Telematika

Tartalom

Bevezetés 11
1. Az információs-kommunikációs technológiák „egymásra találása",
új szolgáltatásokhoz vezető integrációjuk: a telematika 13
1.1 Az üzemen belüli informatikai rendszerek és a távközlés egymástól független fejlődése 13
1.2 Üzemközi informatikai rendszerek iránti igény 13
1.3 Nagytávolsági információszállítás igénye, a távközléssel megvalósuló integráció 14
1.4 A telematika értelmezése 15
1.5 Hálózatfejlesztési stratégiák 19
2. A térlegyőzési (közlekedési-kommunikációs) technológiák mint
innovációk fejlődésének és terjedésének törvényszerűségei 21
2.1 A telematika mint innováció 21
2.2 A távközlés mint a távolság legyőzésének eszköze 23
2.3 A távközlés helye és szerepe a közlekedési rendszerek történelmi fejlődésének folyamatában 26
2.3.1 A hagyományos távolságlegyőzési technológiák fejlődését
meghatározó tényezők „továbbélése" a modern távközlésben 26
2.3.2 Új térlegyőzési technológiák 28
2.4 A földrajzi távolság jelentőségvesztésének következményei 30
2.5 Következtetések 32
2.6 Az új információs-kommunikációs technikák elterjedésének
jellemzői 34
2.6.1 Az I+K technikák használatbavételének, elfogadtatásának folyamata 34
2.6.1.1 A diffúzió kínálati feltételei 34
2.6.1.2 A diffúzió keresleti feltételei 35
2.6.1.3 Az új információs-kommunikációs technikák különféle politikai kurzusoktól is függő társadalmi szintű befogadása 38
2.6.2 Az I+K technikák elterjedésének (diffúziójának) területi jellemzői 40
2.6.2.1 Az I+K technikák elterjedtségének és terjedésének néhány
jellegzetessége Nyugat-Európában 42
2.6.2.2 Néhány új távközlési eszköz terjedésének időbeli és területi
jellemzői Magyarországon 45
2.6.3 összefoglaló következtetések 52
3. Telematika és gazdaság általános összefüggései
(A telematika lehetséges szerepei a gazdasági szférában, az ágazatok
befolyásolásában) 55
3.1 Vállalati szintű hatások 56
3.1.1 A modern termelési rendszerek térhasználata és a távközlés 57
3.1.1.1 A tömegtermelésre alapozott fordizmus 57
3.1.1.2 A fordista termelés területi struktúrája 57
3.1.1.3 A fordizmust felváltó rugalmas termelési rendszerek 58
3.1.1.4 A távközlés szerepe a termelési rendszerek működésében és
a vállalati struktúrák alakulásában 59
3.1.2 Az új I+K technológiák alkalmazásának haszna az üzemnagyság függvényében 62
3.1.2.1 Az információ térbeli koncentrációja által elérhető szinergikus hatások 62
3.1.2.2 Nagyvállalatok költségelőnye, kisvállalatok rászorultsága 62
3.2 Makroökonómiai, ágazati általános hatások (A „behálózott" és
az „információs gazdagság" létrejötte) 63
3.2.1 Az információs-kommunikációs technikák alkalmazása a mezőgazdaságban 65
3.2.2 . A telematika hatása a szolgáltatásokra 67
3.3 Világgazdasági hatások 68
3.4 Az új információs-kommunikációs technikák mint a válságból
kivezető struktúraváltás eszközei 69
4. A telemunka hatása a munkahelyek formációira és területi szerkezetére 73
4.1 A telemunka fogalma, kritériumai és fajtái 73
4.2 A telemunkahelyek létesítését indokló és ellene szóló tényezők 74
4.2.1 Indokló tényezők 74
4.2.2 Ellene szól, határt szab a face-to-face érintkezések szükségessége 78
4.3 A telemunka hatásai 70
4.3.1 Kik számára kedvező és hátrányos a telemunka? (Kiket és
hogyan érint a decentralizálná váló munkahely-struktúra?) 79
4.3.2 A kedvező és hátrányos hatások egyenlege 82
4.3.3 A munkamód és az életmód forradalma (A lakóhely válik
meghatározóvá) 83
4.4 A telemunka jövője 85
5. A távközlés várható hatásai a személyközlekedésre 39
5.1 A személyközlekedés szervezését, irányítását segítő távközlés 90
5.2 A személyközlekedés helyettesítése távközléssel 92
5.2.1 Csökkentette-e a távközlés a közlekedést? (Elméleti feltételezés és valóság) 92
5.2.2 A közlekedési szükségletek struktúrájának átalakulása a telematika hatására 92
5.2.3 Miért nem képes igazából csökkenteni a közlekedés iránti
mennyiségi szükségletet a telematika? 96
5.3 A közlekedés indukálása a telematika által (Hogyan teremt új,
pótlólagos közlekedési igényeket a telematika alkalmazása?) 99
5.4 A telematika által elősegített térszerkezet-változások hatása a
közlekedésre 100
5.5 Közlekedési struktúraváltás és innováció a telematika segítségével 103
5.6 A telematikával elérhető közlekedési energiamegtakarítás 105
5.7 Összefoglaló következtetések 106
6. Az I+K technológiák alkalmazásának regionális hatásai 109
6.1 A távközlés mint térszerkezeti tényező 109
6.1.1 A kommunikáció és a tér viszonyának értelmezése és kezelése 109
