Isztria

Előszó

Részlet a könyvből:

Földrajz dióhéjban

Fekvés
Isztria Horvátország legnyugatibb része és az Adriai-tenger legnagyobb félszigete: területe kb. 3000 km2. Alakja háromszög, amelynek alapja a Trieszti- és Kvarner-öböl (Rijeka) közötti képzeletbeli vonal, csúcsa pedig a félsziget legdélibb pontja, a Kamenjak-fok. Közúton a Trieszt-Rijeka távolság kb. 80 km, a tengerparti látnivalók végigjárásához viszont mintegy 300 km-t kell megtenni. Ennek döntő többsége a Horvát Köztársasághoz tartozik, Szlovénia része 35, Olaszországé pedig 7-8 km.

Felszín
A félsziget a Dinári-Alpok legkülső, egyben földtörténetileg legfiatalabb része. A szelíd, dombos északnyugati részt kivéve az egész terület karsztvidék (leírása a Magyarázatok c. részben olvasható). Isztriát felszíne alapján három részre szokás osztani. Fehér Isztria a terület északi-északkeleti szélét elfoglaló Kras hegység kopár és világos, sziklás felszínéről kapta a nevét. A csapadék itt a legtöbb, de azonnal eltűnik a földben. Ez a terület igen gyéren lakott; az egyetlen megélhetési forrást a kisebb csordák legeltetése biztosítja. Az Ucka hegységnél a terület meredeken süllyed a tengerbe; a keskeny parti sávon évszázadokig a halászat volt a jellemző foglalkozás, de ezt az utóbbi 30-40 évben az idegenforgalom váltotta fel. Szürke Isztria területén lombhullató növények élnek; neve onnan ered, hogy télen ez a szín a jellemző. A talaj általában nem túl jó, de gyümölcs, szőlő és gabona termesztésére alkalmas. Ahol meg erre sem, ott szarvasmarhát legeltetnek. Vissza