1.062.296

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Tüzeléstan

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 459 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-1-8491-6
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal és kihajtható mellékletekkel illusztrált. Tankönyvi száma: 44 505.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Korunk tudományos-technikai ismereteinek gyorsütemű fejlődése a Föld energiatermelési és -felhasználási struktúráját folyamatosan formálja, alakítja. Egyre jelentősebbé válik a magenergia, a... Tovább

Előszó

Korunk tudományos-technikai ismereteinek gyorsütemű fejlődése a Föld energiatermelési és -felhasználási struktúráját folyamatosan formálja, alakítja. Egyre jelentősebbé válik a magenergia, a regeneratív energia, s eközben növekvő ütemben termelik és használják fel a fosszilis energiahordozókat is. Az állandóan növekvő energiaigény a Földön 1980-ban 10 milliárd t egyezményes tüzelőanyag felhasználásához vezetett, 2000-ben pedig várhatóan 18 milliárd t-át tesz ki. Míg az 1980. évi felhasználás során 90%-ban részesedtek a fosszilis energiahordozók, a 2000. évre várhatóan 70% lesz a részarányuk. Ezt a hatalmas tömegű szenet, kőolajpárlási terméket és földgázt nagyrészt kazánokban, ipari kemencékben égetik el a legkülönbözőbb technológiai folyamatok hőszükségletének megteremtéséhez. A tüzelőanyagok általánosan elterjedt felhasználási módozatait, úgymint a tüzelésüket, az elgázosításukat, a kigázosításukat és a termikus oxidációjukat együttesen tüzeléstechnikai folyamatnak nevezik.
A tüzeléstechnikai folyamatok korszerűsítése permanens feladat, s ennek egyik feltétele az elméleti ismeretek elmélyítése. Ehhez fokozott kutatási tevékenység szükséges. A kutatások eredményeképpen számos összefüggést tárnak fel napjainkban is, amelyek pl. a szénhidrogének égésmechanizmusának megismerését, a kemencékben lezajló hőcserefolyamatok intenzívebbé tételét, a hőátadási folyamatok matematikai leírását, ill. számítását stb. segítik elő. Ezek birtokában lehet a konstrukciókat - az elégetőberendezéseket, a hőcserélő tereket - úgy korszerűsíteni, hogy azokban nagyobb hatásfokkal, racionálisabban értékesíthessük az energiahordozókat.
Mindezekből adódik, hogy a tüzeléstan ismeretanyaga sok vonatkozásban megújult, s hogy a korábbi ismereteinkre építve egyre újabb és újabb összefüggések feltárására kerül sor a kiterjedt kutatási tevékenység révén. Az információcsere felgyorsulása pedig lehetővé teszi a frissen szerzett ismeretek feldolgozását és hasznosítását. Vissza