6.1.1.1 A társadalomtudományok regionális problémák iránti korábbi
érzéketlensége majd érdeklődése a tér és a kommunkáció közötti viszony iránt 109
6.1.1.2 A szociokulturális nézőpontú kommunikációtudomány térproblémája: mi a kommunikatív a térben, és mi a térbeli a kommunikációban? 110
6.1.1.3 A tér hatása a kommunikációra, a kommunikáció térségi funkciói 112
6.1.1.4 A térszempontú kommunikációtudomány egyik lehetséges
koncepciója: a tér és a kommunikáció szembeállítása; a metszéspontoknál adódó
kérdések 112
6.1.1.5 A szociológia, a pszichológia és a geográfia szerepe a tér és a
kommunikáció viszonyának feltárásában 114
6.1.2 A fizikai kommunikáció (közlekedés) és a hírközlés különböző formáinak térszerkezetalakító ereje és módja 116
6.2 A telematika és a területi fejlődés 119
6.3 Telematika és területfejlesztés 124
6.3.1 A telematika mint a területfejlesztés nehezen kiismerhető eszköze 124
6.3.2 A telematika a perifériális térségek fejlesztésének szolgálatában 126
6.3.3 A telematika mint az elavult iparvidékek, depressziós régiók
struktúraváltásának egyik eszköze 130
6.3.4 A telematika mint területfejlesztési eszköz lehetőségeinek
megítélése és a követendő területpolitika súlyponti kérdései a
fejlett országokban. Néhány tapasztalat az eddigi használatról 131
7. Telematika és település 135
7.1 A távközlés hatása a városfejlődésre 135
7.1.1 Az új I+K technológiák szerepe a világvárosok fejlődésében
és szerepük változásában 135
7.1.2 A közlekedési-hírközlési korszakváltások városszerkezeti hatásai 138
7.1.3 A városszerkezet térbeli alakulása 138
7.2 Telematika és városfejlesztés 142
7.2.1 A telematika hatásaira reagáló várospolitika 142
7.2.2 A város- és kisrégió-fejlesztés telematikai struktúrái 144
7 2.2.1 A technopoliszok, technológiaparkok általános jellemzői 145
7.2.3 Nemzeti sajátosságok a különféle technopolisz-koncepciokban 145
7.2.3.1 A francia technopoliszok a decentralizáció szolgálatában 146
7.2.3.2 A technokrata szemléletű japán technopolisz-koncepció 147
7.2.3.3 A humanizált olasz Povo technopolisz-koncepció 148
7.2.3.4 A német Dortmund revitalizációja és a. városi technológiapark 148
7.2.4 Információs városok 149
7.2.4.1 Japán információs városai 150
7.2.4.2 A „médiumpark" szerepe Köln strukturális megújításában 154
7.2.5 Teleportok - telecenterek 156
7.3 A falusi települések fejlesztése „teleházak" segítségével 160
7.3.1 A vemdeleni teleház 162
7.3.2 A nordhorni teleház 165
FÜGGELÉK
Az információs társadalom 171
1. Az információs társadalom ismérvei és helye a társadalmi fejlődésben 171
1.1 Az információs („kvaterner") szektor 173
1.2 Az „információs társadalom" fogalom megjelenése 174
1.3 Az információs társadalmat a korábbiaktól megkülönböztető főbb jellemzők 175
2. Az információs társadalom megismerésének szemlélete, alapkérdései és a jövőt előrejelző tendenciák 177
3. Áldás vagy átok, szép álom vagy trauma?
(A telematika várható távlati-globális társadalmi hatásainak minősítése) 179
3.1 Az európai-amerikai megítélés 180
3.2 A japánok optimizmusa és céltudatossága 185
3.2.1 A telematika (kiváltképpen a távmásolás) különös jelentősége
a bonyolult képszimbólum írásjeleket alkalmazó kultúráknál 185
3.2.2 Masuda komputópiája 186
3.2.2.1 Az ideális társadalom 186
3.2.2.2 Az elhárítható veszélyek 188
3.3 Kételyek az információs társadalommal szemben -190
3.3.1 Az információ túlértékelése - a komputópia (nyugati) bírálata 190
3.3.2 Igénylik-e az emberek az értékes információt? Milyen rendszerrel formálható a reális információs magatartás?
3.3.3 Az információs társadalom nyertesei és vesztesei 192
3.3.4 A technokraták optimizmusával szemben a szociológusok borúlátóbbak 194
3.4 A fejlődő országok leszakadásának várható erősödése mint
globális probléma 195
4. A közeljövő: gyakorlati egzisztenciális problémák a telematika alkalmazásával kapcsolatban 197
4.1 Az anyagi, fizikai és mentális terhelés 197
4.2 Konfliktushelyzetek szaporodása a családi és lakóközösségen belül 198
4.3 Tisztázatlan anyagi teherviselés és munkajogi kérdések, idegenkedés egyes vállalatok és szakszervezetek részéről 201
5. Esély az ökológiai állapot további romlásának megakadályozására 204
5.1 Ökológia és telematika - antivilágok vagy a harmonikus fejlődés alaptényezői? 204
5.2 A telematika mint a környezet megóvásának egyik lehetséges eszköze 205
6. Összefoglaló következtetések 208
Válogatott irodalom 213

Témakörök