A vérkeringési szervek syphilise

Előszó

A syphilis minden megnyilvánulásában, mindenkoron elsősorban az erek megbetegedése, a legkorábbi stádiumban a nyirokereké, később a vérereké. Az erek megbetegedése annyira jellemző, hogy valamely kóros elváltozás syphilises eredetét szövettanilag elsősorban az erek megbetegedésének typusából állapítja meg a vizsgáló, kiváltképpen azért, mert szövettanilag a teljesen bizonyító lelet, a spirochaeta kimutatása összehasonlíthatatlanul nehezebb és pl. az e fejezetbe tartozó megbetegedéseknél csak ritkán sikerül. Az erek megbetegedése inkább a kis vivőerekre vonatkozik, mint a verőerekre. Megnyilvánulhat, mint az erek külső rétegének és az erek körüli kötőszövetek lymphocytás és plasmasejtes beszűrődése (perivasculitis), továbbá, mint az erek középső és belső rétegének beszűrődése (meso- és endovasculitis). Az elváltozás tehát az egész érfalra terjed ki (panvasculitis). Az erek elváltozása és ennek következményei által okozott megbetegedés megnyilvánulhat mint klinikailag önálló kórkép (aortitis, aneurysma aortae, phlebitis, stb.), vagy lehet csak szövettani részlete valamely diffus megbetegedésnek (hepatitis, paralysis, meningoencephalitis, myocarditis, stb.). Fontos tudnunk azt, hogy, ha syphilis folytán valamely nagyobb ér önállóan megbetegszik, úgy a baj mindig az érfal kis erei (vasa vasorum) felől, tehát nem a nagy ér intimája felől indul meg. Vissza