1.067.017

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a szociológiába

Mérnökök számára/Kézirat

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 116 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi száma: J 21-6.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ennek a jegyzetnek a célja, hogy a mérnökhallgatók számára kifejtsen néhány elgondolást a mérnöki szakma és a technika néhány társadalmi problémájáról, a társadalmi és technikai képződmények... Tovább

Előszó

Ennek a jegyzetnek a célja, hogy a mérnökhallgatók számára kifejtsen néhány elgondolást a mérnöki szakma és a technika néhány társadalmi problémájáról, a társadalmi és technikai képződmények összefüggéseiről. Ezek az elgondolások tudatosítani kívánják Önökben azt, hogy a technika és annak fejlesztése társadalmi közegben megy végbe. Nemcsak előfeltételei és következményei társadalmiak, de lényege, tartalma szerint is az. E jegyzetben eredetileg a mérnökszociológia tudásanyagát kívántam összefoglalni. Ugyanakkor bevallom, hogy az ismereteknek ez az ága a szociológián belül még nem kristályosodott ki. A "mérnökszociológia" kifejezésnek kettős jelentést tulajdoníthatunk. Egyfelől jelenti a mérnökségnek mint társadalmi rétegnek, foglalkozási csoportnak aszociológiai leírását, jellemzését. Másfelől azokat a szociológiai (azaz társadalmi) jelenségeket és folyamatokat tartalmazza, amelyek a mérnöki munkával és ennek tárgyát jelentő technikával kapcsolatosak. Ilymódon az általunk összeállított "mérnökszociológia" jegyzet valójában többféle szociológiai ág és módszer egyvelege: technika-, szervezet-, munka-, tudomány-, innováció-, társadalmi struktúra, életmódszociológiából, stb. összeállított ismeretcsomag. Önöknek elsősorban olyan szociológiai tudásanyagra van szükségük, amelyekkel saját mérnöki tevékenységüket szervesen kiegészíthetik. Csak azokkal a társadalmi problémákkal szeretnék foglalkozni e jegyzetben, amelyekkel szakmai pályafutásuk során feltételezhetően találkoznak. Egy tervezőmérnököt bizonnyal érdekli, miként vegye figyelembe a fizikai tervezés során a felhasználók szükségleteit, életmódját, értékeit. A kutatómérnöknek tudatosítania kell a tudomány társadalmi lényegét, a felfedezések társadalmi-etikai következményeit. A fejlesztőmérnök lépten-nyomon beleütközik azokba az érdekviszonyokba, szervezeti sajátosságokba, konfliktusokba, amelyek befolyásolják, fékezik, vagy gyorsítják a műszaki haladást. Az üzemeltető mérnöknek naponta dolga van a munkaerővel, amelynek kultúráltsága, színvonala, stb. döntően befolyásolja a termelés minőségét. A szakigazgatásba kerülő mérnök problémákkal találja magát szembe, és így tovább. Ilyenkor derül ki, hogy hiába tanulta meg kitűnően a műszaki tudományokat, ha saját munkája végzése során állandóan belegabalyodik a nem-műszaki (gazdasági, politikai, szociológiai) tényezők szövevényébe. Előbb-utóbb tehát rá fogunk jönni, hogy a fejlődés elválaszthatatlan a társadalmi környezettől... Vissza

Tartalom

Bevezetés3
A társadalom és ennek megismerése7
A szociológiai megismerés7
A szociológia meghatározása8
A szociológia tárgya8
Szociológiai elméletek8
A "Társadalom" fogalma10
A társadalomfogalom jelentésváltozatai11
A társadalomantropológusok fogalmai11
A társadalmak osztályozása12
Társadalom és közösség12
Társadalmi változás, fejlődés, modernizáció13
Információtársadalom16
Társadalmi struktúra19
A struktúra általános fogalma19
A struktúraelemzés területei19
Struktúra-fogalom az antropológiában19
Struktúra-fogalom a szociológiában21
Társadalmi rétegződés (stratifikáció)24
A stratifikáció fogalma24
A stratifikáció formái24
Irányzatok a rétegződési kutatásban25
A magyar társadalom szerkezete és rétegződése26
A társadalmi mobilitás27
A kultúra29
A kultúra meghatározása29
Kultúra és civilizáció29
Kultúra és antropológia30
Kultúraelméletek31
A kultúra strukturája32
Rész-kultúrák, technikai kultúra33
Kultúra és társadalom33
Települési struktúrák35
A város és falu jellemzői35
Urbanizáció36
A nagyvárosok ökológiai szerkezete37
Lakás37
A család39
Mikrostruktúrák39
A család meghatározása39
Házasság és család40
Politikai struktúra42
Tudomány és technikaszociológia45
A tudományszociológia kérdése46
A tudomány néhány meghatározása46
A tudományszociológia főbb irányzatai46
Empirikus kutatások48
A tudomány mint kultúrális rendszer48
A tudomány kapcsolathálói49
A tudomány mint szakma49
A tudomány szervezeti vonatkozásai50
A technika mint társadalmi intézmény51
Technika és társadalom51
A "technika" fogalma52
Technikai intézményesülés53
Technikai szocializáció54
A társadalom technizálódása55
A technológiai determinizmus cáfolata56
A technikai fejlődés szociológiai problémái59
A technikai fejlődés társadalmi szereplői59
A technikai következményeinek értékelése59
A technikai fejlődés alakulása61
A technika mint társadalmi eredmény62
A mérnök és tevékenysége67
Munka és foglalkozás67
A munka fogalma67
A munkamegosztás68
A foglalkozás70
A mérnökség és a mérnöki munka72
A mérnök fogalma72
A mérnöki munka és fajtái72
A műszaki értelmiség tágabb fogalma73
A műszaki értelmiség szűkebb fogalma73
A műszaki értelmiség társadalmi problémái73
Ujítás, műszaki fejlődés, innováció76
Az újítás fogalma76
Az innováció fogalma76
A műszaki fejlődés fogalma77
A társadalmi innováció78
Az újítás szervezeti feltételei80
A kutatás-fejlesztési részlegek problémái80
A vezetés szerepe82
Technológia és szervezetek82
Az újító tevékenység társadalmi-gazdasági környezete83
A mérnök és társadalmi környezete87
Szervezeti viszonyok88
A szervezet fogalma88
Szervezeti funkciók88
Az átszervezés89
Formális és nem-formális viszonyok89
Az üzem91
Az üzem fogalma91
Az üzem mint társadalmi képződmény92
Hierarchia92
A hierarchia lényege92
Hálózatok94
Hatalom a szervezetben95
Vállalati hatalmi viszonyok95
A szervezetek ismertetőjegye96
Bürokrácia96
A bürokrácia lényege96
A bürokrácia típusai97
Vezetés99
Tekintély99
Csoportviszonyok102
A csoport fogalma102
Empirikus csoportkutatások102
Csoport-típusok103
Vonatkozási csoportok104
Formális és informális csoportok105
Érdek és konfliktus105
Az érdek lényege105
Konfliktus és érdek106
Annómia és deviancia107
Emberi és szervezeti erőforrások108
Névmutató110
A jegyzethez felhasznált forrásirodalom112

Dr. Farkas János

Dr. Farkas János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Farkas János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem