polgári jog és a vallás. A vallásgyakorlat a zsidók állama iránti hazaszeretet kultuszát jelentette. Ezért a zsidóságnak a többi népektől való elkülönödése és az idegenek iránti olthatatlan gyűlölete a hazaszeretetből fakadó vallásos jámborsággal azonos érzés és fogalom volt. Az asszimiláció befejezése. Záró reflexió az idézetekhez | 275 |
| A zsidóság magyarországi emancipációjának és asszimilációjának történeti adatai | 279 |
| A zsidóság missziója | |
| Irodalom és vita | 298 |
| Misszió | 301 |
| Összegezés | 303 |
| Reflexió | |
| Jézus és a gazdag ifjú | 309 |
| "Boldogok a lelki szegények" | 310 |
| Mózes-gyermektanító, a talmudista bölcs | 311 |
| A tamultudós emberfeletti gőgje | 312 |
| A zsidó vallás gyakorlata osztálykülönbséget teremtett a zsidóságon belül | 312 |
| A zsidó Egyháromság | 314 |
| Az örökletes zsidó fölényérzés (praepotencia) ősi képlete | 314 |
| Kabbala | 316 |
| A körülmetélésről | 316 |
| Rabbi ben Gerson tilalma | 317 |
| Csatlakozhatatlanság | 318 |
| A hellen asszimiláció | 318 |
| A zsidóság: irredentizmus | 319 |
| Recepció | 320 |
| Asszimiláció? | 321 |
| Melyik faji érdek képviselője az asszimiláns zsidó? | 321 |
| A cionizmus: az emancipált zsidóság érdemetlensége | 322 |
| Adalék a cionista lélektanához | 323 |
| Pro Palesztina | 324 |
| A messiásvárás a zsidó önhittség forrása | 324 |
| Radikalizmus | 325 |
| Keresztények a zsidó családban | 325 |
| Genrekép | 326 |
| A nacionálszocializmus és a judaizmus szellemi rokonsága | 327 |
| Birák kora: Németországban | 327 |
| Az "idegen" házasságok felbontása | 328 |
| A zsidóság és a prozelita. A zsidó vallsábölcselet és a hitlerizmus árja teóriájának azonossága | 328 |
| Minden nacionlizmus mai alakjában a zsidó nacionalizmus neveltje | 329 |
| Berlini rabbi a bibliai hősöket asszimilálja a legújabb kor német igényeinek megfelelően | 332 |
| A német zsidótlanítás és reakciója a külföldi zsidó bojkott | 334 |
| A gazdaság valláserkölcsi alapja Angliában is ótestamentumi | 335 |
| A zsidóság és az országos politika | 336 |
| A zsidóság állapota és tudata is a befogadó nép közösségéből kiválasztó tényező | 337 |
| Kereszténység Krisztus nélkül | 337 |
| Paulus: "A zsidók az ő hivatásukat betöltötték. Hivatásuk rátok szállt át." | 338 |
| Paulus | 338 |
Folytatás Microsoft-tal