Tartalom

Előszó 9
Jelölések jegyzéke 11
1. A kohászati energiahordozók 17
1.1 Az energiahordozók fogalma, osztályozása 18
1.2 A Föld energiakészlete 20
1.21 Összesített készletek 21
1.22 Szénkészletek 22
1.23 Szénhidrogénkészletek 24
1.24 Hasadóanyag-készletek 29
1.25 Megújuló energiahordozók 29
1.3 Nemzetközi együttműködés az energiagazdálkodásban 38
1.4 Új eljárások az energiabázis szélesítésére 42
1.5 Energiatakarékosság 44
1.6 Az energetika és a környezet kapcsolata 45
1.7 Hazánk energiahelyzete 48
1.8 A kohászat tüzelőanyagai 58
1.81 Szilárd tüzelőanyagok 58
1.811 A kokszolható feketekőszén jellemzése 58
1.812 Kokszgyártás 62
1.813 A koksz jellemzése 70
1.82 Folyékony tüzelőanyagok 72
1.821 A kőolaj 72
1.821.1 A kőolaj keletkezése és előfordulása 72
1.821.2 A kőolaj kitermelése, jellemzése 74
1.821.3 A kőolaj lepárlása, párolási termékei, a tüzelő- és fűtőolajok jellemzése 77
1.821.4 Az olaj fogadása, tárolása, szállítása és az égő olajellátása 86
1.822 Egyéb folyékony tüzelőanyagok 97
1.83 Gáznemű tüzelőanyagok 99
1.831 Fűtőgázok rendszerezése, előállítása 99
1.831.1 Földgáz 99
1.831.2 Bányagáz 112
1.831.3 Szilárd tüzelőanyagok nemesítésével nyert fűtőgázok 113
1.831.4 Szénhidrogének hőbontása és parciális oxidálása 126
1.832 Fűtőgázok tulajdonságai 139
1.833 Fűtőgázok tárolása, szállítása és fogadása 150
1.833.1 Tárolás 150
1.833.2 A gáz szállítása 154
1.833.3 Gázfogadó és -nyomásszabályzó állomások 156
1.9 Energiagazdálkodás 160
1.10 Energetikai hatásfok 169
Irodalomjegyzék 171
2. A tüzelőanyagok égése 172
2.1 A tüzelőanyagok homogén és heterogén égési folyamatai 174
2.11 Láncreakciók mechanizmusa 175
2.111 A hidrogén égési mechanizmusa 181
2.112 A szénhidrogének égési mechanizmusa 182
2.113 A szén-monoxid égésmechanizmusa 185
2.114 A tüzelőanyagok karbonkomponensének égésmechanizmusa 186
2.2 A láng kialakulása és terjedése 191
2.21 Tüzelőanyagok gyulladása 192
2.211 Az öngyulladás, a gyulladási hőmérséklet és a gyújtás 192
2.212 A sugarak áramlása 196
2.213 Az éghető keverék gyulladásának határértékei 201
2.214 A láng terjedési sebessége 206
2.215 Lángtípusok, a láng jellemzői 211
2.3 Égéselméleti jellemzők és meghatározásuk 215
2.31 Gáz halmazállapotú tüzelőanyagok égéselméleti jellemzői 218
2.311 A fajlagos oxigén-, ill. az égésilevegő-szükséglet 219
2.312 A fajlagos füstgáztérfogat 223
2.313 A füstgáz összetétele 225
2.314 Az égési hőmérséklet 227
2.32 Szilárd és folyékony tüzelőanyagok égéselméleti jellemzői 235
2.33 A tüzeléstechnikai hatásfok 241
2.4 Tüzelőanyagok égésének ellenőrzése 242
2.41 A tényleges levegőtényező ellenőrzése 242
2.42 Tüzelés-ellenőrzés szén-dioxid-maximum alapján 243
2.43 Tüzelés-ellenőrzés szerkesztett diagramokkal 246
2.44 A tényleges égéshőmérséklet ellenőrzése 249
2.5 A füstgáz harmatponti korróziója 253
2.6 Az égés és az égéstér kölcsönhatása 256
2.61 A gáztüzelés jellemzése az égőkiválasztáshoz 257
2.62 Az olajtüzelés jellemzése az égőkiválasztáshoz 266
2.63 A széntüzelés jellemzése az égőkiválasztáshoz 274
2.64 A plazmatechnika és alkalmazásának jellemzése 278
2.7 A tüzelések modellezése 280
2.71 Fizikai modellek 281
2.72 Matematikai modellek 282
Irodalomjegyzék 284
3. Tüzelőanyagok elégetőberendezései 294
3.1 Elégetőberendezések (égők) 294
3.11 Az ipari égők közös szerkezeti elemei 296
3.111 Az égőház, a rögzítő- és csatlakozóelemek 296
3.112 Gázfúvókák és olajporlasztók 298
3.113 Elzáró- és szabályozóelemek 298
3.2 Szilárd tüzelőanyagok égői 301
3.3 Olajégők 304
3.31 Nyomásporlasztásos olajégők 306
3.32 Levegő-, gőz- és gázporlasztású égők 311
3.33 Forgóserleges olajégők 318
3.4 Gázégők 320
3.42 Légbeszívásos (injektoros) gázégők 323
3.421 Kis nyomású légbeszívásos gázégők 324
3.422 Középnyomású légbeszívásos gázégők 328
3.43 Légbefúvásos gázégők 330
3.431 Párhuzamos áramlású légbefúvásos gázégők 330
3.432 Keresztáramlású, légbefúvásos gázégők 331
3.44 Különleges gázégők 334
3.441 Infrasugárzó gázégők 334
3.442 Sugárzóégők 335
3.443 Impulzuségők 336
3.444 Földgáz-oxigén-égők 338
3.445 Plazmaégők 339
3.446 Rekuperátoros égők 341
3.5 Kombinált égők 342
3.51 Szénpor-gáz-égők 342
3.52 Gáz-pakura-égők 343
3.53 Gáz-pakura-szénpor-égők 345
3.6 Hazai ipari égők 345
3.61 Kézi vezérlésű, ventillációs levegőjű földgázégők 345
3.62 Légbeszívásos (injektoros) földgázégők 348
3.63 D automata gázégők 349
3.64 Földgáz-olaj kombináltégők 352
3.65 Blokkosított tüzelőberendezések 354
3.66 Tüzelőberendezések különleges technológiai igényekhez 355
3.661 Füstgázgenerátorok 355
3.662 Kevertgázégők 357
3.663 Indirekt fűtés tüzelőberendezései 359
3.7 Égők méretezése 362
3.8 Füstgázok tisztítása 366
3.81 Gázok szilárd és cseppfolyós szennyezőinek leválasztói 367
3.811 Száraz mechanikus leválasztók 367
3.812 Nedves mechanikus leválasztók 370
3.813 Elektromos leválasztók 372
3.813.1 Száraz elektromos leválasztók 372
3.813.2 Nedves elektromos leválasztók 374
3.82 Gáznemű szennyezők leválasztói 375
3.821 Abszorpciós nedves gáztisztító berendezések 375
3.822 Katahtikus gáztisztító berendezések 376
Irodalomjegyzék 377
4. A hőátvitel elmélete 378
4.1 A hősugárzás 380
4.11 A feketetest sugárzása 381
4.12 A szürketest sugárzása 390
4.13 A lángsugárzás 398
4.14 A gázsugárzás 401
4.2 A konvektív hőátvitel 410
4.21 Hőáramlás határolt térben 416
4.3 Hővezetés 417
4.31 Sík fal hővezetése állandósult állapotban 423
4.32 Hengeres fal hővezetése állandósult állapotban 427
4.33 Hővezetés gömb alakú test falában 430
4.34 Hővezetés szabálytalan alakú testben 432
4.35 Hővezetés változó A esetén 434
4.36 Hővezetés instacioner állapotú testben 436
4.4 A hőátbocsátás 440
4.41 Hőátbocsátás homogén és réteges sík falon át 440
4.42 Hőátbocsátás hengeres falon át 443
4.43 Hőátbocsátás bordás falon át 445
4.5 A hőszigetelés 448
4.6 A hőátvitel intenzitásának növelése 455
Irodalomjegyzék 457
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem