Iratmintatár és útmutató a korlátolt felelősségü társaságról szóló törvény alkalmazásához

Előszó

Jelen munka első kiadása teljesen elfogyott, a mi arra mutat, hogy a jogkereső közönség azt nagy mértékben igénybe vette és hogy azt a célt, melyet annak idején magunk elé tüztünk: irányt adni a kft.-ról szóló törvény alapján kialakuló gyakorlatnak, nagy mértékben sikerült megvalósítanunk. Mégis, mikor a kiadóvállalat kívánságára annak második kiadását sajtó alá rendeztük, tekintetbe kellett vennünk a bírói gyakorlatnak olyan döntéseit, melyek szükségessé tették, hogy - anélkül, hogy az első kiadásban bemutatott iratmintákat lényegükben módosítanunk kellett volna - ezeknek egyes rendelkezéseit a nagyobb világosság kedvéért kibővítsük, jobban kidomborítsuk, vagy kísérő jegyzettel ellássuk. Ennek folytán azonban, mivel a könyvkiadásnak jelenlegi közismert és sajnálatos kedvezőtlen körülményei folytán munkánk terjedelmét bizonyos mértékben túl nem nagyobbíthattuk, kénytelenek voltunk legnagyobb sajnálatunkra Dr. Kuncz Ödön, a budapesti Pázmány Péter tud. egyetem ny. r. tanára és a M. Tud. Akadémia 1. tagja Ö Méltósága által könyvünk első kiadásához írt nagyértékű „Bevezetés"-t, az általunk annak idején írt „Előszó"-t és azokat az iratmintákat elhagyni, melyek a cégbíróságok teendőire vonatkoznak. Ennek ellenében, kiindulva abból, hogy az általunk elkészített szerződésminták nem arra valók, hogy az olvasó azokat szolgai módon lemásolja - mert hiszen a szerződő felek akarata a konkrét esetben más lehet - arra törekedtünk, hogy a társasági szerződésre vonatkozó bírói gyakorlatot rendszeresen összefoglalva bemutassuk, hogy az olvasó ekképen jobban fel tudja ismerni, hogy milyen változtatásokat tehet az iratmintákon. Ezt a bírói gyakorlatot általában azzal lehet jellemezni, hogy felsőbíróságaink (magától értetődőleg főleg a budapesti kir. ítélőtábla VI. Tanácsa) - valamint a budapesti kir. Törvényszék mint cégbíróság kitűnő érzéket tanúsítottak a kft.-ról szóló törvény alkalmazása körül a gazdasági élet szükségességei iránt; ez különösen azokból a határozatokból nyilvánul, melyekben a kereskedelmi cégek bejegyzésének kihirdetésére felügyelő miniszteri biztosnak számos jogorvoslatát elutasították. Ilyen értelemben mondta ki a bpesti kir. Törvényszék 36339/35. sz. a bpesti kir. ítélőtábla 2162/35. sz. végzésével helybenhagyott határozatában, hogy „a társasági szerződést csupán abból a szempontból kell vizsgálni, hogy a szerződés egyes pontjai beleütköznek-e a törvény kötelező rendelkezéseibe. Vissza