Előszó | 5 |
Bevezetés | 7 |
A földrajztanítás tartalma és feladatai | 9 |
A földrajz művelődési és nevelési értékei | 10 |
A földrajz művelődési anyagának kiválasztása | 12 |
Kapcsolat az általános és középiskolai tantervek között | 15 |
A földrajz kapcsolata más tantárgyakkal | 16 |
A tankönyv szerepe a földrajzoktatásban | 18 |
Irodalom | 19 |
A földrajztanítás sajátos nevelési feladatai és módszerei | 20 |
A világnézeti nevelés | 21 |
A dialektikus és történelmi materialista gondolkodásra nevelés | 23 |
A földrajzi összefüggések tanítása | 23 |
A természeti földrajzi tényezők egymás közötti összefüggése | 25 |
A természeti tényezők összefüggése a gazdaságföldrajzi tényezőkkel | 26 |
A társadalmi-gazdasági jelenségek belső öszefüggései | 27 |
A fejlődés tanítása a földrajzban | 30 |
Politikai nevelés a földrajztanításban | 34 |
A szocialista hazaszeretetre és szocialista nemzetköziségre nevelés | 36 |
A honvédelmi nevelés | 39 |
A környezetvédelemre nevelés | 41 |
A közgazdasági szemlélet fejlesztése | 43 |
Irodalom | 44 |
A földrajzoktatás folyamatának sajátosságai | 45 |
Az oktatási folyamat | 45 |
A földrajzoktatás legfőbb sajátosságai | 46 |
A földrajzi ismeretek, jártasságok és készségek | 47 |
A földrajzi fogalmak tanítása | 50 |
A földrajzi nevek tanítása | 53 |
A földrajzoktatás ágazati sajátosságai | 55 |
Az általános földrajzi ismeretek oktatásának sajátosságai | 55 |
A regionális gazdaságföldrajzi ismeretek oktatásának sajátosságai | 57 |
Irodalom | 61 |
A földrajztanítás módszerei | 63 |
Az új ismeretek feldolgozásának módszerei | 64 |
A földrajzi ismeretek szóbeli feldolgozása | 64 |
Az ismeretek szóbeli közvetítésének módszerei | 65 |
Az előadás | 65 |
A magyarázat | 66 |
A tankönyv magyarázó olvasása | 66 |
Az elbeszélés és a leírás | 67 |
A felolvasás | 69 |
A magnetofon alkalmazása a földrajztanításban | 70 |
A beszélgetés módszerei | 73 |
A kérdezés | 75 |
Irodalom | 79 |
A szemléltetés eszközei és módszerei | 80 |
A szemléltetés jelentősége és funkciója a földrajzoktatás folyamatában | 80 |
A megfigyelés szerepe a megismerésben | 81 |
A szemléltetés tervezése és megszervezése | 82 |
A szemléltetés módja | 84 |
A valóság közvetlen bemutatása | 85 |
A valóság bemutatása a földrajzi környezetben | 86 |
Az iskolában és a lakóhelyen végezhető megfigyelések | 86 |
Természetföldrajzi jellegű megfigyelési feladatok | 86 |
Gazdaságföldrajzi jellegű megfigyelések | 88 |
Földrajzi megfigyelések a tanulmányi kiránduláson | 88 |
Természetföldrajzi jellegű megfigyelések | 88 |
Gazdaságföldrajzi jellegű megfigyelések | 89 |
Megfigyelési szempontok üzemlátogatáshoz | 91 |
A valóság bemutatása földrajzi kísérletekkel | 93 |
A kísérletezés metodikája | 94 |
Az előkészítéssel kapcsolatos tanári feladatok | 95 |
A tanár feladatai a kísérlet végrehajtásakor | 96 |
Földrajzi kísérletek | 96 |
Természetes segédletek, gyűjtemények | 99 |
A valóságszemléleti anyag felhasználása | 100 |
A közvetett szemléltetés eszközei és módszerei | 102 |
A tankönyv ábrái | 102 |
Képek és vetített képek bemutatása | 102 |
A képbemutatás helyes módja | 105 |
A vetített képek szemléltetése | 106 |
Képelemzés | 108 |
A mozgófilmes szemléltetés | 111 |
Mozgófilmek felhasználása az oktatásban | 112 |
A filmbemutatás módja | 114 |
A televízió és a képmagnó alkalmazása | 119 |
Domborzati modellek és dombormű-térképek | 124 |
A földgömb szerepe a földrajztanításban | 125 |
A térképek felhasználása a földrajzoktatásban | 126 |
Az iskolai térképek | 128 |
A térképelemzés módszerei | 129 |
A szemléleti térképolvasás | 131 |
A logikai térképolvasás | 132 |
A térképek komplex elemzése | 133 |
A földrajzi eseménytérkép és földrajzi híradó | 133 |
Szemléltető rajzolás | 134 |
