Bevezetés a mechanikai hőelméletbe

Előszó

Itt közreadott előadásaim, amint a jegyzet címe is mutatja, általában a mechanikai hőelméletről szóltak. A Ranque cső kérdését azonban az előadások során jónak láttam - ha röviden is - a klasszikus hőtan módszereivel is tárgyalni. Mivel azonban ez a kis rósz nem illik bele a jegyzet elmével körülhatárolt keretbe, azért ezt külön "Függelékben" adom. Remélem, hogy a Ranque csőnek a két módszerrel való tárgyalása mind a hallgatókat, mind az olvasókat közelebb viszi magának a hőtannak a megértéséhez, melynek a klasszikus és a mechanikus tárgyalási mód csak egy-egy vetületét adja.
Elöljáróban meg kell még említenem, hogy előadásaimat mérnökök számára tartottam és ezért a műszaki hőtanban szokásos kifejezéseket és tárgyalási módokat használtam. Ha néhol érintettem is az elméleti fizikai hőtan sajátos területeit, az csak a kérdések teljesebb áttekintését célozta.
Az ebben a kéziratban közölt anyag - a következő két kivétel lel - nagyobbrészben mások, kisebbrészben általam már publikált anyag. Az egyik kivétel a 2. Szabadságfokok című fejezetben az f + 1-dik szabadságfok fogalmának - mint segédfogalomnak - a bevezetése, ami számításokban érdekes és a klasszikus hőtan eredményeivel teljesen egyező eredményre vezet. A másik ilyen még nem publikált anyag a föld forgásának figyelembevétele egyes hőtani állapotoknál.
Ez a két rész nemsokára szintén publikálásra kerül, de a publikálás bevárásával nem akartam a kézirat megjelenését visszatartani, viszont e részek elhagyásával nem akartam megcsonkítani azt. Vissza