A Kvarner-öböl

Előszó

Részlet a könyvből:

Földrajz dióhéjban
A Kvarner-öböl magát az öblöt és a benne elhelyezkedő szigeteket az öböl partját és a közvetlenül mögötte fekvő területeket jelenti Konkrétabban: az Isztriai-félsziget K-i és az ún. Északhorvát tengerpart Ny-i, legfeljebb 10 km széles partvonalát, valamint a közéjük zárt öblöt értjük rajta. Ny-i határa Brestova, ill. a Masnjak-fok, a K-i Tribanj, D-en az Adria. Területe 3582 km2, lakossága mintegy 323 000 fő, amelynek több mint a felét Rijeka lakói teszik ki. A Kvarner-öböl olasz neve Golfo di Quarnaro; a „Quarnaro" eredetileg a part és Cres-sziget közötti csatornát jelentette, később az egész öblöt. Az öböl a part lesüllyedésével keletkezett; a szigetek az egykori hegygerincek, a csatornák, a völgyek. Ezek párhuzamosak a parttal és az utolsó jégkorszak utáni felmelegedéskor kerültek víz alá. A szigetek közül a négy legnagyobbat (Krk, Cres, Losinj és Rab) ismertetjük. Krk és Cres egyébként az egész horvát tengerpart két legnagyobb szigete. A terület anyaga általában mészkő, amely elnyeli a vizet, ezért a felszíni vízfolyások ritkák. Az így kialakult, jórészt kopár területeket karsztnak nevezzük. Megfigyelhetjük, hogy a szigetek DNy-i oldala sokkal zöldebb, mint az ÉK-i. Ennek oka viszont a bora nevű erős szél, amely a szárazföld felőli oldalról elfújta a vékony termőföldet. A Kvarner-öböl idegenforgalmi szempontból Horvátország egyik legfontosabb része; egyre látogatottabbak a szigetek (főleg Krk és Rab), de mind többen üdülnek a Crikvenicai Riviérán és attól DK-re is. A parthoz közeli hegyek, dombok kopárságához nemcsak a karsztosodás, hanem az ember is hozzájárult: a rómaiak, de főleg a velenceiek gályáik építéséhez óriási mennyiségű fát (elsősorban tölgyet) vágtak ki. így nem volt, ami megtartsa a termőföldet, amit a csapadék lemosott. Ezért a hegyek egy részén ma is csak bokrok, kisebb fák tudnak megélni. A fenyő itt nem őshonos: a fenyvesek telepítés eredményei. Az éghajlat mediterrán: a nyár meleg és száraz, a tél enyhe, ami 3 tényezőnek köszönhető: a horvát partok melletti déli áramlásnak, a víz hőtároló képességének és a parttal párhuzamos hegyek védő hatásának. Vissza