A tanulók rajzos tevékenysége | 139 |
Magyarázó rajzok | 139 |
Térképvázlatok | 140 |
Metszetrajzok metszetsorok | 145 |
Gazdaságföldrajzi sémák | 146 |
A számszerű adatok szemléletes ábrázolása | 147 |
Táblázatok | 148 |
Grafikus ábrák | 148 |
A diagramok | 148 |
A grafikonok | 149 |
A kartodiagramok és kartogramok | 150 |
A táblai vázlat | 150 |
Az írásvetítő alkalmazása | 152 |
A tanulók munkalapja | 153 |
Irodalom | 156 |
A tanulók önálló munkája az ismeretszerzésben | 159 |
Az egyéni önálló ismeretfeldolgozás | 159 |
A csoportmunka | 162 |
A csoportmunka típusai | 163 |
A csoportmunka szevezése | 165 |
A programozott oktatás | 167 |
A programozási rendszerek | 168 |
Az oktatógépek | 173 |
A programozott tankönyvek | 173 |
A programozott oktatás előnyei és hátrányai | 174 |
A programozott oktatás alkalmazásának lehetőségei a földrajztanításban | 174 |
Lineáris program | 175 |
Elágazó program | 176 |
Irodalom | 177 |
Az ismeretek megszilárdítása | 179 |
Az elsődleges rögzítés | 179 |
Az ismétlés | 181 |
A folyamatos ismétlés | 183 |
Az ismétlő-rendszerező összefoglalás | 187 |
A tematikus ismétlés | 187 |
Év végi rendszerező összefoglalás | 188 |
Az ismlétlések megtervezése | 188 |
Irodalom | 189 |
A földrajzi ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése | 190 |
Az ellenőrzés helye és szerepe az oktatási folyamatban | 190 |
A korszerű ellenőrzés - sokrétű információszerzés | 192 |
Az információszerzés lehetőségei | 194 |
Az ellenőrzés módszerei | 198 |
Az egyéni szóbeli feleltetés | 198 |
A frontális szóbeli ellenőrzés | 203 |
Ellenőrzés írásbeli és rajzos feladatokkal | 204 |
Írásbeli feladatok | 206 |
Rajzos feladatok | 211 |
Szimultán ellenőrzés | 218 |
Kollektív írásbeli ellenőrzés | 221 |
Kollektív ellenőrzés feladatlappal | 222 |
A témazáró tudásszintmérés | 223 |
A topográfiai ismeretek és jártasságok ellenőrzése | 224 |
A munkanapló ellenőrzése | 227 |
Az ellenőrzés megtervezésének főbb szempontjai | 228 |
A földrajzi érettségi vizsga | 229 |
A tanulók teljesítményének értékelése és osztályozás | 231 |
Az értékelés | 231 |
Az érdemjegyek megállapítása | 232 |
A félévi és év végi osztályozás | 235 |
Osztályzatszóródási vizsgálat | 236 |
Irodalom | 239 |
A földrajztanítás tárgyi feltételei | 241 |
A földrajzi szaktanterem | 241 |
A földrajzi gyakorlótér | 249 |
A földrajzi szertár | 252 |
Irodalom | 254 |
A földrajztanítás szervezeti formái | 255 |
A földrajzórák típusai és felépítése | 257 |
A földrajzi tanulmányi kirándulás | 262 |
A tanulmányi kirándulások fajtái | 263 |
A tanulmányi kirándulások tervezése | 264 |
Az útiprogram kidolgozása | 266 |
Költségvetés készítése | 267 |
A tanulmányi kirándulás szervezése | 267 |
A tanulók felkészítése | 269 |
A tanulmányi kirándulás vezetése | 269 |
A tanulmányi kirándulás tapasztalatainak feldolgozása | 270 |
A földrajzi szakkör | 271 |
A szakkör szervezése | 272 |
A szakköri munka tartalma és tervezése | 273 |
A szakköri foglalkozás megszervezése | 276 |
A szakkör szerepe a tanulmányi versenyekre való felkészülésben | 277 |
Irodalom | 279 |
A felnőttoktatás sajátosságai | 281 |
A felnőttoktatás célja és szervezeti formái | 281 |
A felnőttoktatás sajátos körülményei | 282 |
A földrajztanítás metodikai sajátosságai a dolgozók középiskoláiban | 284 |
Az új anyag feldolgozása | 284 |
Az ellenőrzés | 287 |
Irodalom | 288 |
A földrajztanár tervszerű munkája | 289 |
Önképzés, továbbképzés | 289 |
Felkészülés az évi munkára | 292 |
Felkészülés a tanítási órára | 296 |
Az óravázlat | 298 |
A földrajzóra vezetése | 300 |
A földrajzóra elemzése | 302 |
Irodalom | 304 |
A földrajztanár közművelődési tevékenysége | 307 |
Irodalom | 312 |
Általános földrajz szakmódszertani irodalom | 312 |
Tartalomjegyzék | 315 |