"Én csak fáklyatartó voltam"

Tartalom

Előszó 9
I. Az ellenzék vezére az utolsó rendi országgyűlésen (1847. november 11. - 1848. április 11.)
1. A polgári átalakulás kezdeményezője a változások minőségét meghatározó konzervatív-liberális vetélkedésben (1847. november 22. - 1848. március 3.) 15
a. A királyi megnyitó (november 12.) és közvetlen előkészületei 15
b. A válaszfelirat vitája, az országgyűlési reformmunkálatok megindulása 19
c. A sérelmek előterjesztése 24
d. Kísérlet Kossuth pozíciójának aláásására, mérsékelt középpárt létrehozására 29
e. Kossuth kísérlete a patthelyzet feloldására, a kezdeményezés visszaszerzésére 33
2. A forradalmi áttörés irányítója, a liberális ellenzéki program kiteljesítője
(1848. március 3-15.) 39
a. A párizsi forradalom fogadtatása, Kossuth március 3-i beszéde 39
b. A bécsi forradalom és a magyar országgyűlési küldöttség látogatása a birodalmi fővárosban 43
3. A polgári alkotmányozás rögös útján (1848. március 18. - április 11.) 48
a. Az alsótábla történelmi jelentőségű március 18-i határozatai 48
b. Radikálisok és konzervatívok szorításában egyensúlyozva 52
c. A Bécs által provokált válság elhárításáért és a törvényhozási munkálatok felgyorsításáért 58
d. Az újvidéki szerb delegáció látogatása Kossuthnál (április 8.) 64
e. A polgári-alkotmányos átalakulás és a nemzeti önrendelkezés megalapozása (az áprilisi törvények) 65
II. A Batthyány-kormány pénzügyminisztere (1848. április 11. - szeptember 12.)
1. Az „áprilisi program" megvalósításának kezdeti nehézségei (április közepe - május közepe) 71
a. Az indulás belső és külső feltételrendszerének ellentmondásai 71
b. Az önálló pénzügyi adminisztráció megszervezése az örökölt nehézségek szorításában 75
c. Kedvezőtlen változás a nemzetiségek magatartásában, a horvát kérdés kiéleződése 79
d. Belpolitikai válságtünetek jelentkezése (május 10-11.) 83
2. Az átalakulás sikerét veszélyeztető jelenségek felerősödése, kísérletek a kiéleződő ellentétek feloldására (május közepe - június vége) 84
a. Konfrontatív nemzetiségi követelések meghirdetése 85
b. A magyar külpolitikai doktrína újrafogalmazása 88
c. A „közös érdekű ügyek" eltérő értelmezése, a jobbágyfelszabadítás végrehajtásának anomáliái 93
d. Az osztrák-magyar kapcsolat további romlása, a horvát kérdés elmérgesedése 96
3. Az ellenforradalmi fenyegetéssel szembeni felkészülés dimenziói (július eleje - augusztus vége) 99
a. Kossuth július 11-i külpolitikai expozéja és a román-magyar együttműködés szükségességét hangsúlyozó felhívása 99
b. Az önállósuló magyar külpolitika offenzívája, a magyar pozíciók általános gyengülése 104
c. Javaslatok a román és a horvát kérdés megoldására 109
d. Az oktatási és a hadsereg-állítási törvénytervezet vitája, Kossuth pénzügyi csomagterve 112
4. Kísérlet az ellenforradalmi fordulat elhárítására (augusztus-szeptember fordulóján)116
a. Törekvések a német és a francia kapcsolat kiteljesítésére 116
b. A magyar kormány kompromisszumkereső javaslatai és kudarcuk belpolitikai következményei 118
c. A Batthyány-kormány felbomlása (szeptember 11-12.) 121
III. Az önvédelmi háború irányítója, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke (1848. szeptember 12.; október 8. - 1849. április 14.)
1. Az önvédelem szervezése útján (szeptember közepe - október) 125
a. Gróf Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnökségének megerősítése, lépések a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztésére 125
b. A Lamberg-gyilkosság (szeptember 28.) és Kossuth megválasztása az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökévé (október 8.) 129
c. Az önvédelmi háború vállalásának nemzetközi környezete, az októberi bécsi forradalom megsegítésének kudarca 133
2. Az önvédelmi háború belső és külső feltételrendszerének kedvezőtlen alakulása (október-december) 137
a. Az ellenállás szervezése 137
b. A nemzetiségek általános felkelése 140
c. A nemzetközi erőviszonyok radikális negatív változásai, a magyar-osztrák kompromisszumkötés lehetőségének eltérő megítélése 144
d. Kísérlet a polgári büntető törvénykönyv munkálatainak felújítására, a jobbágyfelszabadítás végrehajtása zavarainak kezelésére és az adórendszer reformjára 148
e. Az ellenforradalmi támadás megindulása és belpolitikai következményei 150
3. Az újrakezdés feltételeinek megteremtése Debrecenben (1849. január-február) 155
a. A közjogi helyzet újradefiniálása 155
b. A Váci Nyilatkozat (1849. január 5.) 160
c. A belpolitikai ellentétek átmeneti áthidalása, a katonai erőviszonyok javulása 163
d. A kedvezőtlen nemzetközi feltételek változatlansága, a félrevezetett nemzetiségek ébredése 171
4. A beolvasztási kísérletek elutasítása (1849. március 4. - április 14.) 173
a. Az erdélyi orosz beavatkozás (január-február) és az Olmützi Alkotmány (március 4.) belpolitikai következményei 173
b. A radikális válaszadás tervének érlelődése, a dinasztikus államcsíny nemzetközi visszhangja 176
c. A trónfosztás (április 14.) motivációi és közvetlen fogadtatása 181
IV. A kormányzóelnök (1849. április 14. - augusztus 11.)
1. Az alapok reformja az érdekegyesítő politika kiterjesztése jegyében (1849. április közepe - május vége) 187
a. Új kormányzati rendszer kialakítása, a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztése 187
b. A honvédsereg pozíciójának önmeghatározása, Bécs vagy Buda felszabadításának dilemmája 193
c. A cári intervencióról hozott döntés hírének fogadtatása 198
d. Demokratikus tartalmú törvényhozási munkálatok, és további próbálkozások a nemzetiségi probléma elmozdítására a holtpontról 201
e. A belső béke zavarai 207
2. A szabadságharc pesti időszaka (június) 209
a. A demokratikus reformmunkálatok és a nemzetiségi megbékélés előmozdítására irányuló kísérletek folytatódása 209
b. A belpolitikai ellentétek felerősödése 214
c. Diplomáciai erőfeszítések a cári intervenció elhárítására 215
d. Negatív katonai fordulat (június 16-20.), vita a folytatás alternatíváiról 217
3. Szegedi epilógus: a forradalom demokratikus tartalmú kiteljesítése és a kísérlet nemzetközi-katonai háttere (július 11. - augusztus 13.) 222
a. A román-magyar Megbékélési Tervezet megszületése (július 14.), pozitív mozzanatok a magyar ügy nemzetközi megközelítésében 223
b. A belpolitikai viszálykodás továbbmélyülése 227
c. A jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztésének kérdése, a zsidóemancipáció és a nemzetiségi törvény elfogadása (július 28.) 229
d. Az összeomlás „alternatívái" 231
e. Volt értelme? (Összegző kitekintés) 238
Felhasznált szakirodalom 241

Témakörök